hirdetés

Amikor több száz magyar vizsla találkozik – Vizsla Túra

Csupor Erik

2023. augusztus 8 - Képek: Vizsla Túra – Tollár Mónika

Több mint 15 éve, havonta egyszer megmozdul a hazai magyar vizslás közösség és az ország különböző részeire utazik, hogy együtt túrázhasson. Mi is ez a rendezvény és hogyan született?

hirdetés

Tollár Mónikával, a Vizsla Túra alapítójával és szervezőjével beszélgettünk.

Vizsla Túra – Tollár Mónika és Emma

Hogyan született meg a Vizsla Túra ötlete és mit érdemes tudni erről a találkozóról?

TM: A Vizsla Túra története annyiban különleges, hogy 2006-ban örökbe fogadtam egy 2 hónapos magyar vizsla kislányt, akit Emmának neveztem el. Amikor ő megérkezett az életembe, az volt a legnagyobb problémám, hogy nemhogy vizslás barátaim nem voltak, de tulajdonképpen kutyás barátaim, ismerőseim sem. Én pedig nagyon szerettem volna olyan emberekkel összeismerkedni, akikkel délutánonként tudnánk együtt kutyát sétáltatni, akikkel összeköt a közös hobbink. Próbáltam olyan kontaktokat szerezni és olyan helyeket találni, ahol vizslásokkal tudnék találkozni, de nem találtam olyan szervezetet, vagy baráti kört, akikhez tudtam volna csatlakozni. Ezért arra gondoltam, hogy ez biztos más embereknek is ugyanolyan probléma lehet, mint nekem. Én nem tudom, hogy ők hol vannak, ők nem tudják, hogy én hol vagyok és milyen jó lenne, ha tudnánk egymással találkozni.

Ezért hirdettem meg először 2007-ben vizslásoknak és abban reménykedtem, hogy pár ember eljön majd és együtt kitaláljuk hogyan tovább és hogy fogunk délutánonként együtt kutyázni. A legelső Vizsla Túrára 65 kutya és közel százötven ember jött el, ami nekem egy hatalmas, de nagyon kellemes meglepetés volt, soha nem gondoltam volna, hogy a Kamaraerdőben ennyi vizslással fogok egyszer találkozni. Én akkor azt értettem meg, hogy valami olyasmit sikerült kitalálnom, amire óriási igénye van az embereknek, mert korábban ilyen program nem volt. Az, hogy egy közösséghez szabadon lehessen kapcsolódni és benne lenni, függetlenül attól, hogy az embernek honnan van vizslája, az a vizsla pedigrés, fajtatiszta, vagy nem, ez mind nem számít. Egyedül az a fontos, hogy együtt vagyunk, hogy jó kutyásnak lenni, és meg tudunk ismerni hasonló érdeklődésű embereket, miközben a kutyáink is nagyon jól érzik magukat.

Változott valamit ez a cél a 2007 óta eltelt időszakban?

TM: Valójában a Vizsla Túrának az elmúlt, meglehetősen hosszú időszakban is ugyanez maradt a célja. Változatlanul úgy gondolom, hogy ennek a közösségnek az a legfőbb értéke, hogy az emberek itt szabadon örülhetnek egymás tásaságának és a kutyázásnak, és ebben semmilyen bürokratikus dolog nincs: nincs kötelező idetartozás, kötelező részvétel, kötelező akármi, egyszerűen csak jól kell érezni magunkat együtt, meg a kutyáinkkal. Ez egy számomra is rettenetesen furcsa dolog, hiszen amikor ezt az egészet kitaláltam, soha nem gondoltam volna, hogy csaknem 3500 vizslát és a hozzájuk tartozó 6-7000 embert fogok majd megismerni, ezt álmomban nem gondoltam volna. Ami egy kicsit szomorú, vagy szívszorító ebben a történetben az az, hogy az alapító kutyák, akikkel együtt kezdtük mindezt bizony mind megöregedtek és nagyon sokan meghaltak közülük. Ami viszont csodálatos élmény a stábnak, hogy 3-4 vizsla generáció felnövekedését volt szerencsénk végig nézni ez alatt az időszak alatt. Mindig jöttek az új kiskutyák és azt láttuk, hogy van ebben a folyamatban egy generációk mentén szerveződő állandó fejlődés és változás, ami egy kifejezetten jó dolog.

Hogy tudtok összeszervezni ennyi kutyát és gazdát? Hogyan kell elképzelni egy-egy ilyen eseményt?

TM: Egy Vizsla Túrát úgy kell elképzelni, hogy általában reggel találkozunk egy kijelölt helyen. A regisztráció során mindig csekkoljuk azt, hogy minden kutyán legyen olyan biléta, amin szerepel a gazdi neve és telefonszáma, ha esetleg a túra során elveszne, mindenkit vissza tudjunk adni a családjának. Ha ez megtörtént, általában kisebb csapatokban elindulunk és egy előre egyeztetett túra útvonalat járunk be. Ahonnan elindultunk, ugyanoda, tehát az autóinkhoz érkezünk vissza.

Emma

Azért indulunk kisebb, 20-30 kutyás turnusokban, hogy ne legyen hatalmas „dzsumbuj” és kavalkád ebből az egészből, így egy kötetlen, laza hosszú séta lesz a végeredmény, ahol a kutyák jöhetnek póráz nélkül. Minden hónap utolsó vasárnapján megyünk el az ország valamelyik területére. Olyan helyeket keresünk, ahol biztonságosan, békésen, szabadon tudunk sétálni a kutyáinkkal – ez nagyon fontos számunkra, hogy ne legyen semmilyen veszélyeztető forrás. Így megpróbáljuk Magyarország különböző régióit is körbejárni, hogy mindig más, lehetőség szerint új helyen legyünk. Napjainkban a Vizsla Túrát már egy közel 40 fős stáb szervezi és működteti, akik önkéntesként dolgoznak ebben a szervezetben és akiket elsősorban a saját kutyáik és általában a vizslák szeretete motivál.

Pár évvel ezelőtt újítottunk, létrejött egy speciális rendezvény, amit Ezüst Vizsla Túrának neveztünk el. Ezen a rendezvényen 10 év fölötti vizslák vehetnek részt. Ennek az volt a legfőbb oka, hogy sajnos a saját bőrömön is meg kellett tapasztalnom, hogy bizony a kutyáink is öregszenek. Arra gondoltam, hogy milyen hasznos lenne, ha az idős kutyáknak is külön figyelmet szentelnénk és csinálnánk egy olyan túrát, ami kifejezetten rájuk van szabva és jól tudják érezni magukat. Ami csodálatos volt ebben az egészben: azt gondoltam, hogy a 10 év fölötti kutyák közül azért lényegesebben kevesebben fognak majd eljönni. Ezzel szemben azt láttam, hogy már az első ilyen alkalommal is 100 fölött volt a résztvevők száma. Elképesztő öröm volt a gazdák és idős kutyáik számára, hogy végre van valami nekik, végre van valami a rájuk és az idős kutyáik igényeire van szabva.

Csupor Erik kirándulás kirándulás kutyával vizsla vizsla túra

Kapcsolódó cikkek

További cikkeink

A macskák is a kedvenceid?
Látogass el az Az én macskám oldalunkra is!