hirdetés

A csámcsogás is intő jel lehet: Dr. Kiss Gabriellát kérdeztük a kutyák epilepsziájáról

László Enikő, 2020. november 30

Az epilepszia az idegrendszer egyik leggyakoribb és egyben legbonyolultabb betegsége. Sokak számára egyet jelenthet a rohamokban történő rángatózással, azonban ez nem teljesen igaz. Számos kevésbé látványos tünete is lehet, ezért érdemes odafigyelni az intő jelekre.

hirdetés

Szakirodalmi adatok szerint a kutyák 5-10%-át érinti az epilepszia. Ha nem kezdik el időben kezelni a rohamokat, akkor a késedelmes gyógyszerbeállítással nehezebb lesz kordában tartani azokat. Dr. Kiss Gabriellát kérdeztük a kutyák epilepsziájáról.

Mirával munka közben. /Fotó: Dr. Pintér Zoltán

Dr. Kiss Gabriella hazánk egyik neves állatorvosa, évtizedek óta kiemelten foglalkozik a kisállat-epileptológia szakterületével és 30 éve dolgozik azért, hogy epilepsziás állatokat gyógyítson kiváló szaktudásával. Ő és férje az elsők között, 1990-ben nyitottak állatorvosi magánrendelőt Budapesten, valamint egy 20 éven át működő EEG-labort is. Figyelme gyorsan az epilepszia betegség irányába fordult. A napi ambuláns munka során rájött, hogy nem minden kisállatot tud meggyógyítani, mert az állatorvoslásban rutinszerűen javasolt kezelések nem elég hatásosak. Emellett gyakran számára ismeretlen és gyorsan múló tüneteket tapasztalt kutya és macska páciensein, amelyek bizonyos időközönként hónapok vagy évek óta sztereotip módon ismétlődtek. Később betegei tüneteit humán ideggyógyászati könyvekben leírt tanulmányokban fedezte fel, és tudta beazonosítani.

Sok páciensének a gazdája is epilepsziás volt és számára ismeretlen antiepileptikumokkal kezelve rohammentes és teljes életet éltek. Vajon mi lehet ennek az oka? Először a gyermekkori, felnőttkori és az időskori epileptológiát, neuropszichológiát és pszichiátriát tanulta. A szerzett ismereteket folyamatosan adaptálta a kisállat-gyógyászatba. Emellett pedig naprakésszé vált a legújabb humán állatorvosi angol, német és magyar nyelvű epileptológiai szakirodalmakból, valamint az antiepileptikumok használatával, javallatával kapcsolatos ismeretanyagból is.

Dr. Kiss Gabriella vörös diplomás asszisztensként kezdte karrierjét a Gyógyszerkutató Intézetben, 1976-ban. Kutyákon és macskákon teszteltek vérnyomácsökkentő gyógyszereket. Egy napon beleszeretett egy boci szemű kísérleti kutyába, Bözsibe. Másfél év után a tesztelési idő lejárta miatt egy éjjel megszöktette az ebet az Intézetből, aki négy évig volt hű társa. Ő segített neki abban, hogy rájöjjön, állatorvos szeretne lenni. Bözsi az újpesti állatkórház rendelője alatt nyugszik ma is.

Az önképzés útján

Nagyjából 20 évi töretlen tanulás és az epilepsziás betegekkel kapcsolatos klinikai tapasztalatai alapján megalapította a Halász-Rajna-Tassinari epileptológiai iskolát. 2008-ban társalapítója, vezető állatorvosa és elnöke lett az Epilepsziás Kutyákért Alapítványnak. Létrehozta a Magyarországi Epilepszia Centrum Hálózatot. A Hálózat állatorvosai már az általa írt két éves epileptológiai oktatási anyag alapján gyógyítják a beteg kutyákat és macskákat. Az oktatás évtizedek óta folyamatos webináriumok, személyes vagy online konzultációk formájában zajlik, a kollégák és tanítványai egyéni igénye szerint. Tapasztalatait továbbképzések, konzultációk, előadások formájában pedig igyekszik átadni az állatorvostan hallgatóknak és kollégáinak is.

Ráckevei epileptológia konferencia. /Fotó: Dr. Kómár Gyula

A megfelelő kezelési mód kiválasztása

Elmondása szerint a megfelelő antiepileptikum választásának legfontosabb eleme maga az adott betegen látható rohamtünet. Nagyjából 60 éve úgy gyártják már az antiepileptikumokat, hogy melyik agyterület indítja a rohamot. Ez alapján választ a szakember a tartós terápia indításban előírt gyógyszereket. Az epileptológia hatalmas tudományágán belül egy nagyon nagy tudományterület az epilepsziás gócdiagnosztika. Ez alfája és omegája a helyes antiepileptikum választásnak, valamint az adott beteg prognóziásnak meghatározásban.

