hirdetés

A társasági kutyák: ha lebecsüljük őket, nagy élménytől fosztjuk meg magunkat

Hangai Lilla

2024. május 2 - Képek: Getty Images Hungary, Az Én Kutyám

A társasági kutyák az FCI IX. fajtacsoportjában kapnak helyet. Mai cikkünkben a 4. alcsoportban lévő kínai meztelen kutyát, a 6. alcsoportban lévő csivavát, a 8. alcsoportban helyet foglaló japán csint és pekingi palotakutyát, a 10. alcsoportban lévő kromfohrlandit, és a 11. alcsoportba beosztott kis termetű molosszereket, vagyis a boston terriert, a francia bulldogot és a mopszot tárgyaljuk.

hirdetés

Következzenek máris a társasági kutyák, valamint azok történelme és jelleme.

Pekingi palotakutya-kölyök

1.) Kínai meztelen kutya

A kínai meztelen kutya eredete olyan régre nyúlik vissza az időben, hogy létrejöttével kapcsolatban csak feltételezéseket tehetünk. A szakértők úgy gondolják, hogy az ókorban nagy, szőrtelen kutyákat hoztak Afrikából Kínába, ahol a generációkon át tartó tenyésztés következtében csökkent a méretük. A kínaiak az ókori világ mesteri miniatürizálói voltak a kutyafajták tekintetében. Ezek a helyes kis ebek elsősorban hajókon szolgáltak mint patkányirtók. A világ kikötőiben pedig tengerészek kereskedtek velük, így kínai hajós kutya néven váltak ismertté. Ennek köszönhetően jutottak el Egyiptomba, Törökországba és Dél-Afrikába is, ahol kitenyésztették a fajta helyi változatait. Így nem is csoda, hogy hamar elterjedt az egész világon. Amerikában Ida Garrett újságíró és Debra Woods tenyésztő erőfeszítéseinek köszönhetően lett igazán népszerű. Az 1880-as évektől kezdődően több évtizeden át népszerűsítették és tökéletesítették a kínai meztelen kutyát.

Bár törékenynek és visszafogottnak tűnhet, a kínai meztelen kutya egyáltalán nem törékeny jószág. Volt szerencsénk személyesen is ismerni két ilyen ebet, ami maradandó élmény számunkra. Bár a külső adottságai miatt elképzelhető, hogy többen idegenkednek tőle, a fajta erényei megkérdőjelezhetetlenek. Kedves, szociális, és nagyon könnyen tanul. Érzékeny lélek, aki imád a gazda közelében lenni, de ettől függetlenül elmondható, hogy barátságos természete miatt szinte bárkivel kijön. Agilis és mozgékony, de nem lefáraszthatatlan, így akár időseknek és gyerekes családoknak is remek választás lehet.

Kínai meztelen kutya / Kép: Az Én Kutyám

2.) Csivava

Ősi fajta a csivava is, amelyre bizonyíték, hogy ilyen jellegű kutyák képei díszítik az elveszett civilizációk leleteit szerte a világon. Az ókori kultúrák közötti kereskedelem elterjedtebb volt, mint azt általában feltételezték, így nem meglepő, hogy a hasonló kutyafajták távoli helyeken is megtalálhatók. Az azonban, hogy a csivava típus hogyan került először a mexikói népekhez, valószínűleg örökre titok marad. Azt azonban tudjuk, hogy amikor a toltékok körülbelül ezer évvel ezelőtt Mexikóban uralkodtak, a nagyra becsült fajtájuk a techichi volt, feltételezhetően a mai csivava őse. Az aztékok a 12. században meghódították a toltékokat, a történészek pedig nekik tulajdonítják azt is, hogy a techichit kisebb, könnyebb kutyává finomították. Mire a spanyol hódítók az 1500-as években megdöntötték az azték civilizációt, a techichi annyira szerves részét képezte a kultúrának, hogy Montezuma mesebeli kincseinek egyike volt, amelyről azt feltételezték, hogy Cortés hódítása után örökre elveszett. Ám ezek a szívós kis kutyák tovább éltek a távoli falvakban, majd amikor az 1800-as évek közepén az amerikaiak elkezdtek érdeklődni a fajta iránt, sok példányt találtak Chihuahua államban (Mexikó).

