hirdetés

Ezért tilos botot dobálni a vadászkutyáknak: a képzésbe fektetett munka is kárba mehet

Szénási Szimonetta, 2022. július 9 - Képek: Jancsó Jeromos, Szénási János, Getty Images Hungary

Játszani a kutyánkkal mindig nagy móka, azonban nem mindegy, hogyan: a kutyának botot dobálni nemcsak nem javasolt, de egyenesen tilos, feltéve, ha nem szeretnénk, hogy a vizsgán leszerepeljen.

hirdetés

Gyakran látni botot vagy játékot hajigáló gazdákat, és lelkesen rohangászó kutyákat a parkokban vagy épp a vízpartokon. Ez az önfeledt játék rendjén is van – kivéve, ha jószágunkat vadászkutyának szánjuk. Szénási János kinológussal beszélgettünk, aki elmagyarázta, milyen problémákat okoz, ha nem megfelelően foglalkozunk a képezni kívánt ebbel.

– Egy megtörtént esettel szemléltetném a problémát. Vadászvizsgán bíráskodtam, a soron következő kutyának a vízből kellett volna kihoznia a vadat. Keresett, keresett, látszott, hogy nem találja a kacsát. Tanácstalanul tűnt el a nádasban, ahonnan kis idő elteltével nagy boldogan bukkant elő, szájában egy PET palackkal. A vizsgafeladatot tehát elbukta – magyarázza Szénási János, aki több mint 40 éve foglalkozik vadászkutyák képzésével, ezen felül bíróként tevékenykedik.

Szénási János és egyik tanítványa, Adu / Fotó: Jancsó Jeromos

Ezért ne dobálj botot a kutyának!

– Ennek a sikertelenségnek a hátterében mindössze annyi áll, hogy a gazdája dobálózva játszott vele. Ez apróságnak tűnhet, azonban súlyos hiba. Az állat megszokja, hogy keresésnél akár botot, akár játékot, akár egy palackot hoz vissza (attól függően, mivel szoktatták), annak örülnek, és megdicsérik. Vizsgán is ennek alapján fog gondolkodni, és amit talál, azt kihozza. Ez egyúttal a vizsgázás kudarcát is jelenti – részletezte a problémát az oktató.

Azoknak a kutyáknak azonban, akikkel sosem játszottak ily módon, meg sem fordul a fejükben, hogy a vadon vagy az úgynevezett dummy-n (trenírozáshoz használt eszköz; műapport – a szerk.) kívül más is potenciális „zsákmány” lehet. Esetükben ráadásul nem a vizuális inger, azaz a tárgy látványa a döntő, helyette a szaglásukra hagyatkoznak, azaz „orral keresnek”. Egészen addig, míg valóban a feladathoz használt állat vagy eszköz nyomára jutnak – teszi hozzá.

A vízi képzésben is zavart okozhat

Egy másik gond is felmerül a játékdobálás kapcsán, ami a kutyák vízi képzésében okozhat zavarokat.
– Szintén gyakori hiba a gazdák részéről, hogy úgy dobálnak tárgyakat a vízbe, hogy kutyájuk velük szemben áll. Így az állat a gazdája testi jeleit és kézmozdulatait lesve tanulja meg, mikor kell elindulnia keresni. Mármost vadászaton az a jellemző, hogy a kutya nem is látja, hol lőtték meg a vadat, és az hol pottyant bele a vízbe. Így értelemszerűen ezek nem lesznek támpontok a számára, a – teszem azt – kacsát azonban így is ki kell tudnia hozni. Éppen ezért eleve úgy kell képezni őket, hogy parancsszavakból megértsék, mikor merre kell haladniuk – tudtuk meg Szénási Jánostól.

Ennek egy lehetséges módja az, ha már a kezdetektől úgy szoktatjuk az állatot, hogy nekünk háttal, a vízzel szemben állva kezdünk neki a feladatnak, majd a háta mögül dobjuk a vízbe a képzéshez használt dummy-t, későbbi fázisban a vadat. Ha már megtanulta, hogy parancsszóra elinduljon előre, és fokozatosan egyre messzebbre tudjuk küldeni ezzel a módszerrel, akkor térhetünk rá a fordulásra. Ehhez az oktató harántlépésben irányt változtat úgy, hogy a már vízben levő kutya ezt jól lássa, majd így dobja vízbe a használt eszközt, a balra, illetve jobbra vezényszavak kíséretében. Így a kutya megtanul forogni, és éles helyzetben könnyedén elirányíthatjuk bárhova – avat be a tanítás menetébe a szakember.

Ne adjunk esélyt a rossz berögződéseknek!

Mint hangsúlyozta, ez csak egy nagyon rövid összefoglalása volt annak a nagyon összetett, sok lépésből álló folyamatnak, ami a vadászkutyává képzés vízi fázisát jelenti, de a lényeg benne van. Eszerint ha kutyánkból nem csak házikedvencet szeretnénk, akkor kiemelten fontos, hogy már a kezdetektől úgy is tekintsünk rá, mint leendő vadászkutyára, és ne adjunk esélyt a rossz berögződéseknek. Egy tiszta lappal induló kutyát sokkal könnyebben és eredményesebben lehet tanítani, míg a hibás metódust nagyon nehéz, egyes esetekben pedig lehetetlen felülírni.

A megfelelően megválasztott eszközökön és módszereken kívül pedig az is nagyon fontos, hogy a gazda is aktívan részt vegyen a kutya kiképzésében, hiszen így ő is el tudja sajátítani mindazt, amire később, már éles helyzetben szüksége lesz.

Kövess minket a közösségi oldalainkon is!
hirdetés
Webshop
További cikkeink

Keresés az oldalon