Tényleg elvihetik a ragadozómadarak a kisebb kutyákat?

Sok yorkie, csivava, bichon és hasonló kistestű kutya gazdájának egyik rémálma, hogy kedvencüket egy séta alkalmával magával ragadja egy hatalmas madár. Utánajártunk, van-e ennek a félelemnek realitása.

Az olyan ragadozómadarak, mint a sólymok vagy a baglyok, kisebb emlősökre vadásznak. Ilyen szempontból fel sem merül, hogy bármiféle veszélyt jelentenének egy németjuhászra vagy egy rottweilerre. De mi a helyzet a kistestű ebekkel? Urbán legenda volna, hogy rájuk is lecsaphatnak és elragadhatnak ragadozómadarak kutyákat? Igaz történetek alapján válaszoljuk meg a kérdést.

A yorkie-ra vadászott?

A fent említett madarak kapcsán valóban léteznek bejelentések elragadott házi kedvencek kapcsán. Az egyik ilyen Nancy Pistorius és yorkshire terrierjének, Minnie-nek az esete. A 8 hetes, mindössze 45 dekagrammot nyomó pehelysúlyú kölyökkutya igazán csepp volt az incidens alkalmával. Mint gazdája felidézte, mielőtt hozzá került volna a kis yorkie, sosem látott ragadozómadarakat még a környéken sem. Ám nem sokkal Minnie érkezése után egy sólyom jelent meg a háznál.

Az egyik első kintlétünk alkalmával, amikor tőlem körülbelül 2 méterre feküdt (a kutya), azt vettem észre, hogy egy nagy árnyék suhan át rajtam. Ő is észrevette, és csaknem egyszerre néztünk fel. Ekkor azt láttam, hogy egy sólyom repül egyenesen felé

– mesélte el a hihetetlen történetet.

Bár az asszony épp egy súlyos betegségből lábadozott, amilyen gyorsan csak tudott, lábra állt, és kiabálva, a keze ügyében levő botjával hadonászva igyekezett mielőbb elérni a kiskutyát. Szerencsére ez elég volt, hogy elriassza a sólymot, ám a madár nem tágított, továbbra is a közelből figyelte a kiszemelt prédát. Hol a hátsó kertben, hol a terasz korlátján bukkant fel, közvetlenül a hátsó ajtó mellett, ahol Nancy ki szokta vinni Minnie-t. Véletlen lett volna, vagy valóban a kutyára vadászott a ragadozó?

Orvosok is megerősítik

Dr. Pete Lands, a Saint Francis Állatorvosi Központ (New Jersey, Swedesboro) sürgősségi és intenzív ellátási igazgatója is hasonló esetről számolt be. Elmondása szerint egy kollégája látta, amint egy sólyom lecsapott, majd elragadta az egyik ügyfelük kedvencét. A kétségbeesett gazda azonnal autóba ült, hogy kövesse a ragadozómadár nyomát, ám sajnos hamar szem elől tévesztette – számolt be róla az orvos.

Szerencsére a történet nem ért tragikus véget, ugyanis a kutyát két nappal később megtalálták, a támadás helyszínétől körülbelül egy mérföldre, és csupán néhány kisebb sérülés, karcolások és horzsolások voltak rajta.

Mindezek alapján azt mondhatjuk, van realitása a ragadozómadaraktól való félelemnek.

Melyektől érdemes tartanunk?

A kutyákra potenciálisan veszélyt jelentő madarak lehetnek a már említett sólymok, a sasok, az ölyvek, a baglyok, bizonyos területeken pedig a keselyűk.

Laura VonMutius, a maitlandi Audubon Center of Birds of Prey nevű, madarakkal foglalkozó központ munkatársa azonban hangsúlyozza, hogy ezen szárnyasok többnyire nyulakkal, mókusokkal, kisebb madarakkal, esetenként hüllőkkel és kétéltűekkel, illetve halakkal és rovarokkal táplálkoznak. A kutya nincs rajta a mindennapi menüsoron (szerencsére.)