A helytelen gyógyszerválasztás súlyos komplikációkat okozhat, nagyon sok esetben akár ronthatja is a beteg kutya állapotát, rohamokat is provokálhat. Például, ha a rohamok alvás közben jelentkeznek, nem szabad olyan antiepileptikumot előírni a betegnek, amely csökkenti a tudat éberségi szintjét. Mivel az agy szendergési stádiuma vagy az alvás a roham egyik fő kiváltó tényezője – főként az örökletes epilepsziák esetén – ezáltal a betegség jelentősen súlyosbodhat. Ezért fontos a szakszerű kivizsgálás, hiszen a pontos, helyes diagnózis felállítása, vagyis hogy szerzett vagy örökletes epilepsziáról van-e szó. Fontos, hogy milyen típusú rohamot generál az agy, valamint a roham utáni regenerációs fázis mennyi ideig tart és ezalatt milyen tüneteket produkál az állat. Ezen kívül számos más tényezőtől függ a helyes antiepileptikum választás, például életkor, fajta, rohamfrekvencia, kísérő belgyógyászati, ortopédiai vagy pszichiátria betegségek.

Dr. Kiss Gabriella a tartós terápiában 14 antiepileptikumot használ, és a kiválasztás fenti adatok birtokában történik meg minden esetben. Kifejezetten egyénre szabottan, miután nincs két egyforma epilepszia és két egyforma gyógyszerbeállítás. Abban az esetben, ha a tulajdonos nem készít videót a lezajlott rohamról, akkor a gyermek epileptológusok mintájára a doktornő a saját videórachívumában őriz nagyjából 3000 kutya és macska betegségnek a roham tüneteit. Az elmondás alapján a tulajdonos ki tudja választani a kutyáján látott rohamtünetet, hiszen sem a gyerekek, sem a kutyák nem képesek verbálisan kommunikálni és elmondani a roham alatt érzetteket. Ha beszűkült tudatállapotban zajlik a roham vagy eszméletvesztéssel jár, akkor az ember betegek sem képesek erre, hiszen semmire sem emlékeznek a rohamzajlással kapcsolatban.

Epilepszia vizsgálat.

Kiss doktornő az eltelt évtizedek alatt, már több előadást tartott, valamint tanulmányt, ismeretterjesztő anyagot, tudományos publikációt írt a kutyaepilepsziákról, az egyes fajtákra jellemző örökletes epilepsziákról, valamint a szerzett epilepsziákról is. Európa számos országából járnak hozzá kezelésre, 2008-ban pedig megjelent egy könyve is, Kutyák epilepsziáiról mindenkinek címmel.

Csírájában kell elfojtani

Az epilepszia betegséghez igen nagy százalékban társulnak pszichiátriai betegségek, hasonlóképpen az emberi epilepsziákhoz. Kutyák esetében ez gyakran a generalizált vagy szeparációs szorongás, hiperaktivitási zavar (ADHD), kényszerneurózis (OCD) vagy a depresszió.

Ha érzékeled kedvenceden, hogy van hasonló problémája, illetve néha furcsán viselkedik (például időnként megremeg, nyelvet öltöget, cuppog, csámcsog) érdemes kivizsgáltatni, hogy még időben szakszerű segítséget kaphasson. A kezdeti fokális rohamok, enyhébbnek tűnő epilepsziás tünetek idővel görcsös rohamokba (úgynevezett grand malba) is bármikor átmehetnek, ezért kiemelten fontos a korai antiepileptikus kezelés megindítása. Grand mal roham, vagyis eszméletvesztéssel kísért generalizált nagyroham akkor történik, amikor az állat eszméletét veszti, görcsösen rángatózik, megfeszített végtagokkal, szája pedig habzik, esetleg az eb maga alá vizel, ürít.

Egy állat epilepsziás rohama szinte semmiben sem különbözik egy emberétől. Funkcióját tekintve a kutya és az ember agya csupán abban tér el egymástól, hogy nálunk a beszédközpont kifejlődött. Bizonyos agylebenyek a különböző állatfajoknál különböző mértékben fejlődtek ki az evolúció során. Kutyák esetében sem a szerzett vagy örökletes agyi alapbetegségek, sem a rohamtünetek nem térnek el egymástól. Ezért is tudják világszerte az állatorvosok a humán antiepileptikumokat használni a tartós terápiában.

Ahhoz, hogy rohamokat már a betegség kezdeti szakaszában el lehessen fojtani fontos, hogy az állatorvos, a tenyésztő, esetleg a gazdi felismerje a tüneteket. Ez azonban nem könnyű. – Ahány funkciója van az agynak, annyiféle rohamtünetet képes generálni – mondta Dr. Kiss Gabriella. A nyugtató, altató hatású antiepileptikumok ideje már régen lejárt. Az agy- és epilepszia-kutatásnak köszönhetően már a 1930-as években sikerült tisztázni, hogy az antiepileptikumok szedatív mellékhatása nem okvetlen feltétele a gyógyszer hatékonyságának. Azóta sorra születnek az újabb generációs antiepileptikumok, amelyek nem álmosítják a betegeket. Az első rohamot megelőzően sokszor éveken át csak enyhe magatartás- és viselkedészavarok jelentkeznek, amelyek már fenyegető prognosztikai tünetek. Ez kezdetben még nem társul rohamokkal, ezért a tulajdonos nem is sejti, hogy később gond lehet. Csupán kicsit furcsának gondolhatja kutyáját.

