hirdetés

Vajon tényleg szeret engem a kutyám? A tudomány magyarázata az örök kérdésre

Ferenczi Deborah, 2022. szeptember 19 - Képek: Getty Images Hungary

A tudósok, állatorvosok és kutyatulajdonosok régóta megkérdőjelezik az ember és legjobb barátja közötti kapcsolatot. Vitatható az az elképzelés, hogy a kutyák érzelmeket, különösen szeretetet éreznek.

hirdetés

Minden emlősnek, beleértve a kutyát is, van egy úgynevezett “jutalomközpont” az agyában. Ezt a boldogságérzetet szabályozó vegyi anyag, a dopamin stimulálja. Például amikor egy kutya játszik, akkor boldogsághormon szabadul fel az agyában, hasonlóan az ember működéséhez. Azonban az utóbbi esetében ilyenkor olyan érzelmek keletkeznek, mint a szeretet vagy a szerelem, így akár az is feltételezhető, hogy az ebek is képesek hasonló megtapasztalásra.

A szeretet valójában csak létfenntartási ösztön?

Számos feltételezés úgy tartja, hogy kedvenceink szeretete kizárólag ösztönös módon alakult ki. Ennek a szemléletnek tökéletes megtestesítője Fred Metzger, a State College állatorvosa, akinek meggyőződése, hogy az ebek pusztán érdekből kötődnek az emberhez, hiszen számukra ez egyfajta önfenntartási ösztön. Véleménye szerint ha kedvencednek egy idő után nem adnál enni, akkor egyszerűen átszokna a szomszédba, ahol kap, hiszen neki a legfontosabb az életben maradás. Az orvos szerint az ebek nem éreznek kötődést, szimplán csak megtanulják, milyen viselkedési mintákkal érhetnek el eredményt, jelen esetben táplálékot. Ezzel szemben Leslie Burgard, a State College okleveles kutyakiképzője úgy gondolja, hogy az állatok hűsége feltétel nélküli, és nincs semmilyen külső tényezőhöz kötve. Ezt a feltételezést bizonyítja az is, hogy rengeteg kutya hűséges marad a gazdájához, még annak a halála után is. Tehát akkor hol is van az érdek?

Szeret vagy nem szeret?

Susan B. Eirich biológus és pszichológus úgy gondolja, hogy Jane Goodall főemlőskutató kiváló kutatásai megalapozzák azt a feltételezést, hogy az állatoknak valóban vannak érzelmeik, illetve azokat képesek értelmezni is. Ugyanis ahhoz, hogy fent tudják tartani a társadalmi követelményeket, értelmezni kell más állatok, illetve a környezetükben levő lények jelzéseit. Ahhoz, hogy kötődés alakuljon ki, szükségszerű az érzelmek kialakulása, illetve megélése, különben ember és állat között sem tud kapcsolat létrejönni. Arról nem is szólva, hogy akkor az olyan metakommunikációs jelek, mint a farokcsóválás, vagy az ugatás, esetleg agresszióra utaló viselkedések vajon nem érzelmekből táplálkoznának? Miért védené meg egy kutya előbb a gazdáját, ha nem azért, mert ragaszkodik hozzá?

A kutya jobban ragaszkodik az emberhez, mint más állatok

A Current Biology folyóiratban megjelent tanulmányban a Duke Egyetem tudósai azt vizsgálták, hogy miként reagál 44 kutyakölyök és 37 farkaskölyök az emberek szociális jelzéseire. A cél az volt, hogy kiderítsék, hogy a kutyák kapcsolata valóban különleges-e az emberekkel. Fontos tudni, hogy a kísérlet alatt vizsgált farkaskölyköket emberek nevelték fel, akikkel együtt aludtak. Ezzel szemben a kutyakölykök az anyjukkal és az alomtársaikkal maradtak, emberekkel pedig minimálisan érintkeztek. A vizsgálat során a kutyakiképzők farkas- és kutyakölyköknek egyaránt játékokat mutattak, amelyek közül az egyik tál csemegét rejtett. A kiképzők szóbeli és vizuális jelzéseket adtak a kölyköknek, hogy segítsenek megtalálni a megfelelő tálat. Érdekes módon a kutyakölykök ösztönös módon sokkal nagyobb valószínűséggel találták meg a csemegét, mint a farkaskölykök, ami azt jelzi, hogy jobban befogadták, értelmezték az információkat. Sőt, kutyakölykök 30-szor nagyobb valószínűséggel közelítettek emberhez, mint a farkasok – annak ellenére, hogy utóbbiakat emberek nevelték fel.

Vannak érzelmei a kutyáknak?

Csányi Vilmos világhírű magyar etológus szerint az érzelmek alapformái: a fájdalom, a harag és a félelem az állatoknál is kimutathatóak. Sőt, képesek át is venni azokat. Például, ha szomorú vagy, kedvenced is szomorkodik, vagy ha vidám vagy, akkor ő is jókedvű. De értelmezni is képesek őket, hiszen sokszor ha bánatos a gazdájuk, megpróbálják őket megvigasztalni. Jim McGetrick, a Bécsi Állatorvosi Egyetem kandidátusa szerint az állatok úgy kötődnek a gazdájukhoz, mint csecsemő az anyjához. Ez azért is egy nagyszerű hasonlat, mert megmagyarázza azt a gondoskodás által létrejövő szeretetviszonyt, mely ugyan valóban arra hagyatkozik, hogy az életben maradáshoz szükséges a gazda jelenléte, azonban vitathatatlan, hogy akárcsak a csecsemő ettől függetlenül imádja az anyját, a kutya is szereti a gazdáját. Az ELTE etológiai tanszéke szintén erre a meggyőződésre jutott, sőt ők ezt szorosan összekötik a szeparációs szorongással is.

Kövess minket a közösségi oldalainkon is!
hirdetés
Webshop
További cikkeink

Keresés az oldalon