hirdetés

Miért szeretnek a kutyák üldözőbe venni dolgokat? Mennyire számít a fajta eredeti munkaköre?

László Enikő, 2022. február 27 - Képek: Getty Images Hungary

A kutyák többsége ösztönösen szeret üldözőbe venni dolgokat, legyen az egy labda vagy akár egy élőlény.

hirdetés

A kutyák olyan farkasok leszármazottai, akik emlősöket és madarakat kergettek táplálékért, így a vadász- és hajtóösztön már születésüktől fogva jelen van bennük. Ez az ösztön minden kutyára jellemző, de a fajta eredeti munkára való szelekciója egyes ebekben jobban felerősíti ezt a vágyat. Ez az ösztön különösen jól kifejlődött bizonyos fajtákban – beleértve a retrievereket és a spánieleket is –, amelyeket évszázadok óta szelektíven tenyésztettek, hogy olyan kutyák szülessenek, akik különösen jók a tárgyak visszahozásában. Ez sikerült is, de vajon az üldözési vágy is erős bennük? A labradorok és golden retrieverek jellemzően szeretnek labdázni, ami már adhat egy kis támpontot a kérdés megválaszolásához. De most kutatók is vizsgálták a kérdést.

A vadász- és pásztorkutyák

Az üldözés a legtöbb kutyánál magától értetődő dolog, de számos vadászkutyát több ezer éven keresztül kifejezetten arra tenyésztettek ki, hogy felhajtsák a zsákmányt. Ezeknek a kutyáknak kiváló a látásuk, szimatuk és jól ismerik az őket körülvevő világot, így az üldözés természetes, ösztönös dolog náluk. Noha a vadászkutyák gyakorlatilag garantáltan akarják üldözni a kicsi, mozgó állatokat, nincsenek egyedül azzal, hogy izgalomba jönnek és nagy érdeklődést mutatnak a mókusok és más gyors állatok iránt.

A pásztorkutyák különösen hajlamosak a biciklisek, gördeszkások és futók kergetésére, mivel ez felébreszti bennük az ösztönös vágyat, hogy összegyűjtsék és tereljék az állatokat.

Tiszteld a környezetet

Az üldözés iránti vágy sok kutyában benne van, és ez egy önjutalmazó viselkedés. De mivel egyes ebek nagyon élvezik, rendkívül nehéz lehet megtanítani őket, hogy ne csinálják.

Annak ellenére, hogy a kisemlősök és madarak üldözése szórakoztató a kutyák számára, fontos, hogy megtanítsd kedvencedet arra, hogy ne csinálja. Soha nem helyénvaló megengedni az ebeknek, hogy a parkokban zaklassák a vadon élő állatokat. Tartsd be a pórázon tartásra vonatkozó törvényeket, és gyakorold kedvenced figyelmének felkeltését és megtartását, amikor olyan dolgok mellett halad el, amelyek csábítják az üldözésre. Nemcsak tiszteletlenség megengedni a kutyáknak, hogy zaklassák a vadon élő állatokat, hanem veszélyes is. Ugyanis néhány állat betegségek hordozója is lehet.

Mennyire számít a szelekció?

Mint említettük, a vadászkutyák és a pásztorkutyák különösen érzékenyek, ha egy kisállat mozgásáról van szó. De míg egyes vadászkutyák feladata a zsákmány felhajtása, más ebek, például a retrieverek az elejtett állatok helyét jelölik, és odaviszik azt a vadászhoz. Magyar kutatók vizsgálták, hogy vajon mindkét csoport számára egyformán érdekes-e az üldözési mozgás, hiszen ezek az ebek más-más tulajdonságok alapján lettek szelektálva. Az eredmények alapján úgy tűnik, a specifikus viselkedési tulajdonságok kiválasztása nem befolyásolja a kutyák üldözési mozgásának és vizuális stratégiájának preferenciáját.

Az élettelen tárgyaknak pusztán a mozgásjelek alapján élőként való észlelése a filogenetikailag távoli fajoknál születésüktől fogva jelen van (emberek és csibék). Azt azonban nem tudjuk, hogy a faj társadalmi és ökológiai környezete hatással van-e erre a jelenségre. A kutyák egyedülálló fajként szolgálnak annak kivizsgálására, hogy az adott viselkedési tulajdonságok szelekciója befolyásolja-e a mozgás észlelését.

A kutatás

A kutatók fajtatiszta kutyákat teszteltek, és két csoportba sorolták őket aszerint, hogy milyen munkára szelektálták őket eredetileg. A hajtókra, akik zsákmánykövető és hajtókutyák, valamint retrieverekre, akik jelzik a sebzett vad helyét, és visszaviszik azt a vadásznak. A képernyőn egyenlő szárú háromszögeket jelenítettek meg, amelyek üldözési mintát mutattak a független mozgással párhuzamosan. Feltételezték, hogy a hajtók csoportjába sorolt ebek szívesebben nézik az üldözést, a retrieverek pedig végül majd a független mozgásra összpontosítják figyelmüket.

Összességében nem találtak szignifikáns különbséget a csoportok között a kutyák kitekintési időtartama vagy a tekintetük váltakozásának gyakorisága tekintetében az üldözés és a független mozgások között. Így úgy tűnik, hogy a meghatározott tulajdonságok szelekciója nem befolyásolja az élőlények észlelését.

Az eredmények azt mutatják, hogy a vadászkutyákon belüli konkrét feladatokra való szelekció ebben a forgatókönyvben nem befolyásolja üldözési felfogásukat vagy vizuális stratégiájukat. Úgy tűnt azonban, hogy a kutyák gyorsan elvesztették érdeklődésüket a megjelenített videó iránt. Ezért a kutatók azt javasolják, hogy a jövőben új módszertani megközelítést alkalmazzanak az animációs észlelés tanulmányozására olyan mesterséges ágensek alkalmazásával, amelyek videofelvételek helyett a való életben demonstrálják az észlelést kiváltó mozgásjeleket.

Kövess minket a közösségi oldalainkon is!
hirdetés
Webshop
További cikkeink

Keresés az oldalon