Drenti és fríz vizsla: Hollandia vadászai

Fajta-összehasonlításunkban két rendkívüli ebet mutatunk be.

A drenti vizsla és a fríz vizsla a spániel típusú vizslák fajtacsoportjának oszlopos tagjai. Azonos országból származnak, és eredeti munkájuk is rendkívül hasonló volt, így nem meglepő, ha az ember összetéveszti őket. Az alábbiakban összegyűjtöttük, milyen jellemzők alapján tudod akár egy fotó alapján is megmondani, hogy drenti vizslával vagy fríz vizslával van-e dolgod.

Eredetük

Mielőtt belemerülnénk a drenti és fríz vizsla külső és belső tulajdonságaiba, érdemes kicsit közelebbről megvizsgálnunk a fajták kialakulását. Történetük ugyanis magyarázatot ad arra, miért ennyire hasonló a megjelenésük.

A fríz vizsla már a 17. században létezett, a hivatalos elismerésre azonban 1942-ig várni kellett. Eredeti neve stabyhoun, amely a holland „sta mij bij”, vagyis „állj mellém” kifejezésből származik. A fajta amolyan mindenes kutya volt: házőrzésre, vadászatra, sőt, még a rágcsálók irtására is használták.

A drenti vizsla spanyol ősei Franciaországon keresztül érkeztek Hollandiába. Az ország keleti részén, különösen Drenthe tartományban tartották őket, és soha nem keverték őket más fajtákkal. Ugyan már a 16. században jelen voltak, a hivatalos elismerés esetükben is csupán 1943-ban történt meg. Mivel a drenti vizslák a „szegény ember kutyái” voltak (vagyis általában olyan családokkal éltek, akik egynél több eb tartását nem engedhették meg maguknak), fajtársukhoz hasonlóan nekik is rendkívül sokrétű volt a munkájuk. Őrizték a házat, vadásztak, és esetenként még az áruszállításban is segédkeztek.

Megjelenésük

Mivel a két fajtának ennyi különböző területen kellett helytállnia, megjelenésük és jellemük is igazodott az ember elvárásaihoz. A fríz vizsla egy közepes méretű eb: marmagassága nemtől függően 48–53 centiméter, súlya 18–27 kilogramm. A drenti vizsla ennél jóval nagyobb (nem véletlen, hogy akár kisebb szállítókocsikat is húzattak vele): marmagassága nemtől függően 55–63 centiméter, súlya pedig 25–35 kilogramm.

A testméret mellett a két fajta feje is nagyon árulkodó. Míg a drenti vizsla koponyája meglehetősen széles és csak kissé lekerekített, addig a fríz vizsláé enyhén lekerekített a fej oldalán is, és ugyan nem keskeny, de nem is széles. Szemeik is sokatmondók: a drenti vizsla esetében ovális, kívánatos színe a borostyán. A fríz vizslánál enyhén lekerekített formájú, színe a fekete-fehér szőrzetnél sötétbarna, a barna-fehér szőrzetnél pedig világosabb barna. A drenti fülei magasan tűzöttek, és szorosan a fejhez simulnak. A frízé szemmagasságban található, és keretezi az arcot.

A szőrzet tekintetében is akad eltérés. A drenti vizsla kettős szőrzete sűrű, hullámos, vízálló aljszőrzettel. Bár nem túl hosszú, annak tűnik, mivel a mellkason és a nyakon hosszabb a szőr. A farkát gazdagon borítja a szőrzet, amely fokozatosan rövidül a hegyéig. Szín és mintázat terén nincs nagy szórás: fehér alapon barna foltos, pöttyökkel vagy anélkül. A fríz vizsla kettős szőrzete közepesen hosszú és egyenes, időjárásálló aljszőrzettel. Szintén hosszabb a szőrzete a mellkason, a galléron, a lábak hátsó részén és a farkon. Színek tekintetében kívánatos a fekete vagy barna alapon fehér jegyekkel díszített variáció, de elfogadott a fekete vagy barna roan (az egész testet borító fekete vagy fehér szőrszálak) is. A fej fekete vagy barna, fehér lánggal vagy anélkül.

Jellemük

A drenti vizsla és a fríz vizsla temperamentumának legnagyobb különbsége a két fajta képezhetőségében rejlik. A drenti megfelelő képzéssel (érzékenysége miatt a pozitív módszerek alkalmazása javasolt) ideális társsá válhat nemcsak vadászkutyaként, hanem családi kedvencként is. A fríz vizsla viszont nagyon független, és szereti a saját útját járni. Természetesen idejében elkezdett tréninggel a fajta képviselői is nevelhetők, de önfejűségük miatt sok türelem kell hozzájuk.