hirdetés

Tudtad, hogy a kutyád hasonlóképpen szorong, mint te? Érdekes eredményt hozott a tizenegyezer ebbel végzett kutatás

Ferenczi Deborah, 2022. augusztus 6 - Képek: Getty Images Hungary

A szorongás folyamata az ebekben kísértetiesen hasonlít az emberére. Olyannyira, hogy a tudósok szerint ha sikerül megérteni a kutyáknál a folyamatot, az az ember pszichés zavarainak kezelésénél is segíthet.

hirdetés

A kutyák kényszeres viselkedése az emberi rögeszmés-kényszeres zavarhoz hasonlít, az ebek impulzivitása vagy figyelmetlensége pedig a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarhoz. Egy új tanulmány azt sugallja, hogy annyira hasonlít az ember működése a kutyákéra, hogy érdemes tudományos vizsgálatok alá vetni őket az emberi mentális egészség jobb megértése érdekében.

Az emberek és a kutyák is különböző személyiségjegyekkel rendelkeznek

Sok pszichológus az emberi személyiséget öt „tényezőre” osztja: extraverzió, neuroticizmus, nyitottság, kedvesség és lelkiismeretesség. Ezeket a tulajdonságokat befolyásolhatja a genetika, és hatással lehetnek az egyén mentális egészségére – különösen a neuroticizmusra vagy a negatív érzelmek, például szorongás és szomorúság érzésére. A kutatások kimutatták, hogy a neurotikus személyiségek sebezhetőbbek a depresszióval vagy a szorongással szemben, míg az olyan tulajdonságok, mint a lelkiismeretesség és az egyetértés megvédenek ezekkel szemben. Ezzel párhuzamosan tulajdonképpen bármely gazdi bizonyíthatja, hogy az ebek is hasonlóképpen különböző személyiségtípusokkal rendelkeznek. Milla Salonen, a Helsinki Egyetem kutyás kutatója kollégáival együtt hét személyiség-befolyásoló tényezőt javasolt a kutyák csoportosítására:

  • bizonytalanság
  • energikusság
  • képzési fókusz
  • agresszivitás/dominancia
  • emberi szociabilitás
  • kutyák közti szociabilitás és kitartás

Saolen úgy véli, hogy néhány ilyen tényező átfedésben van az emberekben tapasztaltakkal. A kutyák bizonytalansága párhuzamba állítható például az emberek neuroticizmusával.

A kutyák vizsgálatának használata az ember megértéséhez

Húsz évvel ezelőtt szakértők azt javasolták, hogy a kutyákat használják modellként az emberi pszichiátriában – mivel ugyanilyen típusú mentális betegségek nem fordulnak elő rágcsálókban. Az új tanulmányban Salonen és kollégái azt akarták felmérni, hogy a kutyus személyisége milyen hatással lehet a viselkedésére, és hogyan viszonyul ez az embereken tapasztaltakhoz. Ezért kidolgoztak egy 63 kérdésből álló felmérést a kutyatulajdonosok számára. Az állatok egészségi állapotára és történetére, félelmeire, zajérzékenységére, szeparációs szorongására, impulzivitására és figyelmetlenségére, valamint az emberekkel vagy más kutyákkal szembeni agresszióra kérdeztek rá.

A felmérés

A tudósok a felmérést 11 360 finn kutya otthonába küldték el, 52 fajtából, a masztiffoktól a Jack Russell terrierekig. Majd mindegyik ebnél a hét kutyás személyiségjegybe csoportosították a válaszokat. Ezután egyenletsort használtak annak felmérésére, hogy a hajlamosan azonos személyiségjegyekkel rendelkező kutyák közösen nemkívánatos viselkedést mutatnak-e. A csapat azt találta, hogy a kutyáknál, akárcsak az embereknél, a személyiség szorosan összefügg a viselkedéssel.

Hasonlóképpen szoronganak, mint az ember

Salonen és kollégái a Translational Psychiatry című folyóiratban számoltak be arról, hogy a „bizonytalan” személyiségű kölykök nagyobb valószínűséggel mutattak minden nemkívánatos viselkedést, például idegenektől vagy tűzijátéktól való félelmet. Salonen szerint ez a jelenség rendkívül hasonlít az emberek neuroticizmusához és szorongásához. Aminek mélyebb vizsgálata áttörő eredményeket hozhat az emberi pszichológia, kiváltképpen a szorongás és az ezzel kapcsolódó mentális problémák területén.

A kutyák vizsgálatának haszna

A kutatók szerint eredményeiket fel lehetne használni a pszichiátriai rendellenességek genetikai alapjainak tanulmányozására. A kutyák kiválóan alkalmasak genetikai kutatásra, mivel fajtacsoporton belül ebből a szempontból szinte azonosak. Egy bizonyos, kevésbé koncentráltnak vagy bizonytalanabbnak tartott fajta génjeit megvizsgálva a szorongás vagy a figyelemhiányos rendellenességek hátterében álló genetikai tényezőket fedezhetjük fel.

Kövess minket a közösségi oldalainkon is!
hirdetés
Webshop
További cikkeink

Keresés az oldalon