hirdetés

A kutya, aki kétszer is megmentette a karácsonyt: igaz történet egy mentett labradorról

László Enikő, 2021. december 24 - Forrás: Allan Zullo / Képek: Getty Images Hungary, Lazi Kiadó

Néhány kutya igazi karácsonyi csoda. Még akkor is hálásak lehetünk nekik, amikor sok borsot törnek az orrunk alá. Mindig képesek bebizonyítani, hogy bizony ők az ember legjobb barátai!

hirdetés

Allan Zullo: A kutya, aki megmentette a karácsonyt című könyvében több igaz történet is szerepel olyan állatokról, akik maradandót alkottak az ünnep közeledtével. A következő részletben Fahéj nagyszerű és megható történetét olvashatod.

„Ahogy Karen és a gyerekei nézték a kutyát, amint érdeklődve közeledett feléjük, elhatározták, hogy ez lesz az ő kutyájuk. Amikor hazavitték, Fahéjnak nevezték el. Az egykor bántalmazott kutya nagyon szépen beilleszkedett Websterék otthonába. Egy nap alatt több szeretetet kapott tőlük, mint addig egész életében.

De ez nem azt jelentette, hogy tökéletes kutya volt. Sőt. Néha beleugrott a medencébe, majd amikor kijött, meghempergett a kertben, majd berohant a nyitott ajtón át, és mindenhol ott hagyta a padlón a sáros lábnyomát. Sokszor beugrott a medencébe, amikor a lányok a matracon lebegtek, és összevizezte őket. Egyszer, amikor megpróbált felmászni az egyik matracra, kilyukasztotta a karmaival.

A család már nem is számolta, hogy hányszor verte le csóváló farkával az üdítős poharakat a dohányzóasztalról a nappaliban. És azt sem tudták volna számba venni, Fahéj hányszor próbálta meg ellopni egy-egy szendvics maradékát, ami őrizetlenül maradt a konyhaasztalon.

De mindent megbocsátottak neki, főleg a 2001 karácsonyán megesett események után. A helyi templom közel kétezer dollárt költött karácsonyi ajándékokra a szükséget szenvedő családok gyermekeire gondolva. Karennek és a lányoknak adták oda a pénzt, hogy vásárolja meg az ajándékokat. Aznap reggel, amikor vásárolni akartak menni, Karen idegesen elsírta magát:
– Nem találom a pénzt!
– Csak viccelsz, ugye? – kérdezte Emily.
– Nem – jelentette ki Karen. – Elvesztettem a fekete bőrtokot, amiben benne volt az összes pénz. Már mindenhol megnéztem. Lányok, segítsetek megkeresni!

– Ne aggódj, anya. Csak próbáld meg végiggondolni, hogy hová tehetted. Mikor volt nálad utoljára?
– Richardson pásztor adta a kezembe tegnap este a templomban. Beletettem a kabátzsebembe, aztán beültem az autóba, és hazajöttem. Amikor beléptem a házba, mindenki elém sietett. Emily, te ragaszkodtál hozzá, hogy zongorázzak neked, hogy gyakorolhasd a szólódat, amit az iskolai ünnepélyen fogsz énekelni. Ellie, te pedig behurcoltál a szobádba, hogy segítsek becsomagolni egy ajándékot. Aztán segítettem apátoknak elkapni Fahéjt, mert csupa víz volt, előtte ugrott bele a medencébe. Közben egy percig sem gondoltam a pénzre. Azt hittem, hogy ma reggel ugyanúgy a zsebemben lesz, de nincs ott. Már mindenhol megnéztem.
– Ne aggódj, anya – mondta Ellie. – Megtaláljuk.
– De hát mihez fogok kezdeni? – aggódott Karen. Belehuppant az egyik székbe a konyhában, és a kezébe temette az arcát. – Nem tehetem ezt. A pásztor megbízott bennem, odaadta a pénzt, én pedig elhagytam. Ha nem találom meg, kétezer dollárt kell pótolnom a megtakarításainkból. Nem hagyhatom cserben a templomot és a gyerekeket sem. Micsoda borzalmas karácsony lesz ez.

