Kedvencünknek is lehet szezonális depressziója?

Ahogyan közeledünk a tél felé, egyre több ember hangulatán érezni az évszakváltozást. De vajon a kutyákat is megviseli az év sötétebb fele?

A szezonális depresszió nem csak egy amolyan „divatos kifejezés”, valóban létező jelenség. Szezonális affektív zavarnak (SAD) is nevezik, és jellemzően az év valamely szakaszában visszatérően jelentkezik. Vannak, akik nyáron tapasztalják a jellemző tünetegyüttest (fáradtság, megnövekedett alvásigény, lehangoltság, koncentrációs nehézségek, csak hogy néhányat említsünk), de a legtöbb érintettnek télen gyűlik meg vele a baja.

Felmerülhet a kérdés, hogy vajon a kutyák hangulatát is befolyásolják-e a téli hónapok. Hiszen olyan sok mindenben hasonlítanak hozzánk négylábú társaink. Példának okáért a kutyák is lehetnek depressziósak (bár az ő tünetegyüttesük egy kicsit különbözik az emberekétől). Ha pedig innen nézzük a kérdést, akkor nem is olyan elrugaszkodott az elgondolás, hogy ők is érintettek a szezonális depresszióban.

A kutyák depressziója

A kutyák depressziója kicsit más, mint az embereké, legalábbis abból a szempontból biztosan, hogy mit nevezünk depressziónak. Az embereknél ahhoz, hogy valakit depresszióval diagnosztizáljanak, számos kritériumnak kell teljesülnie, és sok kellemetlen tünettel jár, amik közül csak az egyik az örömérzet hiánya. A kutyáknál ez nem éppen így van, legalábbis abból, amit látunk. Náluk is egy hosszabb ideig tartó szomorúságról van szó, de az ő esetükben általában meg lehet találni a kiváltó eseményt. Ilyen ok lehet például egy szeretett társ elvesztése, egy költözés vagy egy életmódbeli változás. Általában a depresszió a következőképpen mutatkozik meg:

• Kevésbé játékos, nehezebb mozgásra bírni
• Kevésbé aktív, nem várakozik a sétára
• Kevésbé van étvágya (ez viszonylag ritka, ha „csak” depresszióval állunk szemben)

Szezonális depresszió a kutyáknál

Röviden azt lehet mondani, hogy ilyen nincs náluk. Nem érinti meg őket annyira az évszakváltozás, mint minket, embereket, és nincs rá kézzel fogható bizonyíték, hogy ők is szenvednének szezonális affektív zavartól. Az embereknél túlnyomó részben az érzelmi aspektus az, ami problémát jelent. A kutyáknál eddig még nem figyelték meg a tüneteit (legalábbis klinikai kísérletet még nem végeztek ezzel kapcsoltban), így hivatalosan nem lehet azt mondani, hogy náluk is megjelenik a szezonális depresszió.

Ellenben valóban vannak bizonyos változások a téli időszakban, ami miatt könnyedén azt mondhatnánk, hogy náluk is van szezonális depresszió. Például lehet, hogy többet alszanak, hiszen a hosszan tartó sötétség náluk is kiválthat megnövekedett melatonin szintet. Emellett nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy nagyon rá vannak hangolódva a gazdájuk hangulatára. Ha a gazdi nem érzi jól magát, szomorkás, azt a kutya is könnyedén átveszi. A téli időszakban kevesebbet mozgunk, és tendencia-szerűen kevesebb mozgási lehetőséget is biztosítunk kedvencünknek. Náluk is igaz, hogy ha huzamosabb ideig kevésbé aktívak, akkor kevésbé lelkesednek a testmozgás iránt. Így lehet, hogy náluk is kialakulhat egyfajta szezonális depresszió-szerű állapot, de úgy tűnik, hogy a kiváltó ok első sorban nem az évszakváltozás, hanem az azzal járó napi rutinban történő változások.

Ha nem szezonális depresszió, akkor mi?

Inkább nevezhető unalomnak ez a kialakuló állapot, mintsem depressziónak. Éppen ezért fontos, hogy télen se hanyagoljuk el a kedvencünkkel való foglalkozást. Nem baj, ha néha csak összebújunk vele a kanapén, az otthon kényelmében, de próbáljuk meg rávenni egy kis aktivitásra őt is, és magunkat is. Ha éppen nincs túl hideg, akkor menjünk ki egy sétára, mozduljunk ki a lakásból. Játszunk vele, tanítsunk neki új dolgokat. Számos lehetőségünk van télen is, és a rossz időben is. Ebben a cikkünkben például összegyűjtöttünk néhány játékot, amikkel esőben vagy fagyban is elfoglalhatjuk kedvencünket.

Lehet, hogy fiziológiai oka van

A viselkedésváltozás kutyáknál ritkábban vezethető vissza érzelmi okokra. Igaz, hogy kevésbé aktívak az ebek télen, és esetleg többet alszanak, de ennek ellenére magukhoz képest energikusak, amikor a gazdájuk foglalkozik velük, amikor játékra vagy kajára kerül a sor. Ha kedvencünk szomorúnak vagy kedvtelennek tűnik, érdemes lehet meglátogatni az állatorvost. Ez főleg akkor fontos, ha kutyánk:

• nem eszik
• nincs energiája
• úgy tűnik, hogy valamije fáj, vagy kényelmetlenül érzi magát