Ezt erősíti meg Pat Silovsky, a Milford Nature Center (Kansas, Junction City) igazgatója is. Elmondása szerint bár valóban vannak bejelentések arról, hogy ragadozómadarak csaptak le igen kicsi kutyákra, ez igen ritka. A szárnyasok ugyanis nem tudnak a saját testsúlyuknál nehezebb zsákmányt cipelni, ami miatt a kutyák jelentős része biztonságban van. Hogy példát is mondjon: a rőtfarkú ölyv, amelyek mindössze 0,9-1,1 kilogrammot nyomnak.

Azonban hozzátette: az megesik, hogy bár a nehezebb állatot nem tudják elhurcolni, de miután lecsaptak rá, a földön fogyasztják el. Ám ha ott van a kutya mellett a gazdája, erre sincs sok esélye. Ahogy történt Minnie esetében is, aki valóban extra picike kutya volt az eset idején.

Ennek némiképp ellentmond Jme Thomasnak, a washingtoni Redmontban működő Motley Zoo Animal Rescue nevű állatmentő szervezet ügyvezető igazgatójának az állítása, aki elmondása szerint látta, amikor egy sólyom a 1,3 kilós fokterrierjére, egy más alkalommal pedig egy 3 kilogrammos csivavára támadt.

Vonmutius szerint főképp a nagyobb testű baglyok lehetnek veszélyesek, amelyek esetenként egy-egy kölyök rókát is levadásznak; emellett a baromfiudvar megfogyatkozásáért is többnyire ők tehetők felelőssé a ragadozómadarak közül.

A territorialitás is közrejátszik

A szakember a ragadozómadarak egy lényeges tulajdonságára is rámutat, nevezetesen a territorialitásukra. Ezek a szárnyasok ugyanis roppant módon védik a saját birodalmukat, így meglehet, hogy nem táplálkozási céllal, hanem védelemből csapnak le egy-egy kutyára vagy macskára.

Az alábbi videón egy akció látható:

Így védheted ki az égi csapást

Hogy miképp lehet védekezni ezen támadások ellen, arról megoszlanak a vélemények.
A fényvisszaverő nyakörvektől kezdve a hangos madárzavaró berendezésekig és elterelő csalikig sokféleképpen lehet próbálkozni, ám a hozzáértők tapasztalatai szerint ezek nem igazán váltják be a hozzájuk fűzött reményeket, mivel a madarak idővel megszokják őket.

A két kutyáját is veszélyben tudó Jme Thomas például egy speciális ketrecet épített, aminek hála kedvencei úgy levegőzhetnek, hogy semmiféle ragadozó nem férhet hozzájuk. A macskáknál is igen jól bevált ez a fajta, macskakifutónak nevezett alkalmatosság.

Meglátásuk szerint egy módszer biztosan működik: a gazdi sose tévessze szem elől kedvencét, és ha úgy látja, helyezze biztonságba.

Mindenképp lássa orvos

Arra az esetre is adnak tanácsot, ha mégis megtörténne a baj, és a kutya ragadozómadár-támadás áldozata lenne. Ilyenkor még akkor is meg kell mutatni állatorvosnak az ebet, ha nincs rajta szemmel látható vagy komolynak tűnő sérülés, hiszen az éles karmok mélyen megsebezhetik az állatot. Emellett ha a madár leejtette a kutyát, úgy az belső sérüléseket, illetve agyrázkódást is szenvedhetett.

Ezen az angol nyelvű felvételen még a madár okozta sérülést is mutatják:

Összegezve a leírtakat, igen, valóban megeshet, hogy egy kistermetű jószágot kiszemel magának egy ragadozómadár, ám a valószínűsége nem túl nagy. Azonban világszerte számos ilyen esetről számoltak be, így a kis ölebek gazdáinak nem árt tisztában lenni ezzel a veszélyforrással, főleg, ha utaztok is kedvenceddel.