hirdetés

Perzsa agár fajtaleírás: az ősi kutyafajta, akit Allah csókolt homlokon

László Enikő, 2021. július 12

A perzsa agár kecses, nemes megjelenésével, rendkívüli gyorsaságával hódította meg fajtája kedvelőit. Az ősi kutyát régen annyira tisztelték, hogy Allah ajándékának tartották.

hirdetés

Az egyik legősibb fajtának vélt salukit, azaz a perzsa agarat Allah ajándékának tartották hazájában. A kutyára „el hor” néven is szoktak utalni, ami magyarul nemest jelent. Ha pedig egy egyednek kis fehér folt van a homlokán, azt Allah csókjának szokás emlegetni. Ezért ezek a kutyák még inkább különlegesnek számítanak. Ez azért is érdekes, mert a muszlimok vallása tisztátalan állatoknak tartja az ebeket, csak a vadász-, őr- és pásztorkutyákat engedélyezi. A fekete színű egyedeket pedig végképp nem kedvelték régebben. A középkorban a muzulmán vadászok „Allah szent ajándékának” nevezték a perzsa agarakat. Ez a vallási kapcsolat lehetővé tette számukra, hogy megegyék a vadat, amelyet ezek a kutyák ejtettek – egy olyan húst, amelyet egyébként tisztátalannak tekintettek. Ez a kivételezés is jól mutatja a saluki különlegességét.

A perzsa agarak fején lévő fekete foltot Allah csókjának szokták nevezni.

Eredete

A perzsa agár vélhetően több ezer éves fajta. Ugyanis hasonló küllemű kutyák már ókori egyiptomi ábrázolásokon is feltűnnek. A fajta neve azonban a mai Jemen területén lévő, egykori Saluk vagy Salik városára utal. Több forrás is a sumérokhoz köti a perzsa agarat. Mezopotámia területén számos ásatás során bukkantak sírokra, melyekben salukihoz hasonló ebek nyugodtak (ember nélkül) mumifikálva. Több festményen, edényen ábrázoltak ilyen ebeket vadászat közben. Más feltételezések szerint a görög császárság szíriai tartományáról, Seleukia városáról kapta a nevét.

Kitűnő vadászképességei miatt nagy becsben tartották ezt a kecses agarat. Firdauszí, a nagy perzsa költő is írt róla, de mások is említették az iráni irodalomban. Nagy Sándor korabeli történészek pedig azt írták, hogy az uralkodó igen nagy becsben tartotta ezt a fajtát. Nem véletlenül, hiszen rendkívül sebesen futott, sokszor gyorsabban, mint a gazellák. Ezért legtöbbször az arabok és a perzsák antilopvadászatra használták. A egyik különlegessége, hogy ilyenkor nem annyira szaglását, hanem inkább éles látását használja.

A látásban segítségére voltak a madarak is. Ugyanis gyakran héjákkal, sólymokkal együtt dolgoztak. A szárnyasok már a levegőből észrevették a prédát, ezután pedig a lovasok megközelítették azt, amennyire csak tudták. Ekkor engedték el az agarakat, akik olykor akár 65 km/h sebességgel a zsákmány nyomába eredtek. A madarak közben a préda fejét támadták, szárnycsapkodássukkal pedig összezavarták, irányváltoztatásra késztették. A kutyák így könnyen elérték, majd lerántották.

Napjainkban leginkább kedvencként tartják, de agárversenyeken is találkozni velük. Az Egyesült Királyságban és az USA-ban rókára is vadásztak velük, de manapság inkább luxuskutyáknak tekintik őket.