Az ideggyenge, ugatós, agresszív csivavák sajnos nem festenek megfelelő képet a fajta valódi vonásairól, ugyanis egy megfelelően szocializált, megbízható, felelős tenyésztőtől vásárolt állat sosem mutat ilyen viselkedést. Az azonban tény, hogy a csivava egygazdás kutya, aki rendkívül mélyen kötődik a gazdájához. Idegenekkel szemben mutathat félénkséget, ám gyengédséggel, kedvességgel és türelemmel el lehet nyerni a bizalmát. Ügyes, gyorsan tanul és intelligens, így nem szabad abba hibába esni, hogy mivel apró termetű, így elnézünk neki olyan dolgokat is, amit a nagyoknak nem. Abszolút meghálálja a tréninget és a foglalkozást is, amivel nem csupán kiegyensúlyozott lehet, de igen fitt is. Alapvetően ugyanis a csivava egy mozgékony, agilis kis eb, aki megfelelő kezekben szárnyalhat, és nem ragad le a remegő, vicsorgó stressztornádó szerepnél.

Hosszú szőrű csivava

3.) Japán csin

A történészek hosszú évek óta vitatják a fajta eredetét. Egyesek szerint a japán csin igazából egy kínai termék, míg mások szerint valójában koreai szülött. A különféle eredettörténetek buddhista szerzeteseknek, kínai császároknak vagy európai kereskedőknek tulajdonítják a csin Japánba való bevezetését valamikor 5001000 évvel ezelőtt. Egy dologban azonban mindenki egyetért: egyértelműen a japán nemeseknek köszönhető a fajta ma ismert formája. Nyugaton 1854-ig ismeretlen volt, ezután azonban Japán 200 évnyi elszigeteltség után újra megnyílt a kereskedelem számára.

A japán csin egy valódi arisztokrata, ami mind külső, mind belső jellemzőiben tetten érhető. Alapvetően csendes, édes, kecses jószág, aki egy valódi ölkutya, de a javából ám! Ennek ellenére imád játszani és mókázni, sokan a jellemét a macskákhoz hasonlítják a lehető legpozitívabb értelemben. Mozgásigénye nem túl nagy, figyelemre ellenben igen jelentős mértékben van szüksége. Emiatt csak olyan családokba való, ahol sok időt tudnak szentelni a kutyára, amit ő rajongásával és kedvességével meg is hálál majd. Nagyon pici gyerekek mellé sem a legideálisabb választás törékenysége miatt.

Japán csin

4.) Pekingi palotakutya

Egy kínai legenda szerint a pekingi palotakutyákat Buddha teremtette, aki egy oroszlánt kutyaméretűre zsugorított. A fajta olyan ősi múltra tekint vissza, hogy kialakulásának valódi körülményeit és idejét soha nem fogjuk biztosan tudni. Az eredetmítosz azonban feltételezhetően mégiscsak tartalmaz szemernyi igazságot: a palotakutyákat ugyanis vélhetően egy nagyobb fajtából tenyésztette ki ha nem is Buddha, de földi szolgái. A palotakutyák 1860-ig ismeretlenek voltak a Nyugaton, amikor is az ópiumháborúk idején brit csapatok megszállták Pekinget. Miközben a britek megrohamozták a császár csodálatos nyári palotáját azzal a szándékkal, hogy kifosszák és felgyújtsák, a királyi család inkább a másvilágra küldte a kedvenceket, mintsem lássák ellenség kezébe kerülni azokat. Egy brit kapitány azonban felfedezett 5 életben maradt kutyust egy drapéria mögé bújva, akiket elvittek Viktória királynőnek ajándékba. A fajta fellendülése innen pedig megállíthatatlan volt. Hogy lásd, milyen szívós kis jószágokról van szó, egy pekingi volt az egyike annak a három kutyának, amely túlélte a Titanic elsüllyedését is.

Ha vesszük a fáradságot, és az előítéletek mögé nézünk, rájöhetünk, hogy a palotapincsi – ahogy sokan nevezik – egy fantasztikus kis jószág. Egygazdás kutyaként is emlegetik, a kedvenc személyével nagyon mély kapcsolat kialakítására képes. Őrkutyának is kiváló, ugyanis éber, bátor, tele tűzzel, energiával. Emellett játékos és intelligens, könnyen tanítható, így biztosan nem fogunk mellett unatkozni. Idősek és gyerekek mellé is jó választás lehet, de arra figyelni kell, hogy a meleget lapos arca miatt nem viseli túl jól.

