Vásárhelyi Kinga és Fintha Mátyás településtervezők az élhető, kutyabarát városokért építenek

Miként válhat a nagyvárosi élet a kutyák számára is kényelmessé? Hogyan alakulnak át a településszerkezetek a velünk együtt élő négylábúak és gazdáik igényei szerint – remélhetőleg élhetőbbé? Az Urban-Lis Stúdió Településrendezési és Építészeti Kft. településtervezőivel, Vásárhelyi Kingával és Fintha Mátyással erre kerestük a választ az alábbi interjúban.

Kinga és Mátyás a DOGZ konferencia előadóiként október 28-án, élőben beszél majd bővebben is arról, milyen szempontokat érdemes figyelembe venni a jövő városainak térkialakítása során, hogy az ne csak a gazdiknak, de kedvenceik számára is kényelmes és egészséges legyen. Hisz a városi kutyák és kutyatartók igényei nagyban különbözhetnek.

Ne feledjétek, a DOGZ- A konferenciára még kaphatóak az Early Bird jegyek,  40 százalékos kedvezménnyel  IDE kattintva.

Eléggé merésznek tűnik egy kutyás oldalon mérnököket kérdezni a kutyázásról, azonban többek között ti vagytok azok, akiknek köszönhetően futtatók épülhetnek a településeken. Hogyan kerülnek ezek, a városlakó kutyások számára nélkülözhetetlen objektumok egyáltalán a városokba?

A településrendezés és várostervezés többféle tervtípust foglal magába és ezeknek eltérő szintjei és mélységei vannak, ráadásul megkülönböztetjük a fejlesztés orientált városfejlesztési koncepciókat és stratégiákat, valamint a rendezési terveket, melyek a területhasználatok kijelölésére, meghatározására fókuszálnak. Természetesen mind a kötött, mind a szabadabb tervtípusban az önkormányzati igények és elvárások nagy hangsúllyal jutnak érvényre.

25 éve dolgoztok együtt a főváros 13. kerületi önkormányzattal, s nem lehet nem észrevenni, mennyivel nagyobb az ebtartóknak kedvező infrastrukturális elemek száma a belváros ezen kerületében. Ilyen sokan tartanak itt kutyát vagy csak érzékenyebb a város vezetése az ez irányú igényekre?

Nem biztos, hogy szerencsés a kerületeket ilyen szempontból összehasonlítani, hiszen nagyon eltérőek az adottságok. Gondoljunk bele, hogy mennyire más kutyát tartani a Terézvárosban vagy Óbudán, az Óbudai-sziget közelségében. A szabad természeti területekben bővelkedő kerületekben a sétáltatás, a kutyázás könnyebb, itt a mesterségesen kialakított kutyás infrastruktúra iránti igény talán kisebb, ugyanakkor fókuszba kerülhet a természeti területek megóvása az intenzív kutyás használattól.

A XIII. kerület inkább a sűrű városi beépítéssel rendelkező kerületek közé tartozik, ahol csekély a természeti területek kiterjedése, de azért a pesti belvárosi kerületeknél kedvezőbb helyzetben van.
Valószínűsíthető, hogy itt nagy a lakossági igény a városi kutyatartás feltételeinek javítására, az infrastruktúra bővítésére, és szerencsés módon vannak is erre alkalmas helyek, területek, ahol ezek a területhasználatok ki is jelölhetők, a létesítmények meg is valósíthatók és viszonylag konfliktusmentesen működtethetők.

Ezek szerint csak hatékony a párbeszéd a lakók igényei és a területrendezéssel foglalkozó szakemberek között, ennyi a titok?

A kiépült infrastruktúrát a kerületben a XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt. működteti, komplex, a helyi igények alapján megtervezett munkájukat az AngyalZöld program és stratégia mentén végzik. Közterület-üzemeltetési programjukban a közparkok, közkertek fenntartásának egyik prioritása a kulturált ebtartás infrastruktúrájának működtetése, fejlesztése. Nagy hangsúlyt fektetnek a kommunikációra és a partnerségre is, így a Gondos Gazdi Programjuk keretében rendszeresen monitorozzák a kutyás infrastruktúrát használó ebtartók elégedettségét, igényeit, és természetesen a nem kutyások igényeit és panaszait is.

Nagy szerencse, hogy ezek a visszajelzések be is illeszthetőek a kivitelezési munkálatokba…

Egy XIII. kerületi kutyás példával érzékeltetve a településrendezési tervek sokrétűségét és egymásra épülő hierarchiáját: a XIII. kerület településfejlesztési koncepciója, mely átfogó jelleggel határozza meg a távlatos városfejlesztési célokat, a zöldfelület-fejlesztési javaslati részében rögzíti, a XXI. századi közterületek fejlesztését meghatározó új városi igények között  a városi kutyatartás feltételeinek biztosítását. Kutyafuttatók, integrált kutyaparkok létesítését irányozza elő, az eltérő kerületrészek esetében eltérő javaslatokkal.

