10 „kutyafajta”, ami napjainkban már nem létezik: régen kizárólag az ebek munkaképessége volt csak fontos

Csupor Erik, 2022. október 18 - Képek: Getty Images Hungary, Bartha László, Wikipédia –English White Terrier, Московский водолаз, Perro de pelea cordobés

Ugyan a mai értelemben vett kutyafajták többségének kialakulása a 19 és 20. század fordulójára tehető, a történelem során léteztek olyan „kutyatípusok”, amik nyomot hagytak az emberi emlékezetben és a krónikákban. Ezek közül azt a tízet mutatjuk be, akik emlékezete feladatuk különlegessége, vagy a mai utódaik miatt leginkább fennmaradt a kutyás történelmi irodalomban.

A ma ismert fajták kialakulása/kialakítása előtt, néhány társasági kutyát kivéve, a kutyák döntő zömét munkára használták és emiatt a küllemük egyáltalán nem volt fontos, kizárólag a munkaképességük. A kutyák megítélésében kizárólag az számított, hogy az adott eb alkalmas volt-e a neki szánt munkára és hatékonyan látta-e el a feladatait. Ha ez teljesült, a gazda szempontjából teljesen lényegtelen volt, hogy milyen a szőrzet rajzolata, vagy hány cm a marmagassága, mint ahogy a fordított eset is igaz volt: akármilyen szép volt egy munkakutya, ha nem volt hatékony a munkavégzésben, a vérvonalát általában kiszelektálták a többi közül.

Ettől függetlenül az természetesen elmondható, hogy mivel a kutyák döntő zömét speciális feladatokra alkalmazták, kialakultak bizonyos típusok (amikből később kialakultak a fajták), amiket sok esetben egységes néven említettek, annak ellenére, hogy küllemükben igen nagy eltérések lehettek. Ezek a kutyák általában akkor tűntek el végleg a történelem „süllyesztőjében”, ha valamilyen változás következtében korábbi feladatkörük megszűnt, és arra a tevékenységre már nem volt szükség a későbbiekben.

10. Angol fehér terrier

Ez a hófehér angol terrier fajta a sok-sok középkori és újkori Angliában létező terrier ős egyike volt. Emlékezete azért maradt fenn mind a mai napig, mert két fontos, napjainkban is nagyon népszerű fajta, a bullterrier és a boston terrier kialakulásában volt meghatározó szerepe. A fehér terrierek a források szerint a 20. század elején tűntek el végleg, napjainkban nem léteznek önálló fajtaként.

9. Blue Paul terrier

Ez a mai pitbull terrierekhez sokban hasonlító, valószínűleg bulldogok keresztezésével kialakított fajta a Skóciában élő cigány népesség körében volt népszerű és elsősorban kutyaküzdelmekre tartották őket. A források szintén a 19-20. század fordulóján említik őket utoljára, azóta a fajta nyom nélkül eltűnt.

8. Moszkvai vízikutya

Az egykori szovjet flotta számára tenyésztették ki mesterségesen orosz kinológusok, újfundlandik és kaukázusi juhászkutyák keresztezésével. A cél egy vízi mentőkutya létrehozása lett volna a flotta számára, a tenyésztés azonban nem járt sikerrel. A programot leállították, a moszkvai vízikutya pedig kihalt az 1980-as évek elején.

7. Turnspit dog

A turnspit kutya egy rövid lábú, távolról a tacskóra hasonlító fajta volt Angliában, akiket egyetlen célra használtak: a korabeli angol fogadókban egy kereket hajtva forgatták a nyársakon forgó sült húsokat. A 19. században tűntek el nyomtalanul, amikor a konyhatechnika fejlődése feleslegessé tette a munkájukat.

6. Cordobai harci kutya

A cordobai harci kutyák az argentin Córdoba környékéről származtak és ott voltak népszerűek, elsősorban viador kutyaként. Az ok, ami miatt napjainkban is számon tartják őket: az argentin dogok kitenyésztésének egyik fontos kutyatípusa volt az 1900-as évek elején.

5. Bullenbeisser

A bullenbeisser, vagy más néven német bulldog egy német kutyatípus volt, amit hentesek és mészárosok használtak a nagyobb haszonállatok lefogására és hajtására. Németország területéről a 19. század végén tűntek el, a mai német boxerek génállományának egy jelentős százaléka ezektől a kutyáktól származott.

4. Rövidlábú erdélyi kopó

Az 9 magyar kutyafajta közül a talán legkevésbé ismert erdélyi kopó rövid lábú változata, amelyik sajnos a 20. században kihalt. A források szerint külleme sokban hasonlított hosszú lábú rokonára, színe azonban zsemlesárga volt és nagyvadak helyett kisebb méretű állatokat vadásztak vele. A fajtát az 1990-es évek végén nyilvánították kihaltnak, habár időnként hallani lehet újra tenyésztési próbálkozásokról.

3. Kubai masztiff (Dogo Cubano)

A leírások szerint nagytestűek és erősek voltak és Kubában mindenes kutyaként használták őket. Vadásztak velük, kutyaviadalokon használták őket és a szökött rabszolgákat is nekik kellett felkutatni és elfogni. A mostani források szerint a 19. század végén tűntek el, hiszen ősi feladataik a háttérbe szorultak, azokra a későbbiekben nem volt szükség.

2. Szelindek

A kinológusok véleménye szerint körülbelül a 19. század közepéig használhatták az akkori Magyarország területén ezeket a dog és/vagy masztiff típusú kutyákat, hasonló célokra, mint az ős angol bulldogokat és a német bullenbeissereket. A mezőgazdaság és az állattartás megváltozása miatt szinte nyom nélkül tűntek el hazánk területéről. Pontos történetük megismerésére és részben rekonstrukciójukra több projekt is zajlik jelenleg Magyarországon.

Fotó: Bartha László

1. Angol ős bulldog

Az összes, napjainkban ismert korábban kihalt kutya fajta közül nem kérdés, hogy az ős angol bulldogoknak (kiemelt képen látható) volt a legnagyobb szerepe a kutyák történetében. Ne úgy képzeljük el őket, mint a mai angol, vagy francia bulldogokat. Ezek az erős, kiváló kutyák voltak a közép- és újkor legszéleskörűbben használt munkakutyái és erőgépei. Szinte minden napjainkban ismert bull típusú kutya és sok masztiff típusú kutya ősei egyértelműen az ős bulldogokra vezethetőek vissza.

Kövess minket a közösségi oldalainkon is!
További cikkeink

Keresés az oldalon