hirdetés

Nyakunkon a szilveszter: így készítsd fel kedvencedet

Molnár Enikő

2023. december 26 - Képek: Getty Images Hungary

Decemberben két nagy ünnep is helyet kap, az egyik a karácsony, a másik pedig a szilveszter. Bár még kicsit korainak tűnhet a másodikról beszélni, egy gazdinak érdemes lehet már most foglalkozni vele.

hirdetés

Amilyen gyorsan telnek a napok, úgy tűnhet, hogy nemrég volt az augusztus 20-ai nagy tűzijáték, pedig azóta eltelt egy egész évszak. Rohamosan közelít az év vége, ezzel együtt pedig a szilveszter zaja. Néhány kutyát nem zavar addig, amíg nem a közelében történik az ünneplés, néhány eb viszont (főleg, akik a fővárosban élnek) nem tud szabadulni a hangzavartól. Ezt a cikkünket első sorban azoknak ajánljuk, akik megoldást keresnek kedvencük szilveszteri félelmére, hiszen ennek van éppen aktualitása. Viszont akkor is érdekes lehet, ha a kutya fél valamilyen hangos jelenségtől (mondjuk a mennydörgéstől, vonat zajától). Az egyik leghasznosabb módszer az ellenkondicionálás és a deszenzitizáció egyvelege, és a továbbiak erről fogunk beszélni.

A deszenzitizáció és az ellenkondicionálás segítségével eljuthatunk arra a pontra, hogy kedvencünk ne akarjon mindenképpen elbújni, illetve elmenekülni a tűzijáték elől.

Mi az az ellenkondicionálás és a deszenzitizáció?

Ahhoz, hogy megértsük, hogy hogyan működik ez a módszer, ismerni kell az alapokat. Nem kell megijedni, nem fogunk visszamenni egészen a kondicionálás fogalmának megalakulásáig, Pavlov illetve Skinner kísérleteihez, mert akkor soha nem érünk a végére.

Az ellenkondicionálás egy viselkedésváltozást célzó módszer, ami leegyszerűsítve úgy működik, hogy „valamit, ami negatív érzelmi reakciót vált ki összevonunk valamivel, amiről tudjuk, hogy pozitív reakciót vált ki”, ilyen lehet mondjuk egy finom, értékes jutalomfalat.

A deszenzitizáció ( érzéketlenítés vagy hozzászoktatás) szintén egy viselkedésváltozást célzó módszer, és úgy kell elképzelni, hogy kontrollált körülmények között hozzászoktatjuk a kedvencünket a félelmet kiváltó ingerhez (ez a mi esetünkben a petárda vagy a tűzijáték hangja lesz). Viszont nem úgy, hogy beledobjuk a nem kívánt helyzetbe (ezt ingerelárasztásnak hívják, és igen kellemetlen a kutya számára). Szépen, lassan, lépésről lépésre egyre hangosabbra vesszük a nem kedvelt hangot, vagy egyre közelebb megyünk a reakció tárgyához. Idővel eljutunk arra a pontra, hogy az inger semleges lesz számára. Még egyszer hangsúlyoznánk, hogy az inger intenzitásának növelését fokozatosan tesszük, és törekszünk arra, hogy mindig ott hagyjuk abba, ahol kedvencünk nem produkál félelmi viselkedést. Ehhez jól kell ismernünk kutyánk határait és testbeszédét.

Hogyan használjuk őket?

A fenti két módszer kombinálásával tulajdonképpen kicserélhetjük a félelmi reakciót egy nyugodtabb viselkedésre, ez pedig a kutya szempontjából is előnyös. Természetesen ezt könnyebb mondani, mint csinálni, mert ez egy kisebb elköteleződést kíván. Az elején akár naponta többszöri, koncentrált foglalkozást is igényelhet, de hosszútávon megéri.

Még mielőtt részletesebben belemegyünk, szeretnénk megjegyezni, hogy nem szégyen szakember segítségét kérni. Már rögtön az elején is lehet, hogy szükségünk van rá, ha mély félelme van kedvencünknek, de ha úgy érezzük, hogy nem haladunk, akkor is érdemes keresni egy megbízható szakmabelit. Lehet, hogy van egy-két gyakorlati trükk, amivel kiegészíthetik az elméletet a tapasztaltabbak.