Mindhárman keresni kezdték a pénzt, felforgatták a házat, és átfésülték az udvart is, mígnem…
– Anya! Anya! – kiáltotta Ellie. – Megtaláltuk! Megvan a pénz!
– Hogy mi? Hol?
– Tulajdonképpen Fahéj találta meg – mondta Emily. – Odanézz!
Fahéj ott ült Karen autója előtt a kocsifelhajtón, csóválta a farkát, és a szájában tartotta az eltűnt bőrtokot. Karen odarohant hozzá, kivette a szájából a tokot, kicipzárazta, és megszámolta a pénzt. Hatalmasat sóhajtott, majd azt mondta: – Hála Istennek. Hiánytalanul megvan.

Ellie megölelte Fahéjt, és azt mondta neki: – Jó kislány!
– Hol találta meg? – kérdezte Karen.
– Az autódhoz mentünk, hogy megnézzük, nem esett-e ki odabent, amikor Fahéj az anyósülés felől jött elő – magyarázta Emily. – Szaglászta a földet a kocsifelhajtó környékén, majd a szájába vette a bőrtokot.
– Azt hiszem, rájöttem, mi történhetett – mondta Karen. – Amikor tegnap este kiszálltam az autóból, odamentem az anyósüléshez, hogy kivegyem a ruhákat, amiket a patyolatból hoztam el. Közben megszólalt a telefonom, kivettem a zsebemből, és ekkor eshetett ki a pénzes tok.

Karen lehajolt, és megpaskolta Fahéj fejét.
– Nagyszerű kutya vagy. Rengeteg család karácsonyát mentetted meg.

A következő héten Karen sok jutalomfalatot adott a kutyának, még hamburgert is grillezett neki, mert, ahogy mondta: – Semmi sem lehet elég jó az én Fahéj kutyámnak.
Miután bevásároltak, Karen és a lányok becsomagolták a játékokat és a ruhákat.
– Nagyszerű lesz ez a karácsony – mondta Ellie.
– Igen, hála Fahéjnak – tette hozzá Emily.

A rászoruló gyerekek ajándékainak megvásárlása igazi ünnepi hangulatba hozta a családot. December 24-én délután Frank és a lányok elmentek, hogy kivigyék az ajándékokat, Karen pedig otthon maradt, hogy elkészítse a karácsonyi vacsorát: disznósültet édesburgonyával, sült zöldbabbal és sütőtökpitével. Örült, hogy otthon maradhatott, hiszen az átlagosnál sokkal hidegebb volt az évszak Floridában.

Amikor meghallotta az időjárás-előrejelzésben, hogy a hőmérséklet akár mínusz hat fokig is süllyedhet, elhatározta, hogy betakarja az érzékeny növényeit a medence körül, mielőtt besötétedik. Karen utálta a hideget. Melegítőnadrágot viselt, alatta cicanadrágot, felül pedig egy flanelinget és egy Florida Allam feliratú melegítőfelsőt. Mielőtt kilépett volna a házból, felvett egy kabátot és a bakancsát, majd összegyűjtött néhány régi zsákot.

Egy jeges fuvallat miatt az amúgy borús plusz négy fok sokkal hidegebbnek hatott.
– Télen délre kell költöznünk – viccelt Fahéjjal.
A kutya követte Karent a gyepen, miközben ő becsomagolta a növényeket a hideg ellen. Épp a kis cserepes narancsfát burkolta be a medence mellett, amikor egy fuvallat az arcába libbentette a zsákot. Karen elvesztette az egyensúlyát, hátratántorodott, és beleesett a medencébe. Gyorsan lesüllyedt az aljára. Száznyolcvan centivel volt a felszín alatt, amikor a lába elérte az alját.

