hirdetés

Mi rontjuk el a kölyökkutyáinkat? Sokkal okosabbak kicsiként, mint hinnéd

Hangai Lilla

2022. december 4 - Képek: Getty Images Hungary

A mai szürke farkassal távoli rokonságban álló kutya évezredek óta az ember négylábú barátja. Ezek alatt a hosszú évek alatt együtt fejlődtünk és változtunk, egymást egyre jobban megismerve. A szelektív tenyésztés számos fajtát hozott létre, amelyeket egyedi képességeik, fizikai tulajdonságaik és különböző mértékben fejlett érzékszerveik miatt értékelnek. A legújabb tanulmányok azonban azt sugallják, hogy a kutyák háziasítása negatív hatással lehetett a kutya problémamegoldó képességére.

hirdetés

Számos tanulmányban a farkasok felülmúlták a kutyákat az egyszerű problémamegoldó feladatokban és talán kevésbé meglepően, a csapatalapú feladatokban is. Ám a legérdekesebb az egészben, hogy a kölykök lényegesen jobban teljesítettek ezeken a teszteken, mint a felnőtt ebek.

A készség megvan, az együttélés lehet a hibás, hogy nem tudják használni

Az egyik ilyen vizsgálatot Monique Udell, az Oregoni Állami Egyetem állatviselkedéskutatója végezte. A kísérlet során az egyes kutyákat és farkasokat egy műanyag ételtartóval ajándékozták meg, és azt várták, hogy levegyék a fedelet, hogy aztán így hozzájussanak a benne lévő ízletes jutalomhoz. Meglepő módon 10 farkasból 8 sikeresen teljesítette a kihívást, míg 20 kutyából mindössze 1-nek sikerült ugyanez.

Érdekes azonban, hogy a kölykök gyakrabban jártak sikerrel, mint a felnőtt kutyák. Ez azt jelzi, hogy az emberi képzés befolyásolhatja a kutyák viselkedését, nem pedig azt, hogy alapvetően hiányozna a kutya problémamegoldó készsége a doboz kinyitásához.

A motiváció hiánya a mi lelkünkön szárad?

A Radboud Egyetemen Michelle Lampe által végzett közelmúltbeli tanulmánya rávilágított arra is, hogy a farkasok a háziasított rokonaiktól eltérően sajátos képességgel rendelkeznek, hogy megfigyeljék, hol rejtőzik a potenciális élelem.

Ez arra utalhat, hogy a háziasítás folyamata megváltoztathatta a kutyák kognitív képességeit, vagy legalábbis a motivációjukat, hogy egyedül cselekedjenek. Ennek van értelme, ugyanis a farkasok vadon élnek, izoláltan az emberektől.  A túlélésük múlik azon, hogy milyen hatékonysággal oldják meg a felmerülő problémákat, kihívásokat. Míg négylábú barátaink, akiket kölyökkoruktól kezdve mi nevelünk, nem rendelkeznek valódi motivációval és égető szükséggel, hogy függetlenek és hatékonyak legyenek, ugyanis gazdáik kielégítik szükségleteiket.

Egy másik fontos szempont a szelektív tenyésztés. A tenyésztők generációk óta olyan tulajdonságok alapján választanak párokat, amelyeknek semmi közük a vadon élő kompetenciához, ez pedig még tovább komplikálja a kérdést.

Akkor ez azt jelenti, hogy a farkasok okosabbak, mint a kutyák?

Arra az érthető következtetésre juthatsz az olvasottak után, hogy az említett tanulmányok azt mutatják, hogy a kutyák nem olyan okosak, mint a farkasok. Ezt a kérdést azonban nem lehet ennyire leegyszerűsíteni. Valójában ezeknek a viselkedésbeli különbségeknek számos oka lehet, amelyek nem feltétlenül kapcsolódnak az intelligenciához.

Clive Wynne, a terület vezető szakértője az Arizona Állami Egyetemről azt állítja, hogy egyes tanulmányok eredményei szerint a farkasok gyakorlati problémamegoldók, míg a kedvenceink erőssége a társadalmi problémák megoldásában van. Ez lényegében azt jelenti, hogy a házi kutyák olyan környezetben nevelkedhetnek, amely megváltoztatja természetes viselkedésüket, így más területen csúcsosodnak ki a jó képességeik.

Például emberi környezetben a kutyákat engedelmességre nevelik, és hamar megtanulják, hogy bizonyos viselkedéseikkel gazdáik nem lesznek elégedettek. Ha egy kutya mondjuk megpróbál ennivalót elcsenni egy ember tányérjáról, valószínűleg megszidják. Emiatt pedig megtanulja, hogy az étellopás negatív következményekkel jár, és a nemkívánatos viselkedések közé sorolandó. A farkasok viszont értelemszerűen nem kaptak ilyen képzést vagy útmutatót, így nem valószínű, hogy módosítottak volna viselkedésükön.

Tehát bár a fiatal kutyák nem alapvetően rosszak a problémamegoldásban, idővel szocializálódnak, hogy engedelmesebbek és óvatosabbak legyenek. Az a tény, hogy a kutyákban olyan tulajdonságok fejlődtek ki, amik miatt könnyebb velük együttműködni az egyik fő oka annak, hogy társainkká váltak.

Azt is fontos továbbá megjegyezni, hogy a háziasított kutyák és a modern farkasok nem állnak közvetlenül kapcsolatban egymással, így jellemzőik és viselkedésük összehasonlítása nem mindig megbízható.

Hogyan segíthetsz kedvencednek problémamegoldó képességeit megtartani, tovább fejleszteni?

A tesztek egyértelművé teszik, hogy a kutyák elnyomják velük született problémamegoldó képességeiket, hogy engedelmesek maradjanak. Erre akkor döbbentek rá, amikor Monique Odell és csapata megismételték a kísérletet. Ez alkalommal úgy, hogy a gazdik biztatták az ebeket, akik így már sokkal szívesebben vették ki az edényből a táplálékot.

A kutatás tehát rávilágít arra, hogy a problémák megoldása érdekében a kutyák a farkasokkal ellentétben nem cselekszenek önállóan. És kevésbé valószínű az is, hogy bátorítás nélkül alkalmazkodjanak egy új helyzethez. Az ebek mindig szemkontaktust keresnek, amivel jelzik, hogy a gazdi segítségére van szükségük egy bizonyos feladathoz. Ez egy kutyatartónak pedig azt jelenti, hogy a bátorító testbeszéd és szavak nagyon sokat segítenek abban, ha a blöki elbizonytalanodik egy új helyzetben.

Ember és kutya ember hatása kutyára farkas farkas és kutya farkas és kutya különbség farkas nevelése háziasítás kísérlet kölyökkutya kutya nevelése kutya viselkedés tanulmányozása probléma megoldás farkas probléma megoldás kutya problémamegoldó képesség szociális érzékenyítés szociális kutya tanulmány

Kapcsolódó cikkek

További cikkeink