Emberi gyógyszer lehet a daganatos kutyák megmentője

Az áttörést jelentő kutatásokat követően élesben is elindul a készítmény tesztelése.

Felelős gazdiként mindent megteszünk kedvenceink egészségének megőrzése érdekében. Ám sajnos vannak olyan esetek, amikor hiába a gondos odafigyelés, a genetika közbeszól, és szeretett négylábúnknak súlyos betegséggel kell szembenéznie. Több kutyafajta esetében is léteznek olyan genetikai betegségek, amelyek kialakulásának okát egyelőre nem sikerült felfedezni. Ilyen a főként a berni pásztorkutyákat érintő hisztiocitás szarkóma is. A daganatos kutyák kezelésére amerikai kutatók úgy tűnik, megoldást találtak.

Mi a hisztiocitás szarkóma?

A hisztiocitás szarkóma egy ritka, agresszív daganatos betegség, amely a hisztiocitákból indul ki. A hisztiociták a kötőszövetekben található fehérvérsejtek, amelyek a szöveteket védik az idegen anyagoktól és fertőzésektől. A hisztiocitás szarkóma jellemzője, hogy ezek a sejtek rosszindulatúan elszaporodnak és szöveti károsodást okoznak. A betegség gyorsan terjedhet, és áttéteket képezhet más szervekben is.

A daganat két formáját különböztetjük meg attól függően, hogy az elváltozás a fehérvérsejt mely csoportjában alakul ki. A dendritikus sejtekből kiinduló betegség lehet lokalizált vagy áttétes. A lokalizált hisztiocitás szarkóma leggyakrabban a bőrben vagy a bőr alatti zsírrétegben alakul ki, majd mélyebbre hatol az alsóbb izom- és kötőszöveti rétegekbe. Kialakulhat emellett ízületekben, nyirokcsomókban, a lépben, a tüdőben vagy a csontvelőben is. Az áttétes hisztiocitás szarkóma egy agresszív, többszervi betegség; egyszerre több szervben alakul ki több daganat. A lép, a tüdő és a csontvelő gyakran az elsődleges helyek, de érintett lehet a máj és a nyirokcsomók is. A makrofágokból kiinduló hisztiocitás szarkóma a rák legagresszívabb típusa. Képes más fontos sejteket, például vörösvérsejteket bekebelezni. Gyorsan terjed, és sajnos a diagnózist követően az állatnak csak hetei, hónapjai lehetnek hátra.

• A hisztiocitás szarkóma ritka, a kutyák daganatos megbetegedéseinek kevesebb mint 1%-át teszi ki.
• Bár összességében ritka, a hisztiocitás szarkóma a leggyakoribb daganat a kutyák ízületeiben.
• A primer agydaganatok 5%-át és az áttétes agydaganatok 4,5%-át teszi ki a kutyákban.
• Az esetek 18,3%-a a csontban vagy az ízületekben található.

Emberi gyógyszerrel a kutyák rákja ellen

Az emberi daganatos megbetegedések kezelésében a trametinib nevű hatóanyag a daganatos sejtek növekedésének megakadályozására szolgál. Amerikai kutatók pedig úgy vélik, hogy a szer a kutyák esetében is hatásos lehet a hisztiocitás szarkóma kezelésében. Korábbi vizsgálatoknak köszönhetően a szakemberek sikeresen megállapították a készítmény kutyákra alkalmazható pontos dózisát, most pedig élesben is elindítják a trametinib tesztelését az érintett ebeken.

Mivel a berni pásztorkutyák esetében a leggyakoribb a megbetegedés, ezért célirányosan a fajtán tesztelik a gyógyszert. Négy egyesült államokbeli egyetem várja a gazdik és diagnosztizált, a kutatás kritériumainak megfelelő kedvenceik jelentkezését.

Reméljük, hogy ez az egyelőre még kísérleti stádiumban lévő új kezelés csökkenti a rák méretét, javítja a páciensek kilátásait, és megnöveli várható élettartamukat. Emellett a tanulmány azt is fogja vizsgálni, hogy a ráksejtek génjeiben található markerek előre jelezhetik-e a kezelésre adott választ. Ez az információ a jövőben segíthet kiválasztani azokat a kutyákat, akik valószínűleg pozitívan reagálnak majd a kezelésre.

A kutatást a Morris Animal Foundation, az Amerikai Berni Pásztorkutya Klub és a Berner-Garde Alapítvány szponzorálja és támogatja.

A berni pásztorkutyák csodálatos ebek; nagyon bízunk abban, hogy a klinikai tesztek sikerrel zárulnak, és sok daganatos eb életét menthetik meg a gyógyszerrel.