Rémisztően hangzik, de veszélytelen: ezért alakul ki a befelé tüsszentés

Aki még nem hallotta vagy látta befelé tüsszenteni kutyáját, és először találkozik a jelenséggel, joggal kerítheti hatalmába a jeges rémület. Úgy tűnhet, hogy az állat fuldoklik, holott csak egy gyorsan múló légúti furcsaságról van szó.

Nem meglepő, hogy a befelé tüsszentés leginkább a nyomott orrú ebekre jellemző, akiknek alapvetően számos problémájuk akadhat a lélegzéssel, mint olyannal. (Felmerülhet a kérdés, hogy miért kínozzuk még őket a további tenyésztéssel, de erről már írtunk egy másik alkalommal.) Rajtuk kívül a hosszú, kifejezetten vékony orrú fajták érintettek a legtöbb esetben, mint például az agarak.

Mi történik pontosan befelé tüsszentéskor?

Annak ellenére, hogy a roham előtt a kutya látszólag nem evett vagy ivott semmit, parányi orr-, arcüregi, gégekörnyéki, vagy az úgynevezett lágy ínyt érintő irritáció elindíthatja a befelé tüsszentést. Az epizód során a kutya a légutakat szegélyező izmok akaratlan összehúzódásait tapasztalja, hasonlóképp, mint csukláskor.

Ezek a ritmikus hullámok össze-összehúzzák a légcsövet, ezért az állat nem képes mély levegőt venni. Az orrával kompenzál, a folyamat során pedig hörgő-horkantó hangokat ad ki, amik egyesek szerint emlékeztetnek a libagágogásra.

Magát az irritációt az alábbi tényezők válthatják ki:

• élősködők
• kemikáliák, háztartási termékek vagy kozmetikumok gőze, párolgása, illata
• idegen testek (pollenek, apró növényi részek, stb.)
• allergia
• füst
• váladékozás
• megnyúlt lágy íny
• izgatottság
• félrenyelt falat vagy korty

A tünetek rendszerint fél percen belül elmúlnak, és legfeljebb kellemetlenséget okoznak a kutyának, maradandó károsodást nem szenved miattuk. Ha azonban azt veszed észre, hogy kedvencedre feltűnően sokszor jön rá a befelé tüsszentés, vedd videóra az egyik rohamot, majd mutasd meg az állatorvosnak!

Hogyan lehet megkülönböztetni a fuldoklást a befelé tüsszentéstől?

Befelé tüsszentés során a kutya jellegzetes testtartást vesz fel: nyakát minden egyes lélegzetvételnél kinyújtja, többnyire felfelé, mellkasa, oldala pedig behorpad, de a teste nem remeg az erőlködéstől, mint öklendezésnél. Sokszor a szája is szinte csukva marad, csak az orrát nyalogatja két tüsszentés között, de az is előfordul, hogy akárcsak a lihegésnél, lógatja a nyelvét. Sok kutya ilyenkor is ide-oda nézelődik, mászkál, pozíciót változtat.

Fuldoklásnál vagy öklendezésnél az eb rendszerint előrehajlik, a mellső lábaira helyezi a testsúlyát, száját szélesre nyitja, és inkább köhögéshez hasonló hangokat produkál. Egyértelmű, hogy minden erejét arra összpontosítja, hogy kiadja magából az irritáló objektumot.

Létezik egy légzőrendszeri rendellenesség, melynek szimptómáit könnyű összetéveszteni a befelé tüsszentéssel: ez a légcsőösszeesés, ami leginkább a kistestű kutyákat érinti. Ebben az állapotban a légcsövet körülvevő, egyik oldalukon nyitott porcgyűrűket összekötő membránok meglazulnak, elkezdenek belógni a légcsőbe. A porcgyűrűk ellapulnak és tovább szűkítik a légcsövet, ez okozza a gyakori köhögést, mely éjszaka, izgatottság, vagy megterhelő mozgás hatására fokozódik.

Ezért fontos, hogy bármilyen rendellenes tünetet észlelsz kutyádon, mindenképp kérd ki az állatorvos tanácsát, nehogy a házi diagnózis következtében tovább súlyosbodjon kedvenced állapota!

(Képek: Getty Images Hungary)