Nulladik lépés

Még mielőtt kitennénk kedvencünket a számára ijesztő ingernek (esetünkben tehát a szilveszteri hangzavarnak), tanítsuk meg neki, hogy hogyan „nyugodjon le”. Például küldjük a helyére, majd jutalmazzuk, ha sikerült neki. Törekedjünk arra, hogy ottmaradjon a helyén, és nyugodt pozíciót vegyen fel (mondjuk feküdjön le), és nyugodt is maradjon. Nem kell, hogy minden helyzethez ezt a relaxációs helyet és pozíciót válasszuk, de a legegyszerűbb és a szilveszteri helyzethez leginkább illő az talán a kutya helye és a fektetés. Ha stabilan megtanulta az elvárt, nyugodt viselkedést, akkor elkezdhetünk bevezetni zavaró tényezőket, amik potenciálisan kizökkenthetik ebből az állapotból. Még nem a tényleges ingert, ami félelmet kelt benne, egyelőre csak megkérünk valakit, hogy jöjjön be a szobába (ne hívja ki a kutyát a pozícióból, csak legyen bent). Ha ezt az akadályt is sikeresen veszi, akkor elkezdhetjük kitenni az ijesztő zajoknak, a következőképpen.

Ha kedvenced nem tud nyugodt maradni a félelmet kiváltó inger hiányában sem, akkor még nem kéne elkezdeni az expozíciós gyakorlatokat.

-Írják a VCA animal hospitals oldalán

Kezdetek

Keressünk egy videót vagy egy hanganyagot, ami nagyon hasonlít a tűzijáték zajára (mondjuk egy régebbi szilveszteri felvétel, vagy külön tűzijátékhangok). Vegyünk magunkhoz egy adag jutalomfalatot (amit kedvencünk nagyon szeret, és motiváltan tartja őt). Küldjük az ebet a helyére (vagy a választott nyugalmi pozícióba), majd, amikor megbizonyosodtunk róla, hogy biztosan elhelyezkedett, a legalacsonyabb hangerőn kezdjük el játszani a hangfelvételt. Lehet, hogy ezen a ponton még észre se fogja venni az eb, így ha nyugodtan tűri, jutalmazzuk. Ellenben az is lehet, hogy reagál rá, felzaklatja a hang és elhagyja a nyugalmi pozíciót. Ilyenkor állítsuk le a hangot, de ne adjunk neki jutalmat egészen addig, amíg vissza nem megy a nyugalmi pozícióba. Nem ajánljuk, hogy belekényszerítsük és ott tartsuk, amikor ki akar szabadulni a helyzetből, inkább várjuk meg, hogy megnyugodjon, és küldjük vissza a helyére. Amint meggyőződtünk róla, hogy megnyugodott, újra megpróbálkozhatunk a folyamattal.

Fontos, hogy ne terheljük túl kedvencünket, főleg az első alkalommal. Nem baj, ha nem haladunk annyit az első néhány alkalommal, mint azt elképzeltük. Minden kutya különböző, így nem lehet ugyan azt elvárni tőlük. Legyünk türelmesek, és figyeljünk a határaira. Egymás után ne ismételjük meg sokszor, néhány (mondjuk 5-10, de lehet kevesebb is) petárdahang és durrogtatás után hagyjuk abba, és oldjuk fel kedvencünket egy finom falattal, esetleg egy kis játékkal. Fontos, hogy minden alkalmat pozitívan fejezzünk be.

Ismétlések

Igazából a fent leírtakat fogjuk ismételni, akár napi több blokkban, ha úgy mérjük fel, hogy kedvencünknek menne. Törekedjünk arra, hogy gyakran ismételjük meg, ha nem is naponta, legalább kétnaponta, amíg el nem érjük a célt. Mindig nyugodt helyzetben kezdjük, a legalacsonyabb fokozaton, lassan emelve a hangerőt. Ne emeljünk rajta annyit, hogy a kutya hirtelen megijedjen tőle, mert azzal kicsit visszaesik a fejlődés. Fontosabb, hogy konzisztensen hozzászoktassuk az egyre hangosabb zajhoz, mint az, hogy gyorsan elérjük az eredményt.

Mikor lehet befejezni?

Ez a módszer sok odafigyelést igényel, de kifizetődő, ha nem hanyagoljuk el, és rendszeresen csináljuk, figyelve a fokozatosságra. Eljuthatunk arra a pontra, amikor már nem vált ki félelmi reakciót a tűzijáték hangja, és még szilveszterkor is nyugodt tud maradni kedvencünk. Ez általában minimum napokba vagy hetekbe telik, de van, hogy hónapokon keresztül be kell vezetni ezeket a rövid deszenzitizációs alkalmakat. Ha nem érezzük úgy, hogy sikeresen felkészítettük kedvencünket szilveszterig, akkor folyamodhatunk feromonos megoldásokhoz is, legrosszabb esetben pedig nyugtatókhoz (természetesen csak az állatorvos ajánlására), ha kutyánk nagyon fél.

A tűzijátéktól való félelem nagyon hasonlít a reaktivitás témájára. Ha az utóbbiról szeretnél olvasni, ezt a cikkünket ajánljuk.

deszenzitizálás ellenkondicionálás hozzászoktatás kutya szilveszter nyugtató szilveszter tűzijáték

Kapcsolódó cikkek

További cikkeink

A macskák is a kedvenceid?
Látogass el az Az én macskám oldalunkra is!