hirdetés

A kutyatartók egy eddig ismeretlen különleges képessége megváltoztathatja az ebek életét: új kutatás számol be róla

Hangai Lilla, 2022. november 24 - Képek: Getty Images Hungary

Az egyik legcsodálatosabb dolog a kutyákkal kapcsolatban az, hogy intenzíven érdeklődnek az emberek iránt és boldoggá teszi őket, ha a velük élő személyek elégedettek. Más állatokkal összehasonlítva elképesztő módon képesek olvasni a hangulatainkat és az érzelmeinket, megérteni a gesztusainkat és törekedni az együttműködésre.

hirdetés

Észrevetted már, hogy ennek ellenére nem minden kutya mutat ugyanolyan szintű emberközpontú fókuszt? Egyes fajták függetlenebbek, mint mások, és még a fajtákon belül is vannak különbségek az eltérő személyiségek miatt. A Hormones and Behavior folyóiratban megjelent legújabb kutatás azt sugallja, hogy az oxitocin lehet a felelős. De vajon mit jelent ez egy átlagos gazdinak? Tudunk-e fejleszteni és mélyíteni egy hormonok által szabályozott folyamatot?

A szemezés nem csak a flörtölésben működik

Az oxitocin hatalmas szerepet játszik a kutya-ember kötelékben. Bizonyított tény, hogy ennek a hormonnak a szintje ugrásszerűen nő bennünk és a blökikben is, ha egymás szemébe nézünk vagy létrejön valamilyen fizikai kontaktus. A dolog érdekessége azonban az, hogy nem minden kutya reagál egyformán az oxitocinra. A jelenlegi kutatások alapján erre van egy genetikai magyarázat.

Korábbi tanulmányok összefüggést találtak az oxitocin receptorhoz kötött genetikai anyag és az ember által irányított szociális viselkedés között az ebekben. Ez a gondolat inspirálta a svédországi Persson Egyetemen kutatóit, hogy utánajárjanak, vajon az oxitocinnal összefüggő genetikai különbségek is szerepet játszanak-e abban, hogy a kutya mennyiben hajlandó együttműködni az emberekkel.

Hogy választ kapjanak a feltevésre, a kutatók 60 golden retrievert állítottak egy megoldhatatlan feladat elé, miközben orrspray-vel manipulálták oxitocinszintjüket. A vizsgálat megkezdése előtt a gazdik DNS mintát gyűjtöttek a négylábúak pofájában lévő bőrsejtekből. Ezekben a mintákban három, az oxitocin receptor génhez kapcsolódó genetikai markert mértek. Így lehetővé tették a tudósok számára, hogy meghatározzák, hogy az oxitocinhoz kapcsolódó gén melyik változatával rendelkeznek az egyes kutyák.

Így hatnak a megoldhatatlan feladatok legjobb barátainkra

Első lépésként a kutyákat megtanították, hogy nyissanak ki egy csemegét tartalmazó dobozt úgy, hogy egyszerűen félretolják a műanyag fedelet. A kísérletek során azonban a fedelet ráerősítették a dobozra, amit a kutya nem tudott elmozdítani, így nem tudott hozzáférni a jutalomfalathoz. Ezáltal a feladat megoldhatatlanná vált. A tudósok feljegyezték az egyes kutyák viselkedését, és azt az időt, amelyet igénybe vettek, mielőtt a gazdihoz fordultak segítségért. Mielőtt kezdetét vette volna a teszt, a blökik véletlenszerűen kaptak oxitocin vagy sós-vizes oldat orrspray-t. (Az oxitocin spray növelte a hormon mennyiségét a kutya vérellátásában, míg a sós víz semleges kontrollállapotként szolgált.)

Az eredmények azt mutatták, hogy a kutyák genetikai változatuktól függően eltérően reagáltak az oxitocin orrspray-re. Az egyik variáns megnövelte a kutya által keresett fizikai kontaktus mennyiségét, míg egy másik változatnál pont az ellenkezője lett igaz. Ez az eltérés igazolta az összefüggést a kutya oxitocin szintje és az eltérő genetikai háttér okozta viselkedési válasz között. Ez pedig egy hétköznapi gazdi számára azt jelenti, hogy a kutyája emberközpontúsága nemcsak a tréningen és a szocializáción múlik, hanem a DNS-én is. Ez persze nem azt jelenti, hogy a nevelést el lehet hanyagolni vagy figyelmen kívül hagyni!

A háziasítás egyedi képességet adományozott az ebeknek

Érdekes módon ez az új tanulmány egy, a kutyák háziasításával kapcsolatos kérdésre is választ adott: miben különböznek farkas őseiktől? A kutyák általában az emberekhez fordulnak segítségért, ha megoldhatatlan problémával szembesülnek, de a farkasok ritkábban teszik ezt. Legjobb barátaink a szemkontaktussal is kommunikálnak, míg a farkasok ezt a metódust egyáltalán nem használják. És természetesen az is igaz, hogy a farkasok nem úgy keresnek interakciót az emberekkel, mint a kutyák. Ez még a teljesen emberekkel szocializált farkasokra is igaz, ami azt jelenti, hogy a kutyák a háziasítás során egyedülálló képességre tettek szert az emberekkel való együttműködésre. A kutatók megállapították, hogy oxitocin kulcsszerepet játszhatott ezen kutyaspecifikus képességek kialakulásában.

A tanulmány részeként 21 olyan farkas oxitocinnal kapcsolatos genetikai markereit határozták meg, amelyek vagy vadasparkban nevelkedtek, vagy fogságban élő, vadon született állatok voltak. Csakúgy, mint a golden retrievereknél, a farkasoknál is találtak genetikai variációt, ami arra utal, hogy ez a változatosság még a házikutyák korai őseinél is létezett legalább 15 000 évvel ezelőtt. Lehetséges, hogy azok a korai farkasok akiknek genetikailag az átlagosnál jóval fejlettebb képességük volt az emberekkel való együttműködésre, nagyobb eséllyel lettek kiválasztva. Ez pedig nagymértékben befolyásolja még ma is kedvenceink együttműködő képességét.

Ne félj hát kutyusoddal felvenni a szemkontaktust bármilyen szituációban! Többet jelent neki a fejlődése és a komfortérzete szempontjából, mint azt eddig gondoltuk.

Kövess minket a közösségi oldalainkon is!
hirdetés
Webshop
További cikkeink

Keresés az oldalon