Ezt fontos tudnod, hogy jobb legyen a kapcsolatod a kutyáddal

Nem kérdés, mindenki szeretne egy tündérmesébe illő kapcsolatot szeretett négylábújával. Sőt, ezt még kiegészíthetjük azzal, hogy képzeletünkben egy minden helyzetben jól viselkedő, tökéletes kutya képe lebeg, aki mindent tud, és könnyedén veszi az akadályokat. De az élet sajnos nem ilyen. Ez nem azt jelenti, hogy nem tudjuk elérni a „tökéletesség” szintjét, de lehet, hogy az némi kompromisszummal jár, és az is lehet, hogy a folyamat során rájövünk, hogy nem egyféle tökéletes létezik.

A kutyatartás számos kihívással jár. Ha nem beszélünk az állandó felelősségről, az étkeztetésről és az egészségügyi kötelezettségekről (mint például a kötelező oltások, chip), még akkor is marad az eb viselkedése és tanítása, ami azért nem kis falat. Nagyon összetett, és a látszatnál nehezebb folyamat egy kutya nevelése, konzisztenciát és odafigyelést igényel, jó kutya-gazdi kapcsolatot, kedvencünk megismerését… És ehhez még hozzáadódnak az elvárások. A saját elvárásaink kutyánk felé, a társadalom elvárásai a gazdik felé, és még sok-sok követelmény, aminek lehet, hogy nem is vagyunk a tudatában. Emiatt hirtelen nagyon megterhelő lehet kedvencünk tanítása, főleg, ha még tapasztalatlanok vagyunk. De nem kell megijedni a problémáktól, ne hagyjuk, hogy a nehézségek elvegyék a kedvünket a „kutyázástól”, hiszen teljesen új készségeket igényel. Ahogyan kedvencünk tanul, úgy mi is vele együtt fejlődünk.

Elvárások és csalódások

Nem minden kutya alkalmas ugyan azokra a feladatokra, nem beszélve arról, hogy egy eb viselkedése számos faktortól függ. Lehetsz Te a legfigyelmesebb és legodaadóbb gazdi, akkor is sok minden múlik kedvenced személyiségén, fajtáján, tapasztalatain… Nem véletlenül ajánlják a leendő gazdiknak, hogy körültekintően válasszák ki kedvencüket, és vegyék figyelembe azt is, hogy mit tudnak adni, és hogy mi kell az adott ebnek. Például bármilyen gyönyörű és okos is egy malinois, a legtöbb háztartásba nem illeszthető be. Vagy egy másik, „trendi” fajta a border collie. Gyönyörű, kétségtelenül okos, és minden videóval, ami bemutatja, hogy milyen szuper trükkökre képes, egyre több ember esik szerelembe a fajtával. De a videók nem mutatják, hogy mennyi foglalkozást igényel, vagy hogy ő pont nem az a kutya lesz, akinek elég napi fél-egy óra séta… Felelősen kell dönteni a választásnál, és nem csak a külcsínt és mások eredményeit kell figyelembe venni.

A gazdik útja

Van egy idealizált kép a fejünkben, mielőtt magunkhoz vesszük négylábú barátunkat. Viszont könnyedén csalódás érhet minket, ha nem minden úgy megy vele, ahogyan mi azt elképzeltük. Legyen szó fajtatiszta ebről, vagy keverékről, mindig érhetnek minket meglepetések, főleg, ha először vagyunk felelősek egy kutya neveléséért. Leginkább úgy lehet leírni ezt az élményt, mint egy tervezett utazást. Megvan, hogy hová szeretnénk menni, az is, hogy hogyan, de mindig lehetnek olyan változók, amikkel nem számoltunk, ezek pedig késleltetik az úti cél elérését. Ez még nem akadályoz meg minket abban, hogy elérjünk oda, csak felül kell kerekedni a nehézségeken, és el kell fogadni, hogy hosszabb lesz az utazás a tervezettnél. Egy kutya tanításánál sem szabad hagyni, hogy a felmerülő akadályok elvegyék a kedvünket attól, hogy foglalkozzunk vele. 

Az elvárások súlya

Maradjunk a border collie példájánál, tekintve, hogy egy nagyon népszerű kutyafajta. Tételezzük fel, hogy van egy személy, akinek nagyon tetszettek a border colliek, de tudja jól, hogy nincs elegendő ideje arra, hogy a szükséges „lefárasztást” megadja neki. De szeretne egy négylábú társat. Ezért magához fogad egy olyan ebet (teljesen mindegy, hogy milyen fajtájút), aki nyugodtabb természetű, kevésbé energikus, és jobban illeszkedik az életstílusához. Ezzel a választással viszont az is járt, hogy esetleg lassabban lehet megtanítani neki az új trükköket, és meglehet, hogy kevésbé tűnik lelkesnek, vagy éppen kevésbé leli örömét bizonyos feladatokban, trükkökben.

Ez természetesen csalódást okozhat a gazdának, hiszen másra vágyott. Viszont így nem csak, hogy a saját kedvét veszi el a kutyájával való foglalkozástól, de még az eb is érezni fogja, hogy valami nincs rendben, és még kevésbé fog „úgy működni”, ahogyan azt a gazdi elvárja. Hiszen csak annyit lát és érez, hogy az embere mérges, frusztrált, csalódott és szomorú a gyakorlások alkalmával. Valljuk be, mi se szívesen dolgozunk olyan emberekkel, akikből sugárzik a negativitás, hiszen nem tudjuk, hogy mire irányul. A nap nehézségeire, a magánéletére vagy a mi munkánkra, esetleg a személyünkre?

Kedvencünkre szabott elvárások

Ahelyett, hogy elvárnánk kedvencünktől, hogy elsőre megértse az ül, fekszik és marad koncepcióját, segítsünk neki. Erre számos megoldás létezik (például a klikkerezés), de fontos az is, hogy reálisan lássuk a helyzetet. Lehet, hogy egy kutya a lakásban tökéletesen végrehajtja az alapgyakorlatokat, majd az utcára érve egyszerűen olyan, mintha még a nevét is elfelejtette volna. Ebben az esetben (is) csodákat tehet egy professzionális segítség (tréner vagy kutyaiskola).

Másik példa a reális elvárások felállítására az az, hogy megismerjük kedvencünket. Ahelyett, hogy egy idealizált kutya képét kergetnénk, mérjük végig azt az ebet, akivel összehozott minket a sors. Mit tudunk vele elérni? Mi az, amire alkalmas lehet, és mi az, ami az ő életét megszépítené? Miben és hogyan tudunk közösen fejlődni?

Félreértés ne essék, jó, ha vannak elvárásaink és fontos, hogy legyenek céljaink, hiszen azokkal tudunk előre lépni. De hozzá kell tenni, hogy a cél eléréséhez egy jól felépített terv is szükséges, és itt jön szóba, hogy miért érdemes a realitásra támaszkodni. Haladjunk lépésről lépésre, és az elvárásainkat kedvencünk fajtájához és aktuális szintjéhez igazítsuk (és az sem árt, ha azt is figyelembe vesszük, hogy éppen milyen hangulata van kutyánknak), így elkerülhetjük a csalódásokat.