A koncepció nevesíti a Rákos-patak zöldtengely fejlesztését és ennek részeként a kutyafuttatás igényét. A kerület városfejlesztési stratégiája már konkrét akcióterületeket és hálózatos projekteket határoz meg, ezek között szerepel a Duna – Rákos-patak – Népsziget ökológiai folyosó, melyen belül megjelenik a Rákos-patak revitalizációja, melynek része a patak bal partjának Béke és Röppenytű utcák közötti komplex közterületi fejlesztése, ahol a rekreációs funkciók között nemcsak a  játszótér, fitnesztér, hanem a kutyafuttatás is szerepel. A koncepcionális és stratégiai tervek és az ezekről hozott önkormányzati döntések alapján készült el aztán a patak konkrét környezetrendezési terve, a lakosság bevonásával, közösségi tervezéssel, ahol tájépítész kollégák – az építészeti tervezéshez hasonlóan – megtervezték a konkrét partszakaszt, azon belül kijelölték többek között a kutyafuttató helyét, majd meghatározásra került annak felszereltsége, műszaki kialakításának paraméterei.

Pontosan milyen, kutyák számára használható terek jöttek létre?

A XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt. honlapja szerint az önkormányzat 22 kutyafuttatót, 18 kutyaillemhelyet és 443 ebürülék-gyűjtőt működtet. A kerületben mintegy hatezer kutya él, de erre pontos adat nem ismert, vannak becslések, melyek szerint 8-20.000 között is lehet a számuk. A számok alapján látszik, hogy a kutyások és a kutyák nincsenek elhanyagolva.

Mennyire jellemző azokon a településeken, amelyekkel foglalkoztok, hogy az emberek mellett a háziállatokra is gondolnak?

A kötött tartalommal készülő tervek és dokumentumok közül elsősorban a fejlesztés orientált városfejlesztési koncepciókban és stratégiákban jelenik meg a városi kutyatartás kérdésköre.  Az előrelátó önkormányzatok, mint ezeknek a terveknek a megrendelői, érzékelik a városi kutyák növekvő számát, és egyre jobban felismerik ennek a kérdéskörnek a fontosságát, ezért emelik be a témát a stratégiai döntéseikbe, ezzel megnyitják az utat a kutyabarát projektek és kutyás létesítmények megvalósulása előtt. Tapasztalható az is, hogy az önkormányzatok vagy egyéb fejlesztő cégek nem kötelezettség alapján, hanem a téma iránti növekvő igényből vagy épp érzékenységből, a nagyobb társadalmi elfogadottság és elégedettség érdekében készíttetnek kifejezetten kutyás tanulmányokat vagy egyes fejlesztési tervekben nagyobb hangsúlyt szentelnek a kutyás témának.

Szerintetek egy átlag településen mire lenne szükség kutyatartóként, s mennyire általános, hogy a modern városrendezés gondol erre is és meg is valósul?

Számos ismeretterjesztő dokumentum, tájékoztató szerint az elmúlt időszakban markánsan nőtt, a covid járvány alatt megugrott a kutyatartók száma Magyarországon, 2018-ban a háztartások 36%-a volt kutyatartó, 2021-ben már 50,4 %. Ez az arány a kóbor kutyákkal együtt azt jelenti, hogy hazánkban jócskán meghaladja a 3 milliót a kutyák száma. Szükséges tehát a kutyákkal, a kutyatartásból adódó, jellemzően a városi szabadterekre irányuló változó igényekkel és a kutyákat szolgáló egyéb területigényekkel a településrendezés és a várostervezés szintjén is foglalkozni. Figyelmet kell fordítani arra, hogy nemcsak a mindennapi kutyatartás, a sétáltatás, megmozgatás feltételrendszere legyen megoldott a városokban, hanem helyet kell találni a kutyák jóllétét, szocializációját, egészségügyi ellátását biztosító további funkcióknak is. A teljesség igénye nélkül ilyenek a kutyanapközik, -panziók, – iskolák, ez utóbbiak esetében külön igények is megjelenhetnek a segítő- és munkakutya kiképzőhelyek esetében. Egyre divatosabbak a különféle kutyás sportok is. Az állatorvosi rendelőkre jellemzően a sűrűn lakott területeken belül van szükség, de úgy, hogy biztonságosan történjen az itt keletkező veszélyes hulladék kezelése. A kutyamenhelyek a települések beépítésre szánt területén kívül, már peremterületeken találják meg helyüket, de nyilvánvaló, hogy épített infrastruktúrára is szükségük van.

Ha az ideális városképet kéne megfogalmaznotok, akkor abban hol lennének a kutyák és a kutyatartók?

Az ideális város minden városlakó és a városlakók társállatai számára is kellemes és egészséges életteret biztosít, a konfliktusmentes együttélés érdekében a szükséges mértékben különíti el, illetve integrálja az eltérő (köz)térhasználatokat a kutyás és kutyamentes területeket. Az ideális várost persze ideális városlakók és ideális városi kutyák lakják, de az ő kiképzésük már nem az urbanisztika tárgykörébe tartozik.