Karen nem úszott túl jól, eszeveszetten próbált csapkodni, remélve, hogy a felszínre emelkedhet, de alig tudott elrugaszkodni az aljáról, hiszen a ruhái átáztak, és visszahúzta a súlyuk, megakadályozva a szabaduIását. Nem hiszem el, hogy a saját medencénkben fogok megfulladni, gondolta Karen. Milyen borzasztó halál, pont karácsony előtt.
A feje felett látta Fahéj elmosódott alakját, amint a medence szélén fel s alá rohangált. A víz alatt is hallotta, hogy milyen kétségbeesetten ugatott.
Nem bírom már sokáig. Karen imádkozni kezdett, s ekkor látta, hogy a kutya beugrott a medencébe. Fahéj! Kutyaúszásban kapálta a vizet Karen feje felett, majd mozdulatlanná dermedt, és süllyedni kezdett. Közelebb, közelebb. Már majdnem elfogyott a levegőm. Karen felnyúlt, és elkapta a kutya vastag farkát, a farkat, ami lepofozta a múlt héten Karen egyéves unokahúgát, és kiborított egy tál csipszet a dohányzóasztalra egy nappal később.

De ma a farok, ami annyi bajt hozott Fahéj fejére, megmentette azt, akit nagyon szeretett. Amikor Karen megmarkolta, a kutya teljes erejéből úszni kezdett, vontatva Karent a felszín felé. Nem volt egyszerű. A harminckilós kutyának Karen száz kilóját kellett kivontatnia. A saját testsúlyának majdnem négyszeresét. Fahéj egy pillanatra sem állt meg, minden erejét latba vetve Úszott a medence széle felé.

Karennek teljesen elfogyott a levegője. Égett a tüdeje. A teste tiltakozott, s végül képtelen volt csukva tartani a száját. Amint elkezdett befelé áramlani a víz a száján, egyetlen elkeseredett, utolsó mozdulattal kiemelte a fejét a vízből, és teleszívta a tüdejét friss levegővel. De mivel vizet is nyelt, köhögni kezdett, és néhány percig alig kapott levegőt.
Nem fogok meghalni!

Fahéj segítségével Karen eljutott a lépcsőig, ott öszszecsuklott, kiköhögte a vizet, amit lenyelt, közben Fahéj végig mellette maradt, és addig nyalogatta Karen arcát, amíg teljesen össze nem szedte magát.

Frank és a lányok épp akkor értek haza, amikor Karen kikecmergett a medencéből. Odarohantak az átázott, reszkető anyjukhoz, és besegítették a házba. A megpróbáltatástól kimerülten Karen elmesélte nekik, hogy mi történt. Amikor befejezte, még hozzátette: – Ha Fahéj nem sietett volna a segítségemre, megfulladok.
A vizes kutya odatörleszkedett a lábához, és vakkantott egyet.
– A bátorságod a legnagyszerűbb ajándék, amit valaha kaptam karácsonyra – mondta Karen Fahéjnak.
Emily átölelte Fahéjt, és hozzátette: – Képzeld csak el, Fahéj. Te vagy az a kutya, aki megmentette a karácsonyt. Kétszer is!”

Ha érdekel más karácsonyi, kutyákkal és más állatokkal kapcsolatos igaz történet is, ez az ajánló neked szól.

Allan Zullo: A kutya, aki megmentette a karácsonyt

Állat és ember évezredek óta nélkülözhetetlen társai egymásnak. Kitartás, szeretet, hűség, öröm és fájdalom, mind e kapcsolat sajátja. Van, hogy ők mentik meg a karácsonyt, és előfordul, hogy veszéllyel nem törődve a gazdájuk életét is. Igazi társak jóban-rosszban. Csínytevéseik sok bosszúságot okozhatnak, de szeretetükkel, ragaszkodásukkal mindenért kárpótolnak.

Nincs is nagyobb öröm, mint egy eltűnt, majd megkerült cica, aki hirtelen előbukkan egy karácsonyi dobozból, a fa alól. De kóborló tappancsost sem utolsó dolog befogadni karácsony estéjén. Valamint rénszarvasból is lehet kezes házi kedvenc, bármily furcsa is. E történetek mindegyike megható tanúbizonysága annak, hogy az állatokkal való kapcsolatunk maga a karácsonyi csoda.

 

Kiadó: Lazi
Ár: 2490,- forint

A könyvet itt rendelheted meg.

Kövess minket a közösségi oldalainkon is!
hirdetés
Webshop
További cikkeink

Keresés az oldalon