Pekingi palotakutya

5.) Kromfohrlandi

A 2. világháborúban sok katonának volt négylábú kabalája egy kóbor kutya vagy macska személyében, amely vigaszt nyújtott neki a nehéz időszakokban. Original Peter egy terrier keverék volt, amelyet az amerikai hadsereg csapatai találtak meg Észak-Franciaországban. Az eb a kabalájuk, kedvencük lett, de elveszítették, amikor a háború végeztével átkeltek Németországba. Egy helyi ügyvéd felesége, Ilse Schleifenbaum találta meg. Miután véletlenül párosodott egy Fifi nevű foxterrierrel, a nászból pedig egyforma kiskutyák születtek, melyek mind nagyon hasonlítottak apjukra, ezért úgy döntöttek, hogy létrehoznak egy fajtát. 10 évnyi gondos fejlesztgetés után az FCI 1955-ben elfogadta a fajtát hivatalosan is, ami meglehetősen ritka a mai napig.

Ezek a helyes kis kutyák érzékenyek, kedvesek, tele vannak szeretettel, és nagyon hűségesek a gazdájukhoz. Ha hihetünk az AKC leírásának, mosolyukról azonnal felismerhetők, és jellemző rájuk, hogy tüsszentéssel köszöntik az embert. Terrierhez méltóan intelligensek, agilisek és mókásak, mivel azonban társasági kutyának lettek tenyésztve, nem kell különösebben aggódni a prominens vadászösztönük miatt.

Sima szőrű kromfohrlandi

Tudj meg mindent hamarabb a kutyás élet szakértőitől! Az én kutyám YouTube-csatornájának előfizetőjeként már szerdánként meghallgathatod a DOGZ Podcast legfrissebb epizódjait.

6.) Boston terrier

A bikacsalik és más hasonló véres sportok népszerűsége a 19. századi Angliában a terrierek és a bull típusú ebek keresztezésének mániájához vezetett. A cél az volt, hogy olyan kutyákat állítsanak elő, amelyek kiválóan teljesítettek ezeken a kegyetlen megmérettetéseken. Valamikor az 1860-as évek végén Liverpoolban, egy bulldog és egy, a mára kihalt angol fehér terrier keresztezése egy kemény, izmos kutyát eredményezett, akit Judge-nak hívtak. Judge gazdája eladta őt egy William O’Brien nevű amerikainak, aki hazavitte a kutyát Bostonba. Judge újra gazdát cserélt, gondozója ezúttal Robert C. Hooper lett, aki után a kutya a fajtatörténetben Hooper’s Judge néven vált ismertté. Ő lett minden igazi boston terrier közös őse. A szelektív tenyésztés során a fajta egy terjedelmes harcosból kisebb és kedvesebb társkutyává alakult. A boston terrier a mai napig szülővárosa büszkesége, akit amerikai úriemberként is becéznek.

A boston terrier egy igazi mókamester, aki nagyon ragaszkodó, kifejezetten emberközpontú kutya, és ráadásul intelligenciának sincs híján. Könnyen tréningezhető, ami szerencsés, hiszen sok mozgásra, játékra van szüksége ahhoz, hogy kiegyensúlyozott maradjon. Jól alkalmazkodik szinte bármilyen élethelyzethez, a gyerekeket is szereti, az egyedüllétet azonban rosszul viseli, így a leendő gazdának ezt szem előtt kell tartania.

Boston terrier

7.) Francia bulldog

Az 1800-as évek közepén egy kis méretű bulldog típusú kutya nagy népszerűségre tett szert több angliai városban is, többek között Nottinghamben, amely akkoriban a csipkekészítés központja volt. A kis kutya a nottinghami csipkekészítők kabalája lett. Ez az időszak volt az ipari forradalom csúcspontja Angliában, ami veszélyeztette többek között a kézi csipkekészítést is. Sokan, a szakma művelői és a kereskedők, áttelepültek Észak-Franciaországba, és természetesen vitték magukkal bulldogjaikat is. Az ebek pillanatok alatt népszerűvé váltak a francia vidéken, aminek következtében több évtizeden keresztül keresztezték őket terrierekkel és mopszokkal; a fajta a Bouledogue Français nevet kapta. Végül Párizsban is felfedezték, ezzel pedig kezdetét vette hódító útja. Szorosan kötni kezdték a párizsi kávéházi élethez, valamint a táncházakban az éjszakai élvezeteket kereső urakhoz és hölgyekhez. Még Degas és Toulouse-Lautrec is ábrázolta a festményein. A 19. század végére a francia bulldog népszerűsége Európa-szerte és Amerikában is elterjedt.

