Veszettség jelei kutyáknál: vigyázz, ha az eb láthatatlan legyeket akar elkapni

A veszettség egy rettegett betegség, amit nem csak állat, de ember is elkaphat. Rendkívül veszélyes, még ma is gyógyíthatatlan. Mik a tünetek, hogyan ismerheted fel, ha egy veszett kutyával találkozol?

Sokan egy habzó szájú állatra gondolnak, ha a veszettségről van szó. Azonban nem ez az egyetlen ráutaló jel, ezért fő az óvatosság. Ha egy gazdátlan, ismeretlen ebbel találkozol fontos, hogy körültekintő legyél, hiszen harapás által téged is megfertőzhet, ha esetleg veszett.

Mi a veszettség?

A veszettség egy olyan vírusos betegség, amely az idegsejtekben terjed és szaporodik. Szinte minden melegvérű élőlény elkaphatja, tehát a kutyák, macskák, vadállatok és az emberek is. Gyakran halálos kimenetelű, ezért nagyon fontos a védekezés. Magyarországon az egyetlen ténylegesen kötelező oltás, amit egy kutyának meg kell kapnia, a veszettség elleni vakcina. Aki ezt elmulasztja beadatni kedvencének, azt súlyos bírsággal sújthatják. Az injekciót évente egyszer kell alkalmazni, kölyökkorban sűrűbben. A WHO adatai szerint a veszettség emberre 99%-ban kutyaharapás által terjed. Ezért nagyon fontos, hogy ha ismeretlen ebbel találkozol, aki gazdája nélkül tartózkodik az utcán, kerüld a közeli kontaktust, ne próbáld megfogni, megsimogatni, mert rossz vége is lehet.

Oltás embereknek

A veszettség elleni oltást olyan személyeknek érdemes beadatni, akik munkájuk kapcsán nagyobb veszélynek vannak kitéve az átlagnál. Ilyen lehet például egy erdész, vadász, barlangász, menhelyeken, ebrendészeti telepeken dolgozók. Ne feledd, kutyád esetében ez kötelező!

Fő az óvatosság

A veszettség a kutyák kötelező oltásaival jelentősen visszaszorítható. Németország és Csehország például a betegségtől mentesnek nyilvánította magát évekkel ezelőtt. Hazánkban leginkább a rókáktól, nyestektől kell tartani, ugyanis ezek azok az állatok, amik olykor közel kerülnek az emberek életteréhez (vagy fordítva) és nagyobb arányban lehetnek fertőzöttek.

A denevérek is gyakran lehetnek hordozók, akik harapásukkal más állatoknak adják tovább a betegséget. Az Állategészségügyi Hatóság minden évben igyekszik a lehető legtöbb vadon élő rókát csalétek által immunissá tenni. A NÉBIH laboratóriumában évente 3500-5000 állatot vizsgálnak, és ebből csupán néhány (2017-ben három) esetben találnak fertőzöttet. 2015-ben és 2016-ban egy embernél sem mutattak ki veszettséget hazánkban.

Hogyan ismerheted fel?

A fertőzés leggyakrabban harapás által kerül egy másik élőlény szervezetébe, nyál útján. De történhet szervátültetés során is. Légúti, nyálkahártyán keresztüli megbetegedés csak rendkívül ritkán fordul elő. Lappangási ideje 7-14 nap.

Tünetek

• a félénk állatok barátságossá válása
• a bátor, agresszív egyedek visszahúzódása
• táplálkozásra nem alkalmas dolgok – például kövek – fogyasztása
• agresszív viselkedés
• rángatózás, „láthatatlan legyek” kapkodása
• végtagbénulás
• lógó állkapocs
• szájhabzás
• nyáladzás
• légzési elégtelenség
• kóma

Ha a betegséget nem kezelik a lappangási időszakban, nagy eséllyel az állat nem éli túl.

Mi tévő légy, ha gazdátlan kutyával találkozol?

A legtöbb kutyabarát ember azonnal segíteni szeretne, ha egy kóbor ebet lát. Ez azonban veszélyes is lehet. Ha a fenti tünetek bármelyikét észleled az állaton, viselkedését furcsának találod, semmi esetre se közelíts felé. Mindenképpen kérj segítségét a helyi állatvédőktől, akik szakszerűen befogják és megteszik a szükséges lépéseket. Szerencsére hazánkban nem fordul elő gyakran, hogy valaki veszett kutyával találkozzon, de fő az óvatosság.

(Képek: Getty Images Hungary)