hirdetés

Újfundlandi fajtaleírás: ez a kedves mackó az egyik legtehetségesebb vízimentő

László Enikő, 2021. december 20

Az újfundlandi egy hatalmas, ölelnivaló medvéhez hasonlít, akiben hihetetlen szeretet és erő lakozik. Imádja a gyerekeket, de nemcsak őket: szinte bárkit könnyedén levesz a lábáról.

hirdetés

Ez a Kanadából származó hatalmas, vérbeli munkakutya a családok számára is ideális társ. Gyermekekkel szemben rendkívül kedves, odaadó, a kisebbeket mindig hűségesen őrzi. Vízszeretete és kiváló úszási tehetsége (amiben nagy segítségére vannak úszóhártyái) miatt vízimentőnek is gyakran alkalmazzák napjainkban.

Újfundlandi kölyök.

Eredete

Az újfundlandi eredetét kisebb homály fedi, számos elmélet született arról, hogy mikor, hogyan, milyen fajták keresztezéséből alakulhatott ki. Az egyik szerint az Új-Fundlandra érkezett vikingek hatalmas, fekete kutyái keveredtek a sziget őshonos ebeivel. A helyiek egykor azt is gondolták, hogy ezek a négylábúak egyidősek a Földdel. Sokan úgy hiszik, az újfundlandik főként a labradorok és a pireneusi hegyikutyák keresztezéséből alakultak ki évszázadokkal ezelőtt. J. S. Skinner kinológus 1824-ben megjelent könyvében azt írta, hogy 1662-ben pireneusi hegyikutyák kerültek a szigetre, hogy segítséget nyújtsanak a helyi halászoknak. Valószínűleg ezek az ebek keveredtek a helyi kutyákkal.

De olyan elméletek is születtek, amik farkas őst és tibeti masztiffot is emlegetnek a fajta felmenői között. A legtöbben a pireneusi hegyikutyával való, 1600-1700-as években történt kialakulást vélik lehetségesnek. A fajta nevét először 1775-ben írta le egy angol felfedező, George Cartwright. Az első standard pedig már igen korán, 1886-ban megszületett.

Mentés közben.

De egy érdekes legenda is szól az újfundlandi eredetéről. Eszerint mikor Isten meglátta, hogyan küzdenek a sziget lakói a természet viszontagságaival, megsajnálta őket. A történet szerint Isten a porba rajzolt egy medvét, hogy új teremtménye erős legyen. Majd egy fókát is belevont, hogy kiváló úszó lehessen. Ekkor azonban boldogan játszó delfinekre lett figyelmes a távolban. Ezért elhatározta, hogy az új teremtmény is éppoly vidám és okos lesz, mint azok. Ezután az új lényt vastag, fénylő bundával áldotta meg, hogy jól viselje az időjárás viszontagságait. Emellett fontosnak tartotta azt is, hogy az állat hűséges, kedves is legyen. A lény mellkasába pedig kutyaszívet helyezett. A legenda szerint így jött létre a rettenthetetlen négylábú segítő, az újfundlandi.

Az újfundlandi kitűnő vízimentő.

A fajta a halászok hűséges társa volt, hatalmas erejével a hálókat, a szánokat és a kocsikat húzta. De kitűnő tájékozódó képessége is nagyon hasznos volt, hiszen sokszor az újfundlandi vezette a bárkákat a partra a zátonyok között. Már több száz évvel ezelőtt születtek olyan feljegyzések, miszerint ezek a kutyák vízbe esett embereket mentettek ki. 1876-ban már víziversenyeket is rendeztek számukra. Rendkívül nagy becsben tartották ezeket az ebeket, hiszen hatalmas segítséget jelentettek számos területen.

Az 1780-as években azonban a fajta létszáma erősen megcsappant, mivel a kanadai családoknak jelentős mértékű adót kellett fizetniük az egy kutya után, akit összesen tarthattak. Szerencsére később az újfundlandi újra elterjedt, a híres festő, Sir Edward Landseer pedig népszerűsítéséhez jelentős mértékben hozzájárult. Számos művén örökítette meg ezeket a kutyákat, így később az újfundlandi fekete-fehér változatát róla nevezték el landseernek. A fajta tagjait napjainkban leginkább házi kedvencként tartják, de vízimentőként is elterjedtek. A túlbuzgó egyedek még azokat is kimentik, akiket nem is kellene. Sőt, olyan is előfordult már, hogy jutalomért cserébe a kutya maga lökte bele kimentendő „áldozatát” a vízbe.

Sir Edwin Landseer, A Distinguished Member of The Human Society (1838).

