Így befolyásolhatja a nevelési stílusod kutyád viselkedését

Nem mindegy, hogy ki hogyan áll a kutyája neveléséhez.

A pszichológiában régóta vizsgálják a különböző szülői nevelési stílusok hatását a gyermekek fejlődésére és viselkedésére. Ám az egy újszerű megközelítés, hogy a nevelési stílusok társállatokra, jelen esetben a kutyákra gyakorolt hatását is górcső alá vegyék. Cikkünkben először beszélünk egy kicsit a különböző nevelési stílusok jellemzőiről, majd áttérünk arra, hogy ezek hogyan jelennek meg a kutyák esetében.

Milyen szülői nevelési stílusokról beszélhetünk?

Az elmúlt évtizedek során számos elmélet született a nevelési stílusokkal kapcsolatban. A pszichológusok különböző címkékkel illették a gyakran megfigyelhető attitűdöket, és több dimenzió mentén is vizsgálták ezeket. Egy fontos és érdekes része ez a fejlődéspszichológiának, amit több oldalon keresztül lehetne fejtegetni és árnyalni. Ám erre most se szükség, se lehetőség nincs. Így azokat a nevelési stílusokat fogjuk röviden bemutatni, amiket a kutyákkal kapcsolatos kutatásban is vizsgáltak: autoritatív, autoritariánus és permisszív. Ezek a kategóriák egyébként Baumrind nevéhez fűződnek, akinek az elméletét később sokan kiegészítették. Ám ez az „alap hármas” a legtöbb esetben megmaradt valamilyen formában.

Autoritatív nevelési stílus

A sort az autoritatív, avagy megkívánó nevelési stílussal kezdjük, ugyanis ezt az ideális stílusnak is szokták hívni. Ez egy következetes és kiegyensúlyozott szülői hozzáállás, aminek keretein belül a szülő tiszta és észszerű szabályokat állít gyermeke elé, miközben viszonylagos szabadságot is biztosít számára. Valamilyen szinten kontrolláló, vannak elvárásai, mégis figyelembe veszi a gyerek nézőpontját, és nem erőlteti rá mindenféleképpen az akaratát.

Autoritariánus nevelési stílus

Az autoritariánus nevelési stílust talán többen úgy ismerik, hogy tekintélyelvű. Szabályok és elvárások itt is vannak, de sokszor ezek kevésbé igazodnak a gyermekhez. Ennek ellenére megköveteli a betartásukat és bünteti az elmulasztásukat a szülő. A gyermek szükségletei sokszor háttérbe szorulnak; ez a nevelési stílus elsősorban szülőközpontú. Ezt későbbi elméletekben egyébként tovább árnyalták és kiegészítették.

Permisszív nevelési stílus

A permisszív, vagy egyszerűbben engedékeny nevelési stílus majdnem a tekintélyelvű teljes ellentéte. Igazán nincs kontroll, se szabály, se ellenőrzés. A szülőközpontúsággal szemben itt általában a gyerek kerül a középpontba. Persze ebben az esetben is lehet árnyalni, ugyanis vannak, akik azért engedékenyek, mert nagyon elfogadóak, vannak, akiket pedig egyszerűen kevésbé érdekel, hogy mit csinál a gyermeke.

A kutyáknál nyilván ezek egy kicsit máshogyan nyilvánulnak meg, ám a lényeg talán érthető a nevelési stílusok (semmiképpen nem teljes körű) bemutatása után.

Hogyan befolyásolják a kutya viselkedését a gazdik nevelői attitűdjei?

Egy 2022-ben publikált tanulmány hasonló kérdésre kereste a választ. Brubaker és Udell a „kisállatszülői nevelési stílus” szociális, illetve a problémamegoldó viselkedésre gyakorolt hatását vizsgálták.

Először ki kellett töltenie a gazdiknak egy kérdőívet, amivel felmérték, hogy milyen a nevelési stílusuk. Így a résztvevőket három kategóriába sorolták:

• Autoritatív: magas elvárások és magas válaszkészség.
• Autoritariánus: magas elvárások, alacsony válaszkészség.
• Permisszív: alacsony elvárások, alacsony válaszkészség.

Ezután elvégeztek a gazdi-kutya párosokkal három tesztet, majd kiértékelték a látottakat.

Az ideális stílus nyert

Összefoglalva azt lehet mondani, hogy talán az engedékeny gazdák kutyáinak eredményei voltak a legrosszabbak. A tekintélyelvű gazdik kutyáival kapcsolatban többek közt azt a következtetést vonták le, hogy a gazdihoz való kötődésük bizonytalan volt. A teszteken a legjobban az autoritatív gazdival élő ebek teljesítettek; jobban reagáltak a szociális jelekre, és keresték a gazdájuk közelségét. Ebből arra következtettek, hogy ezeknek az ebeknek valószínűleg biztonságos kötődési stílusa van. Önállóságot és kitartást mutattak, továbbá érdekesség, hogy csak az ebbe a kategóriába tartozó kutyák tudták sikeresen megoldani a logikai játékot, ami az egyik teszt része volt.

Ez egy fontos eredmény, mert arra utal, hogy azoknak a kutyatartóknak, akik időt szánnak arra, hogy megértsék és eleget tegyenek a kutyájuk szükségleteinek, sokkal valószínűbb, hogy egy nyugodt, ellenálló kutyájuk lesz

– fogalmazta meg Brubaker, a kutatás vezetője.

Ebből számos tanulságot levonhatunk gazdiként; mi az előző idézet mellett még a következőket szeretnénk kiemelni. Fontos a határozottság, tehát legyenek otthon szabályok és elvárások a kutya felé, de ezek legyenek tiszták és következetesek. Emellett pedig vegyük figyelembe kutyánk igényeit, és figyeljünk arra, hogy mit próbál kommunikálni felénk. Persze nem fogjuk tudni megbeszélni vele, hogy miért várjuk el tőle azt, amit, de a figyelmes és következetes hozzáállással ki tudunk építeni egy egészséges, kiegyensúlyozott kapcsolatot, ami hosszú távon gördülékenyebb közös munkához és együttéléshez vezethet.