Fajtastandard

A saluki karcsú, de nagy termetéről és kecses, gyors mozgásáról ismert. Feje ék alakú, hosszúkás. Orra fekete vagy barna. Füle hosszú, háracsapva tartja. Szeme ovális, színe a sötétbarnától a mogyorószínűig terjed. Tekintete kedves, szeretetteljes. Nyaka hosszú, jól izmolt. Végtagjai egyenesek és szintén izmosak. Háta széles és rövid, farka hosszú, mélyen tűzött, selymes szőrzet borítja. Kétféle szőrváltozatban létezik: lehet sima és zászlós. Bundája selymes tapintású, zászlósodik a végtagok élén, olykor gyapjas bojtok jelennek meg a combon és a vállon. Fülét is dús szőr borítja. A sima szőrű változatnál a zászló és a bojt hiányzik. Színe lehet fekete, fehér, aranyvörös, krémszínű, izabellaszínű, szürke, rőt, illetve fekete-fehér-rőt, valamint e színek változatai. Marmagassága körülbelül 58 cm, de lehetnek 50-70 cm-es egyedek is. Testsúlya magasságtól függően 20-30 kg. Várható élettartama 10-12 év.

Jelleme

Vadászkutya révén a saluki igen önálló jellem. Erős, kitartó és bátor kutya, aki rendkívül gyorsan fut. Éppen ezért nem ajánlott póráz nélküli sétáltatása, hiszen azonnal egy általa zsákmánynak titulált állat után rohanhat. Ennek ellenére értelmes és megbízható társ, nem kifejezetten bújós, kedveskedő kutya, de aki elnyeri szeretetét, az igazi kincset talál magának. Hűséges és szerető társ válhat belőle, de idegenekkel szemben tartózkodó. Egyáltalán nem agresszív jellem és igen érzékeny is. Erre nevelésénél kiemelt figyelmet kell fordítani, rendkívül rosszul reagál a domináns, agresszív és kemény stílusú kiképzésre. Mint minden kutyánál, nála is a pozitív megerősítést kell alkalmazni. Ha a gazda ezt teszi, a perzsa agár gyorsan tanul, hiszen intelligens kutya.

Ideális környezet

Ez a villámgyors futó nem igazán való kis lakásba, leginkább a kertes házat szereti. A rövid séták nem kielégítőek számára, szeret futkározni, hogy levezesse felesleges energiáit. A magas kerítés alapfeltétele a perzsa agár tartásának, hiszen könnyen átugorja az alacsonyabb akadályokat. A kisebb állatokat zsákmánynak tekintheti. Leginkább nagyobb gyerekek mellé ajánlják (körülbelül 8 éves kortól), mivel a fiatalabbakat könnyen fellökheti. Emellett vékony csontozata és bőre miatt a gyerekek akaratlanul is sérülést okozhatnak számára. Más kutyákkal jellemzően jól kijön. Aktív háztartásba javasolt, olyan gazdák mellé, akik maguk is szeretnek sokat mozogni és nem probléma számukra egy agár lefárasztása.

Ápolás

Puha szőrzetét érdemes rendszeresen átfésülni, de ügyelj arra, hogy ne keféld túlságosan erősen, mert így megtörhet a szőre. Lábujjai között, mancsánál le kell vágni a szőrt, hogy járás közben ne okozzon számára fájdalmat. Szemeit és füleit rendszeresen tisztítani szükséges. Jellemzően tiszta eb, akinek ritkán van jellegzetes kutyaszaga és csak mérsékelten vedlik.

Gyakori egészségügyi problémák

A perzsa agárra jellemző egészségügyi problémáknál gyakran említik a rákot, illetve a szívbetegségeket. Mozgékony állat révén nem szabad hagyni, hogy evés után futkározzon, mivel ez gyomorcsavarodáshoz is vezethet.

(Felhasznált források: Szinák János – Veress István: A világ kutyái II., David Alderton: Kutyák, Dr. Sárkány Pál: Nemzetközi Kutya-enciklopédia, Paul McGreevy: Kutyák, Szinák János – Veress István: Kutyakalauz)

(Képek: Getty Images Hungary)

hirdetés
További cikkeink

Keresés az oldalon