Fajtastandard

Az újfundlandi egy nagytestű, erős csontozatú kutya, kissé riszáló mozgással. Feje széles és erős, arcorri része rövid, finom szőrrel fedett. Szemei keskenyek, sötétbarnák, egymástól viszonylag távol ülnek. Fülei keskenyek, hátul tűzöttek, a fejhez simulva lelógnak. Nyaka erős, háta széles, izmos és erős. Mellkasa mély, széles, végtagjai szabad mozgásúak, erősek. Mancsai szélesek, jellemzően úszóhártyák vannak a lábujjak között. Farka közepesen hosszú, nyugalmi állapotban a vége könnyedén felhajlik. Szőrzete sima, sűrű, erős szerkezetű, vízálló. Színe legtöbbször koromfekete, minél egységesebb, annál jobb. Lehet fekete, fehér jegyekkel, illetve barna is. Marmagassága nemtől függően 66-71 cm, testsúlya 54-68 kg. Várható élettartama 8-10 év.

Jelleme

Ez a hatalmas mackó egy igazán szerethető kutya, aki nem elég, hogy imádja a legkisebbeket is, de ő maga is egy valódi gyerekmágnes. Hatalmas bundája, nagy termete és irigylésre méltó türelme, valamint kedvessége miatt tökéletes családi kutya. Rendkívül hűséges és okos társ, aki mindig szemmel akarja tartani gazdáit, és folyton a közelükbe szeretne lenni. Nem tipikus őrző-védő, de ha muszáj, hajlandó megvédeni szeretteit. Emellett csupán jelenléte elég ahhoz, hogy valaki kétszer is meggondolja, valóban rossz fát akar-e tenni a tűzre. Ennek ellenére egyáltalán nem agresszív és kifejezetten csendes kutya.

Bátor, alkalmazkodó, hatalmas kitartással és erővel rendelkezik. Vele biztosan nem lehet elmenni bármilyen vízforrás mellett anélkül, hogy bele ne vetné magát. Legyen az egy tó, vagy csak egy sáros pocsolya. Nagy termete miatt fontos a nevelését már korán elkezdeni, hiszen egy fegyelmezetlen óriás sok kellemetlenséget okozhat később. Nagyon gyorsan tanul, értelmes, oktatásával általában nincsenek gondok.

Barna színváltozat.

Ideális környezet

Nagy termete miatt tartása inkább kertes házban ajánlott. De semmiképp sem egy zárt kennelben vagy az udvar végében, ugyanis igényli családja jelenlétét. Meleg bundája miatt nehezen viseli a forró nyári napokat, sokkal jobban kedveli a hidegebb időjárást. Így a melegben gondoskodni kell hűtéséről. Gyerekes családoknak ideális, nagyon szereti a kisebbeket, óvja, védelmezi őket. Nagy a mozgásigénye, de sokkal inkább szeret úszni, mint például futni, vagy gyorsasági sportokat űzni. Szívesen ejtőzik gazdájával a kanapén, de egy kis tanulással mentálisan is szükséges lefárasztani.

Ápolás

Bundáját általában egy évben kétszer levedli, ilyenkor különösen sűrűn igényli a kefélést. De ezeken az időszakokon kívül is napi egyszer érdemes ezt elvégezni. Gyakori fürdetése nem ajánlott, ugyanis ez olajos, vízhatlan szőrének nem tesz jót. Szemeit és füleit mindig tisztán kell tartani, a füleket szárazra kell törölni úszás után, nehogy probléma legyen belőle. Az újfundlandik többsége sokat nyáladzik, ezért a szája körüli részt és a mellkasát gyakran érdemes megtisztítani.

Gyakori egészségügyi problémák

Ahogyan minden fajtánál, az újfundlandinál is rendkívül fontos, hogy megfelelő tenyésztőtől vásárolj kutyát. Ugyanis a nagytestű ebekre jellemző diszplázia náluk is előfordulhat, amire szűréseket kell elvégeztetni, a problémás egyedeket pedig ki kell zárni a tenyésztésből. Emellett az újfundlandinál előfordulhat genetikai eredetű szívbetegség, gyomorcsavarodás, epilepszia, illetve különböző szembetegségek is.

(Felhasznált források: Szinák János – Veress István: A világ kutyái II., David Alderton: Kutyák, Dr. Sárkány Pál: Nemzetközi Kutya-enciklopédia, Sarah Whitehead – Beverly Cuddy: Kutyák, Szinák János – Veress István: Kutyakalauz, Paul McGreevy: Kutyák, Dr. Király Klára: Versek, legendák és bölcsességek Kutyabarátoknak)

(Képek: Getty Images Hungary)

Kövess minket a közösségi oldalainkon is!
hirdetés
Webshop
További cikkeink

Keresés az oldalon