hirdetés

Magyar mentőkutyások a török földrengés helyszínén: interjú a HUBA Rescue 24 kutyavezetőjével

Csupor Erik

2023. március 3 - Képek: Kutyák Határok Nélkül Alapítvány és a Baptista Szeretetszolgálat HUBA Rescue24 mentőcsapatának tagjai

Törökországot nemrégiben hatalmas földrengések sújtották és több tízezer ember veszítette életét. Sok országhoz hasonlóan Magyarország is kutyás mentőegységeket küldött az érintett területekre.

hirdetés

Korábbi cikkünkben a mentés egyik résztvevőjével, Vincellér Tiborral, a Baptista Szeretetszolgálat HUBA Rescue 24 mentőcsapatának kutyavezetőjével beszélgettünk. Most pedig interjú folytatása következik.

AÉK: Tehát a kutyák szerepe szinte kizárólag az, hogy szag, illetve hallás alapján megpróbálják felderíteni a romok alatti túlélőket és véletlenül sem az, amit időnként hollywoodi filmekben láthatunk, nevezetesen, hogy kihúzzák a túlélőket a romok alól?

V.T: Igen, így van. A kihúzásról itt szó sincs és nem is lehet. Mint korábban említettem, a legtöbbször hosszú órákba telik, amíg valakit sikerül élve kimenteni a romok alól, hiszen aki könnyen kihúzható sérült volt, annak már segítettek a helyiek, a rokonság, a szomszédok, az először a helyszínre érkezők. Ahogy ön is mondta, a kutyák esetében a legfontosabb szervük egy ilyen helyzetben az orruk és a szaglásuk. Mi úgy tanítjuk a kutyáinkat, hogy ha megtalálnak egy személyt, akkor jutalmazzuk őket, tehát nekik ez a munka egyfajta „játék”, a jutalom reményében mennek be olyan helyekre, amit mi elvárunk tőlük, illetve nemcsak hogy mi elvárjuk, de esetleg ő felfedez magának. Mi pedig ezt a keresési folyamatot figyeljük, és ez alapján határozzuk meg a további mentési célokat.

AÉK: Hogyan készítik fel ezeket a kutyákat a mentési feladatokra, illetve felfedezhető-e valamilyen szabályszerűség abban, hogy melyik fajta válik be mentőkutyaként? Vagy ez nem kötődik fajtához, kizárólag egy-egy kutya egyéni képességeihez?

V.T: Én azt szoktam mondani, hogy nem a pedigréje dönti el egy kutyánál, hogy alkalmas-e erre a munkára, hanem az, hogy mi van a fejében. Illetve természetesen vannak testi adottságok is, hiszen lehetséges, hogy egy német dog fejben alkalmas lenne a mentésre, de ekkora súllyal képtelen lenne egy romon munkát végezni. Illetve a kistestű kutyáknak is óriási a hátránya, mert nem tud mindent megközelíteni. Egy romterületen vannak olyan helyek, ahol jelentős magasságkülönbségeket kell leküzdeni, amit a kutyák általában a kutyavezető segítségével tesznek meg, de vannak esetek, amikor egyedül. Arra is trenírozzuk a kutyáinkat, hogy minden olyan helyre föl, illetve be tudjanak menni, ami az én fejemben van, illetve amit ő el akar érni. Én ugyan labrador párti vagyok, de például az első vizsgázott mentőkutyám, aki fantasztikusan dolgozott, ő egy talált keverék kutya volt.

AÉK: Mennyire veszélyes ez a mentési munka a kutyákra nézve?

V.T: Az, amit a kutyák csinálnak, az természetesen nagyon veszélyes. Amit az ember csinál, az is veszélyes, csak a kutyákkal szemben mi ezt fel tudjuk fogni. A kutya erre nem képes, nekik tulajdonképpen nem sok különbség van az épített területen történő gyakorlat és az éles helyzetek között. Amennyire lehetséges, mi megpróbáljuk a gyakorlás során felkészíteni a kutyáinkat a potenciálisan előforduló veszélyekre, de természetesen mindenre nem tudjuk felkészíteni őket.

A mi kis romterületünkön, ahol a felkészítés folyik, például szándékosan hagytam olyan helyeket, ahol rengeteg betonvas van, hiszen a kutyának ezt is meg kell tanulnia. Nekem nem ez volt az első földrengés, ahol kint jártam, már 1999-ben segítettünk két másik törökországi helyszínen. Ott tapasztaltam meg először, hogy a kutyának igenis meg kell tanulnia azt is, hogy hogyan kell olyan romterületen dolgozni hatékonyan, amelyik tele van tűzdelve betonvasakkal. Ahol ezek az akadályok megszúrhatják, ahol az üvegcserepek elvághatják a lábait. Erre mondjuk én kimondottan szoktam képezni a kutyáimat.

AÉK: Úgy tudom, hogy ön és a 11 éves, még dolgozó Nápolyi nevű labradorjával megcsináltak egy olyan bevethetőségi vizsgát, ami a világ legmagasabb szintű ilyen típusú vizsgája. Mit jelent egy ilyen szintű bevethetőségi vizsga, mit kell ezen teljesíteni egy kutyának és a vezetőjének?

V.T: A mentőkutyák számára nagyon sok vizsga létezik a világon, amit elvégezhetnek és megcsinálhatnak. Ezek mindegyike egyfajta teszt arra, hogy az adott kutya és vezetője alkalmasak-e arra, hogy ilyen jellegű munkát végezzenek hatékonyan. Mivel a helyzetek és a szituációk állandóan változnak és minden helyszín más, a képességek felmérésére ezek a vizsgák talán a legalkalmasabbak. Léteznek különböző vizsgaszintek és igen, amiről ön beszélt, az azért különösen nehéz, mert ez egy több napig tartó vizsgarendszer, ahol egy nagyon bonyolult romterületen kell bizonyítania a kutyának és a gazdájának az alkalmasságát. Nem egy egyszerű vizsgáról van szó, hiszen, mint említettem, több napig tart és a kutya-kutyavezető párost bármikor, riasztásszerűen viszik a helyszínre. Ugyanúgy, mint egy valós helyszínen, nem tudjuk meg, hogy egy kutya jól jelzett-e az adott pillanatban, csak utólag, az értékeléskor.

Egy valós katasztrófánál is előfordulhat olyan helyzet, hogy a kutya dolgozik, jelez valamit, a kontroll kutya is jelez valamit, de annyira mélyen van az adott személy, hogy hosszú órákba telik, amíg sikerül onnan kimenteni, vagy egyáltalán a kapcsolatot felvenni vele. De ennek a kutyának időközben dolga van és át kell mennie egy másik helyszínre. Így sokszor hiányzik a visszacsatolás: valóban talált-e ott valamit, vagy nem jól értékelte a helyzetet. Ez a vizsga azért is különösen nehéz, mert a szervezők pontosan ilyen helyzeteket teremtenek, amiket ott kell megoldani helyesen.

AÉK: Tibor, köszönöm, hogy elmondta mindezeket Az Én Kutyám olvasói számára. Engedje meg, hogy a magam és az olvasók nevében is gratuláljak ahhoz a munkához, amit végeztek, végeznek, igazán tiszteletre méltó.

V.T: Köszönjük szépen, a többi mentőkutyás csapat nevében is.

Csupor Erik földrengés interjú katasztrófa keresőkutya mentőkutya mentőkutyák mentőkutyás egységek Törökország

Kapcsolódó cikkek

További cikkeink

A macskák is a kedvenceid?
Látogass el az Az én macskám oldalunkra is!