12 kutyás kifejezés a vadászatból: te tudod mit jelent a dermedtre csaholás?

A magyar nyelv csodálatos. Ezt a kijelentést pedig a vadászatban használatos kutyás kifejezéseken keresztül bizonyítjuk ma be.

Amikor a vadászat és a kutyák egyesülnek nyelvünkben, létrejönnek a legízesebb, legfülbemászóbb szavak. Ezekből szemezgettünk következő cikkünkben, és persze a magyarázatukat is elhoztuk.

Vadmegállás

A vadmegállás egy tipikus vizslás viselkedés, amikor is a kutya egy jellegzetes pózba dermedve jelzi a vadásznak, a gazdának, hogy kiszagolt valamit. Ilyenkor a kutya megmerevedik, orra egy pontba mutat, farka magasan áll és felemeli az egyik mellső lábát. Egy ösztönös viselkedésről van szó, ami akár néhány hetes, hónapos korban is megmutatkozhat. Több, vadászkutyákkal foglalkozó személy el is várja ezt az ebeitől már nagyon fiatal korban.

Az angol vizslák kiszimatolják és felkutatják a vadat, majd vadmegállással jelzik a vadásznak a helyét. A szerepük itt véget is ér. A kontinentális vizslákat mindenes vizslának is hívják. Ők is jelzik vadmegállással a vadásznak az állat helyét, aki miután felrebbentette vagy kiugratta azt, kilövi – a kontinentális vizsla pedig parancsra felkutatja és elhozza a kilőtt vadat a vadásznak, vagyis apportíroz.

Állóra csaholás és dermedtre csaholás

Ez a két kifejezés sebzett vad utánkeresésénél használatos. Legyenek ugyanis bármilyen ügyesek a vadászok, sebzett vad mindig lesz. Az azonban nagyon fontos, hogy ne hagyjuk ezt az állatot ilyen körülmények között egyedül elpusztulni valahol az erdőben. Itt lépnek porondra a kutyák. A vad utánkeresésére több fajtát is használnak, általában vérebeket, de akár kontinentális vizsla vagy retriever is alkalmas lehet a feladatra.

Hivatalosan akkor ismerik el a teljesítményt, amikor az eb póráz nélkül, önmagától találja meg a vadat, és akár 150 m-ről is vezetőjét bevárva, hangos ugatással jelzi, hogy mit talált. Dermedtre akkor csahol, amikor a vad kimúlt, állóra pedig akkor, amikor a vad még él. Ebben az esetben is hangosan kell ugatnia, hogy ezzel helyhez kösse az állatot, amíg a vadász meg nem érkezik.

Vércsapa

A vércsapa tulajdonképpen a megsebzett nagyvad földön hagyott vérnyoma, melyet a kutyának követnie kell ahhoz, hogy megtalálja. Ha szakszerűen szeretnénk fogalmazni, akkor a nagyvad utánkeresésénél használatos fogalomról van szó. A vércsapa követésére általában vérebeket használnak, de tulajdonképpen bármilyen jól képzett, kiváló szimatú vadászkutya képes lehet rá. Amikor tréningezik a vadászkutyákat, gyakran készítenek számukra mesterséges vércsapát.

A csapa szó a puha földön hagyott vad nyomára használatos kifejezés, míg a csapáz igét akkor használjuk, ha azt szeretnénk leírni, hogy a vadászkutya a szagnyomon elindulva nyomoz és fürkész a vad után.

Vonszalék

A gyengébb idegzetűek jobban teszik, ha ezt átugorják. A vonszalék valamely vad bőre, állott húsa vagy vére, amelyet a kopók vagy a vérebek előtt végighúznak, hogy őket a megfelelő vad felhajtására ingereljék – áll a Magyar nyelv értelmező szótárában. A vonszalékmunka felkészíti a kutyákat arra, hogyan kereshetik után a sebzett apróvadat a terepen, és hogyan hozhatják azt terítékre. A vonszalékmunka a csapa, vércsapa követésén alapul.

Fitet

Czuczor Gergely és Fogarasi János A magyar nyelv szótára című kiadványában, melyet a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából készítettek és már 1840-ben elkezdtek dolgozni rajta, a fitet szót így definiálják: „A vadászebről mondják, midőn szaglász, azaz orrát felnyitva, ide-oda vonogatva keresgéli a vadat. Vastaghangon: fitat.”

Szerintünk fantasztikus kifejezés, tekintve, hogy az országban több helyen még mindig használják, például Békés megyében is, bár az eredeti jelentése némiképp módosult. Leginkább már egyszerűen akkor mondják, ha valaki keres valamit, kutakodik különböző holmik között.

Puhaszájú

Puhaszájúnak azokat a vadászkutyákat nevezik, akiket évtizedeken át arra tenyésztettek ki, hogy a meglőtt vadat még az erős állkapcsukkal is gyengéden, sérülés nélkül hozzák el a vadásznak apportírozás közben. Leggyakrabban a retrievereket illetik ezzel a kedves jelzővel.

Kajtató eb

Ha azt mondjuk például, hogy falkavadász kutya, véreb vagy kotorékeb, akkor a legtöbben tudják, hogy mire gondolunk. A kajtató eb fogalma azonban többek számára ismeretlenül csenghet, pedig a valaha tehetséges kajtatóebek nagy része ma már kedvelt családi kutya. Ezek a kisebb termetű négylábúak a vadászatok során azt a feladatot tudhatták magukénak, hogy megkeressék, felrebbentsék vagy kiugrasszák a vadat. Ők nem állják a vadat, mint a vizslák, de ez nem is gond, mert ezek az ebek lőtávolságban, vagyis a puska alatt keresnek és dolgoznak. Mivel feladatukat egy mindenes kutya is képes ellátni, így egyre kevesebbet látunk belőlük vadászok oldalán. Kajtató eb például a cocker spániel, a springer spániel vagy a field spániel is.

Kajtatásban azonban nem csak ezeknek a kutyáknak kellett ügyesen teljesíteni: elvárták a kotorékoktól és az elhozó kutyáktól is, a retrieverektől.

Falkár

A falkár az a személy, aki a falkavadász kutyákat, például a kopókat vezeti a vadászat ideje alatt. (Ha már a kopóknál tartunk, álljunk meg két gyönyörű kifejezés előtt. A kopós vadászatot kopózásnak, vagy kopászásnak is nevezik.)

A falkár szó tiszteletére álljon itt egy rövid idézet Pfeifer Ferdinánd: Falkavadászatok és az akadályverseny-sport című könyvéből:

Mint minden jól idomított kutya, úgy a fóthi falka kopói is szilárd (steady) és éles nyomozók. A falkár egy biztató szavára s egyetlen intésére (mert Hills, a falkár rendkívül nyugodt s azt tartja, hogy még a rejtben is minél kevesebb a zaj, annál jobban folyik a munka) valamennyi keres már s bár egyetlen kopó sem látható, de a sás és káka csörög és ing amint közötte pizseg a falka. A symphoniát megkezdi egy pár vékony nyiffantás, mely közé azonnal mély hang is vegyül s ezt rögtön az egész orchesternek olyszerű harsogása követi, mely az izgatott hallgatók magyar vérét buzogásig fokozza.

Hort, kamasz, gamasz, cenk

Ma már nem lehet ezekkel a szavakkal találkozni, és nem is vadász szakkifejezések, de egy említést megérnek. A régi magyar szavak magyarázó adatbázis szerint mindet vadászkutyára használták. A hort kifejezetten agarat jelölt, a cenk jelenthetett kölyökkutyát is.