hirdetés

Leonbergi fajtaleírás: a tekintélyt parancsoló kutya, akinek családja a mindene

László Enikő, 2020. október 23

Aki egy szeretetteljes, szőrös óriást szeretne társnak, annak ideális választás lehet egy leonbergi. Igazán emberszerető kutya, aki számára családja a legfontosabb. Tekintélyt parancsoló megjelenése egy érzékeny szívet takar.

hirdetés

A leonberginek már csak a jelenléte is elég ahhoz, hogy a rosszakarókat távol tartsa. A hatalmas óriást legalább akkora tekintély övezi, mint ő maga. Mindezek ellenére rendkívül ragaszkodik gazdája közelségéhez és a gyerekekkel is nagyon türelmes. Intelligens, nem agresszív fajta, aki örökké hűséges lesz családjához.

Leonbergi kölykeivel.

Eredete

A leonbergi egy Stuttgart melletti kisvárosból, Leonbergből származik. Az 1830-as évek végén itt élt egy Heinrich Essig nevű kutyatenyésztő, aki a város egyik tanácsosa volt. A férfi a település címerében szereplő oroszlánt kívánta megszemélyesíteni egy különleges fajtában. Ezért keresztezte fekete-fehér színű újfundlandi szukáját egy Barry nevű bernáthegyivel. Néhány generációval később pireneusi hegyikutyát is bevitt a vérvonalba. Utódaikat pedig újra bernáthegyivel keresztezte. Az első leonbergi alom 1846-ban született meg. Nem sokkal később a fajta hihetetlen népszerűségre tett szert, a világ számos pontján vált az arisztokraták státuszszimbólumává. Erzsébet királynőnek is volt kilenc ilyen fajtájú kutyája. A Bécsben található szobra két leonbergit is ábrázol. Többek között III. Napóleon, Bismarck, Garibaldi és Richard Wagner is tartott ilyen ebeket.

Kisfiú leonbergivel, 1956-ból.

1889-ben Essig, a tenyésztő elhunyt. Ezáltal a fajta népszerűsége hanyatlásnak indult. A leonbergi veszített tekintélyéből, sokan csak közönséges bernáthegyi keveréknek tekintették. Többé nem volt az arisztokraták kutyája, inkább a parasztoké. Ők viszont sokra becsülték tehetségét, temperamentumát. A két világháború pedig csak tovább rontott helyzetén. Az emberek többsége magát sem tudta elegendő élelemmel ellátni, nemhogy egy ilyen hatalmas ebet. A fajta rajongói a leonbergi fennmaradásáért 1948-ban megalapították a Német Leonbergi Klubot. Mára pedig már számtalan egyesület foglalkozik a fajta tenyésztésével, és világszerte elterjedt családi kutya vált belőle. 2006-ban egy kutyaeledelt gyártó cég Leonberg városának adományozott egy életnagyságú leonbergi bronzszobrot. A művet egy magyar házaspár, Nagy Edit és Pintér Balázs alkotta.

Fajtastandard

A leonbergi hatalmas, erős, izmos, mégis elegáns kutya. Szőrzete a közepesen lágytól a durváig előfordulhat, dús, hosszú, lesimuló. A nyakon gyakran sörényszerű. Színe oroszlánsárga, vörös, vörösesbarna, homokszínű, illetve ezek változatai, kombinációi. Maszkja mindig fekete. Marmagassága nemtől függően 65-80 cm. Testtömege 45-70 kg. Feje széles, inkább hosszúkás, mint nyomott. Orra fekete. Állkapcsa erős, szabályos ollós harapással rendelkezik. Szeme lehet világosbarna, de a sötétebb szín a kívánatos. Füle magasan tűzött, lelógó, közepes méretű és lesimuló. Járása térölelő, egyenletes. Várható élettartama 8-10 év.

Jelleme

A leonbergi külseje nem feltétlen tükrözi lelkét. Tekintélyt parancsoló, oroszlánszerű megjelenése bármilyen idegent elriaszt a háztól. Ennek ellenére nem agresszív, higgadt, ok nélkül nem jelez. Ismeretlenekkel szemben bizalmatlan. Éber, mindig mindent észrevesz, de csak akkor cselekszik, ha valóban szükséges. Lelke érzékeny, mindene a családja. Rendkívül ragaszkodó és emberközpontú. Imád gazdája közelében lenni és végtelenül hűséges fajta.

Okos, intelligens, pozitív visszacsatolással nem nehéz tanítani. Kutyaiskolába már kölyökkorában érdemes járni vele, hiszen a gazdának is meg kell tanulnia, hogyan tartson kordában egy ekkora négylábút. Kiváló túratárs, napi egy óra mozgást igényel. Segítőkutyának, mentőkutyának is ideális. Imádja a vizet, Németországban és Olaszországban gyakran szolgál vízimentőnél. Szereti a gyerekeket, nagyon türelmes velük.

A leonbergi kiváló társ túrázáshoz.

Ideális környezet

Egy ilyen hatalmas ebnek nem ideális egy kis lakás. Igényli a teret, a mozgást, még akkor is, ha kertes házban lakik. Naponta minimum egy óra sétálásra van szüksége. Gyermekekkel szemben nagyon kedves, türelmes, jó játszótárs.

Ápolás

A leonbergi dús bundája napi rendszerességgel igényli a fésülést. Egész évben vedlik, de különösen ősszel kell nagy figyelmet fordítani az ápolására. Érdemes ehhez már kölyökkorban hozzászoktatni, és később már élvezni is fogja a törődést.

Gyakori egészségügyi problémák

Viszonylag egészséges és rendkívül szívós fajta. Hatalmas termete miatt a csípőízületi diszplázia (genetikai tesztekkel szűrhető), illetve a gyomorcsavarodás veszélyezteti. Növendék korában nem ajánlott sokat lépcsőznie, fizikai aktivitást végezni vele, mert ízületei bánhatják. Ilyenkor a minőségi táplálására is fokozott figyelmet kell fordítani. Óriás termete miatt egész élete során javasolt napi kétszer etetni.

(Képek: Getty Images Hungary)

hirdetés
További cikkeink

Keresés az oldalon