A doktornő szerint a másik leggyakoribb variáció, hogy parciális rohamok zajlanak, melyek csupán néhány másodpercig tartanak. Ilyen lehet például a nyelvöltögetés, csámcsogás, pillanatnyi megszédülés, repetitív pislogás, villanásszerű izomrángások bármely izomcsoportban, remegés. Ezek a leggyakoribb, tipikus fokális roham tünetek a kutyáknál. A betegség lehet gyógyítható, karbantartható vagy terápiarezisztens. Utóbbiak általában idegsebészeti beavatkozást (amelyre több mint egy éve már hazánknak is van lehetőség) igénylő epilepsziák. – Kigyógyulni csak ritkán lehet a betegségből, 3 évi gyógyszeres rohammentesség után tekintem gyógyultnak a betegeimet, Ennek egyik alapvető feltétele a korai gyógyszerindítás és így gyakran rohammentes, teljes értékű életet élhet a kutya. Gyakori jelenség hogy 2-3 évente próbáljuk elhagyni az antiepileptikumokat, de a kutya rohamai néhány napon belül visszatérnek. Ilyenkor javasolt élete végéig adni a gyógyszereket – mondta a doktornő.

Kikre jellemző?

Dr. Kiss Gabriella szerint nem érdemes bizonyos fajtákra szűkíteni az epilepsziát. Minden kutyánál előfordulhat, esetleg más-más fajtája, más-más tünetekkel. Ez teljesen egyedfüggő. A divatkutyák – akik gyakran lesznek szaporítók áldozatai – azonban nagyobb eséllyel lesznek örökletes módon epilepsziásak. A betegség általában 1-6 éves kor között kezd el megmutatkozni, ha veleszületett epilepsziáról van szó. A betegség szerzett módon, koponyát ért trauma vagy agyvérzés által is kialakulhat. Vannak olyan epileptogén örökletes agyi betegségek, amelyek úgynevezett életkorfüggő epilepsziát okoznak. Például a westie-k időskori myoclonusos epilepsziája, amely 9-12 éves korban indítja az első rohamot, vagy a ridgeback fajta juvenilis myoclonusos epilepsziái, ahol a fokális rohamtünetek már 4-5 hónapos korban indulnak.

Bizonyos fajtákra gyakrabban jellemző az epilepszia, mint másokra. Ilyenek például a golden retriever, labrador, border collie, pomerániai törpespicc, west highland white terrier, bulldogok, mudi, mopsz, bichonok, yorkshire terrier, csivava, máltai selyemkutya. A napjainkban divatos dizájner fajtáknál sokszor pont ezeket az epilepsziára hajlamos ebeket keresztezik egymással, aminek súlyos következményei lehetnek (például maltipoo, cavapoo). Gyakran olyan betegséggel születnek (például vízfejűség, primer agydaganat), melyek később kiváltó okai lehetnek az epilepsziás rohamoknak.

A gyógyszerek fontossága

A legtöbb állatorvos a jól (vagy inkább kevésbé jól) bevált módszert választja, és szinte minden esetben ugyanazt a 2-3 gyógyszert írja fel a pácienseinek. Egy ilyen rendkívül összetett betegségnél azonban ez nagyon veszélyes. – Sajnálatosan az európai állatorvosi ajánlások régi, 110-170 éves antiepileptikumokról szólnak, csak két új gyógyszer ajánlása mellett. Pedig sok potens gyógyszer létezik, amelyeket már Kanadában és Ausztráliában évek óta használnak a kollégák, de sajnos sokan nem hajlandóak ezt az „új” protokollt elfogadni, még akkor sem, ha bizonyítottan léteznek hatékonyabb megoldások a probléma kezelésére – mondta Dr. Kiss Gabriella.

Ralphie egy epilepsziás kutya, aki teljes életet él.

Ha kutyádról gyanítod, hogy epilepsziás, mindenképpen szakértő állatorvossal vizsgáltasd ki, annak érdekében, hogy biztosan megfelelő módon kezeljék. Az ország minden megyéjében rendel minimum egy olyan állatorvos, aki Dr. Kiss Gabriella tanítványaként szerezte meg a szükséges szaktudását. Így biztosan jó kezekbe kerül kedvenced. Az Epilepszia Centrum Hálózat szakértőinek rendelőjét az Epilepsziás Kutyákért Alapítvány honlapján láthatod.

Köszönjük Dr. Kiss Gabriellának, hogy szaktudásával hozzájárult cikkünk létrejöttéhez. További eredményekben gazdag munkát kívánunk neki!

(Képek: Getty Images Hungary, Dr. Pintér Zoltán, Dr. Kómár Gyula)

hirdetés
További cikkeink

Keresés az oldalon