Rendkívül szerethető, kedves, mókás eb, akinek abszolút nincsenek nagy igényei, első kutyának is jó választás lehet. Fontos azonban, hogy makacskodásra hajlamos, így ne hagyjuk, hogy a fejünkre nőjön, kis korától kezdjük el tréningezni, tanítani. Nagyon ragaszkodik a gazdához, így nem szabad hosszú időre egyedül hagyni. Gyakran igényli a testi kontaktust is, ha éppen nem simogatjuk, szeret rajtunk feküdni, vagy úgy elnyúlni, hogy hozzánk érjen. Rövid orra miatt a frencsi hajlamos lehet különböző betegségekre, amikkel a gazdának tisztában kell lennie ahhoz, hogy a kutyának megfelelő körülményeket biztosítson.

Francia bulldog / Kép: Az Én Kutyám

8.) Mopsz

A mopsz egy ősi fajta, amely mintegy 2000 éves múltra tekint vissza. Az ókori Kína császárai előnyben részesítették a lapos arcú ölebeket, amilyen a például a si-cu és a mopsz. A mopsz mind a császár, annak családja és a császári udvar tagjainak kifinomult házi kedvence volt, amelyet kincsként őriztek. A világ más pontjain élők csak nagylelkű ajándékként juthattak hozzá. A fajta nemzetközi karrierje valamikor az 1500-as években kezdődött, amikor is holland kereskedők néhány példánnyal együtt visszatértek Európába. A legenda szerint a mopsz lett az Orániai–Nassaui-ház kabalája, amikor is a fajta egy példánya megmentette az orániai herceg életét úgy, hogy ugatással figyelmeztette a tábora elleni spanyol csapatok támadását. Amikor az uralkodó pár megérkezett Angliába, hogy átvegye a monarchiát, mopszaik elkísérték őket, és a britek körében megkezdődött a fajta iránti őrület.

A mopsz mókás, humoros, kedves kutya, aki tényleg mindenkivel kijön, bárkivel megtalálja a közös hangot. Idősek és gyerekek mellé is ideális választás lehet, ám makacskodásra ő is hajlamos, így a nevelését és tréningezését korán el kell kezdeni, és komolyan is kell venni. Érzelmi intelligenciája kifejezetten fejlett, így abban biztosak lehetünk, hogy kis társunk érzékelni fogja, éppen milyen hangulatban vagyunk, és meg is tesz majd mindent azért, hogy támogasson. Szinte mindenki számára ideális társ lehet, de nyomott arca miatt hajlamos lehet különböző betegségekre. A gazdának ezeket ismernie kell, hogy megfelelő formában tudjon gondoskodni a kedvencről.

Mopsz

Fontos!

Az FCI fajtacsoportok szerinti jellemzéseink célja, hogy megismertessünk a hivatalosan is elismert kutyafajtákkal. Igyekszünk a hely szűkössége ellenére, amennyire csak lehet, részletesen beszámolni róluk, de sajnos arra nincs lehetőségünk, hogy mindent megosszunk veletek az adott fajtákról. A fajtaválasztás előtt mindig tájékozódj többféle releváns forrásból is, és ami még fontosabb, több tenyésztőtől! Egy felelős szakember tájékoztatni fog arról, hogy az adott fajtának mik lehetnek az esetleges hátulütői, és azt is el fogja őszintén mondani, hogy az életviteled és lehetőségeid alapján alkalmasnak ítél-e meg a fajta tartására.

Ebből a cikkünkből megtudhatod, mikor lettek igazán népszerűek az ölebek, és milyen különös faktor befolyásolta a felemelkedésüket.

boston terrier csivava fci francia bulldog japán csin kínai meztelen kutya kromfohrlandi kutyafajták mopsz pekingi palotakutya

Kapcsolódó cikkek

További cikkeink

A macskák is a kedvenceid?
Látogass el az Az én macskám oldalunkra is!