Az ELTE kutatói rájöttek, hogy egyes kutyák miért élnek meg matuzsálemi kort

Egy 6 éves kisfiú elmagyarázta, hogy miért élnek a kutyák kevesebb ideig: „Az emberek úgy születnek meg, hogy közben megtanulják, hogyan kell jól élni az életet – például mindenkit mindig szeretni és kedvesnek lenni. A kutyák már tudják ezt hogyan kell csinálni, így nekik nem kell olyan sokáig maradniuk, mint nekünk."

De mi van akkor, ha a tudomány jelenlegi állása szerint egy kutya esetében is lehetséges a hosszú élet? Megdöbbentő dolgot fedeztek fel az ELTE kutatói.

Emberi életkorba átszámítva 100 év körüliek

A Frontiers in Genetics című folyóiratban megjelent tanulmányban két, természetes körülmények között, extrém hosszú életkort megélt kutya genomját vizsgálták; Kedvesét, egy 22 éves szukáét, Buksiét, egy 27 éves kanét. Emberi életkorba átszámítva mindkét eb körülbelül 100 éves korúnak számít, ami hozzávetőlegesen kétszer annyi, mint egy átlagos eb életkora.

„Ha jobban megértjük a kutyák öregedésének mechanizmusait, elősegíthetjük négylábú barátaink egészségesebb életmódját. Ha a kedvtelésből tartott ebek tovább és egészségesebben élnek, az nemcsak magukra a kutyákra, hanem gazdáik mentális egészségére is pozitív hatással lehet.” – nyilatkozta Jónás Dávid, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Etológia Tanszékének tudományos munkatársa, a tanulmány szerzője.

Ezért rejlik elképesztően sok potenciál rejlik a kutatásban

A kutatók a vizsgálatok alkalmával a két kutya DNS-ét szekvenálták, amely eljárás során olyan közös géneket kerestek, amelyek megmagyarázhatják meghosszabbodott életkorukat. Minden jel arra mutat, hogy sikerrel jártak. Az eredmények segítették őket abban, hogy kidolgozhassák a hipotézist a kutatás folytatásához, amelyben még több idős kutya mintáját vizsgálják majd. „Az extrém hosszú élettartam kulcsfontosságú genetikai követelménye a génexpresszió finomhangolásában (azaz a kalibrálásban) rejlik.” – tette még hozzá Jónás Dávid.

Carlos Alvarez, a Columbus állambeli Nationwide Children’s Hospital kutatóintézetének vezető kutatója a Todaynek adott nyilatkozatában elmondta, hogy az emberek beleestek abba a hibába, hogy a legtöbb fajtát jelenleg a külsejéért tenyésztik; sokkal nagyobb hangsúly van a megjelenésen, mint bármi máson. Ez pedig sajnos előbb mint utóbb, hatással van ezeknek a fajtáknak az egészségi állapotára. Nézzük csak meg például a francia bulldogot, a mopszot vagy az angol bulldogot, melyek Magyarországon is rendkívüli népszerűségnek örvendenek.

„Nagyon erőteljesen szelektáltunk csak a megjelenési tulajdonságok alapján, és ezzel fogékonyabbá tettük a kutyákat a betegségekre. Ilyen és ehhez hasonló genetikai tanulmányok elvégzésével elkezdhetünk gondolkodni azon, mit tettünk; és most végre választhatjuk az egészséget.” – magyarázta Alvarez.

A kutya és a hosszú élet kapcsolata: különböző kiindulópontok, közös cél

Nagy büszkeséggel tölt el minket, hogy egy hazai kutatásról írhatunk, tekintve, hogy a magyar egyértelműen kutyatartó nemzet a maga 3 millió négylábújával. Hogy párhuzamot vonjunk két különálló projekt között, az előbb is említett három nagyon népszerű brachycephalic, vagyis nyomott arcú fajtával kapcsolatban az FCI, élén Jakkel Tamás elnökkel felismerte, hogy tiltásuk értelmetlen és nem vezet hosszú távon sehová. Ezért Dr. Jane Ladlow-val, a Cambridge-i Egyetem kisállat-sebészet specialistájával valamint a The Kennel Clubbal karöltve kifejlesztettek és támogatnak egy olyan eljárást, amellyel megkönnyíthetik ezeknek a kutyáknak a légzését.

Átlagos kutyatartóként vagy a kutyák iránt elkötelezett személyként a legjobb, amit tehetsz, hogy nyitott szemmel jársz és igyekszel a téged vagy a környezetedet érintő témákban biztos forrásból összegyűjteni az információkat és megosztani ezt másokkal is. Itt kezdődik a felelős állattartás!