hirdetés

A kutatók szerint egyes vadászkutyák ugatása attól függően változik, hogy milyen állattal találkoznak

László Enikő, 2022. január 4 - Képek: Getty Images Hungary

A kutyák hangja információval szolgálhat az emberek számára. Míg az ebek akusztikus jeleit intenzíven tanulmányozták az elmúlt évtizedben, a vadászat közbeni ugatást csak nemrég vizsgálták.

hirdetés

A vadászok tapasztalatai azt mutatják, hogy a gazdák kutyájuk ugatása alapján felismerik, milyen állatfajokat találtak. Ilyen jelenséget azonban kutatók még soha nem vizsgáltak. Ezt a képességet nemrégiben úgy tesztelték, hogy összehasonlították azokat az ugatásokat, amelyek akkor keletkeztek, amikor a kutyák négy különböző állatfajjal találkoztak: vaddisznóval, vörös rókával, nyúllal és szárnyassal. A diszkriminációs analízis osztályozási eredményei azt mutatták, hogy a tacskók és terrierek ugatása alapján kategorizálható, hogy mely állatfajokra vonatkozott a vokalizáció.

Miért ugatnak másképp, ha különböző állatokkal találkoznak?

A kutatók kérdése az volt, hogy a vadászkutyák miért ugatnak máshogy a különböző állatfajokra? Ez egy megváltozott belső állapot miatt van, vagy jelzés az emberek felé? A kutyák belső állapotai kapcsolódnak a különböző a társadalmi kontextusokhoz, eseményekhez (szeparáció, kunyerálás, játék, stb…), amelyeket az emberek is felismerhetnek.

A vizsgálatban 19 kutya (kilenc tacskó – két hím és hét nőstény –, nyolc foxterrier – négy hím és négy nőstény –, egy kan welsh terrier és egy kan jagdterrier) ugatását elemezték. A tacskók és a foxterrierek 1-11 évesek voltak, a welsh terrier három, a jagdterrier pedig két éves volt a vizsgálatokkor. Néhány kutyának volt korábbi tapasztalata a tesztelt állatfajokkal kapcsolatban, másoknak pedig nem.

A legjellegzetesebb ugatás a legveszélyesebb állattal, a vaddisznóval való találkozás során keletkezett. Az ekkor kiadott hangok szignifikánsan alacsonyabb gyakorisági paramétereket mutattak. Úgy tűnik, hogy a gyakorisági paraméterek nem olyan erős, megbízható mutatói az érzelmeknek, mivel az izgalom fokozódásával együtt növekedhetnek és csökkenhetnek. Az időbeli paraméterek következetesebb előrejelzői az izgalomnak. Az emlősök hangadása meghosszabbodik, gyakoribb lesz az izgalom növekedésével. Ez egybevág a legveszélyesebb vizsgált állattal, a vaddisznóval való találkozás során keletkező leghosszabb ugatási időtartamú eredménnyel.

A róka kevésbé veszélyes?

A vörös rókával való találkozás által kiváltott ugatásokat hasonlóan osztályozták, mint a többi, kisebb és nem veszélyes állatokra (például nyulak és szárnyasok) irányuló hangadásokat. Bár a vörös róka potenciálisan veszélyes fajt képvisel, a kiváltott ugatást nem értékelték sokkal magasabb eredménnyel, mint az olyan állatok által kiváltott hangadást, amelyek nem jelentenek veszélyt. Ez arra utalhat, hogy a kulcsparaméter annak az állatnak a testmérete lehet, amellyel a kutya találkozik. Ezen eredmények alapján úgy tűnik, hogy az ugatás attól függően változik, hogy a kutya milyen állatfajjal találkozik. Ez pedig inkább a kutya belső állapotának kifejeződése, mintsem funkcionális referenciainformáció.

A nagyságtól függhet az ugatás milyensége

Valószínűsíthető, hogy a belső állapot ugatásban való kifejeződése a potenciális fenyegetés nagyságától függ. Nagy fenyegetés (vaddisznó) esetén az ugatás specifikusabb, mint kisebb fenyegetés (vörös róka) vagy veszélytelen (nyúl, szárnyas) élőlény ugatása. Ez a jelenség tehát veleszületett képességre utalhat, ahogyan naiv, vaddisznóval kapcsolatos korábbi tapasztalat nélküli kutyáknál is beszámoltak róla.

Te érted, mit ugat a kutyád?

Mind a gazdák, mind a kutyátlanok, beleértve a felnőtteket és a kisgyerekeket is, képesek az eb érzelmi állapotát és az ugatás kontextusát a véletlen szintje fölé kategorizálni. A házi kutyák gyakran ugatnak, összehasonlítva a vadon élő rokonaikkal, amelyek viszonylag ritkán. Ez a tény arra utalhat, hogy az ugatást valamilyen módon használják az emberekkel való kommunikációra. Egyesek a nagyobb fokú vokalizációt a háziasítási folyamat túlzott melléktermékének tekintik, amelynek nincs konkrét funkciója. Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a kutyaugatás az érzelmek szélesebb skáláját képes kifejezni, mint a farkasoké. Az ebek akusztikus kommunikációjában bekövetkezett ilyen változás az emberekkel való kapcsolatukból fakad.

A kutyaugatás felismerése előnyös lehet a fajok közötti interakciókban. A kutyák háziasítása legalább 30 000 évvel ezelőtt megtörtént. Ezt a folyamatot az európai vadászó-gyűjtögetők indították el. A kutya és a vadász közötti kölcsönösség valószínűleg nem sokkal a háziasítás után következett be, amikor az ebek segítettek a zsákmány vadászatában. A különböző állatfajokra való figyelemfelhívás képessége kiegészíti az eddig ismert kommunikációs készségeket. Ilyen például az ember-kutya kommunikáció szemkontaktuson keresztül, az ebek arckifejezéseinek változásai, illetve azon képességük, hogy megértsék az emberek kommunikációs jelzéseit, mutogató gesztusukat.

Így tenyésztették ki a vadászkutyákat

A vadászkutyákat úgy tenyésztették ki, hogy kövessék egy állat nyomát. Néhány ilyen fajtát valószínűleg egy bizonyos típusú ugatás alapján választottak ki. Az ilyen specializáció további képességek kialakulásához vezethet a nem vadászati ​​képességekre kiválasztott fajtákhoz képest. A kutyafélék hallórendszere elsősorban a ragadozás optimalizálására, különösen a potenciális zsákmány által keltett hangok lokalizálására fejlődött ki. Az állatfajok felismerését a vadászat közbeni kölcsönös együttműködésben lehetne előnyben részesíteni (például a potenciálisan veszélyes és a nem veszélyes állatok felismerése különösen előnyös lehet).

Az emberek és állatok közötti kölcsönös kommunikáció szabályozási mechanizmusainak megértése különösen fontos az olyan állatok esetében, mint például a kutyák, akik szoros kapcsolatban élnek az emberrel. Tőlünk függenek az élelem, a gondozás és az egészség szempontjából. Az ebek emberrel folytatott vadászati ​​tevékenysége a farkasok együttműködő magatartásából eredeztethető. A vadászkutyák esetében azt feltételezhetjük, hogy az állatokkal való találkozásra jellemző ugatás jelentősen növelheti a vadászati ​​események hatékonyságát.

Kövess minket a közösségi oldalainkon is!
hirdetés
Webshop
További cikkeink

Keresés az oldalon