Segítség, a kutyám húzza a lábát! A tacskóbénulás más hosszú testű kutyákat is érint

Nincs is rosszabb látvány, amikor kedvenced hátsó fele egyik napról a másikra lebénul, és húzni kezdi a lábát. A tacskóbénulás bizony gyakori és hosszú lefolyású betegség, ezért érdemes résen lenni, hogy elkerüld a bajt.

A tacskóbénulás, más néven a csigolyák közti porckorongsérv nagyon sok kutyát érint. A betegség neve beszédes, hiszen a baj főként a hosszú testű, rövid lábú ebeknél fordul elő, például a tacskónál. Természetesen más fajtáknál is diagnosztizálhatják a betegséget, úgy mint a beagle, a bulldog, a spániel vagy a corgi – ám hasonló alkatú keverékeknél is kialakulhat. Sajnos elmondható, hogy ezen testfelépítésű kutyák genetikailag és anatómiailag fogékonyabbak erre a betegségre. Ám ha időben orvoshoz fordulsz és megfelelően gondoskodsz kedvencedről, a baj megelőzhető!

Mi történik, ha a kutyádnak tacskóbénulása van?

A tacskóbénulás általában a kutya 4–8 éves korában alakul ki, de előfordulhat, hogy a betegség évekig észrevétlen marad. A porckorong károsodása elsősorban az állat gerincének nyaki részénél vagy a hát alsó szakaszán jelentkezik először. Az életkor előrehaladtával a gerinccsigolyák közti porckorong egyre jobban kitüremkedik a helyéről, elmeszesedik. A kialakuló porckorongsérv nyomja a gerincvelőt, jelentős fájdalmat okozva ezzel a kutyának. A betegség következtében az eb nem csupán sántíthat, hanem egyik napról a másikra akár le is bénulhat. Ez utóbbi esetében az eb mellső lábaira helyezkedve vonszolja maga után az élettelennek tűnő hátsó lábakat. Hogy ezt az ijesztő jelenséget elkerüld, érdemes már az első tüneteknél felkeresni az állatorvost.

Mik a jellemző panaszok? Hogyan ismerheted fel?

Ha kistestű, hosszú törzsű kutyád van, akkor érdemes figyelmet fordítani rá, mert ha időben észreveszed a jeleket, ezzel akár kedvenced életét is megmentheted. Ha azt tapasztalod, hogy a kutyád indokolatlanul agresszív, nem szívesen lépcsőzik, vagy a megszokotthoz képest kevesebbet mozog, akkor javasolt az állatot mielőbb orvoshoz vinni. Szintén árulkodó lehet, ha a kutya látszólag a semmiért nyüszíteni, sírni kezd, hiszen ez a fájdalom miatt is történhet. Az étvágytalanság és a bizonytalan járás szintén utalhat tacskóbénulásra. A feszülő has, a látható izomfájdalom, a hátsó lábak bénulása, az önkéntelen székletürítés komoly tünetek, ezért fontos az azonnali orvosi vizit és a megfelelő kezelés.

Út a gyógyulás felé

Ha az állatorvos azt javasolja, érdemes röntgen vagy MRI vizsgálatnak alávetni kutyusodat, hogy meg lehessen bizonyosodni a betegség súlyosságáról. Indokolt esetben műtéti beavatkozásra is sor kerülhet, mely után elengedhetetlen a rehabilitáció – ám jó hír, hogy a tacskóbénulás megfelelő kezelés (például akupunktúra, hidroterápia) mellett akár műtét nélkül is gyógyítható. Bizonyos esetekben – ha a kutya nem épül fel teljesen – akkor az orvossal való konzultáció alapján érdemes egy speciális kerekesszéket biztosítani kedvenced számára. Ez utóbbi nem csupán a mozgást könnyíti meg, hanem csökkenti az esetleges fájdalmakat és tehermentesíti a kutya végtagjait.
Ha a tünetek enyhébbek, akkor elegendő mennyiségű pihenés és a speciális gyógyszerek segíthetnek a gyors felépülésben. Ne feledkezz meg a higiéniáról: a beteg kutya bundáját fontos tisztán tartani, ehhez érdemes speciális sampont, szőrkefét használni.

Hogyan előzhető meg a betegség?

Ha figyelsz a kutyád egészségére, akkor a tacskóbénulás kialakulása elkerülhető. Fontos a kiegyensúlyozott táplálkozás, a mozgás, a megfelelő étrend biztosítása. Érdemes kerülni a lépcsőzést, a bútorokra, magaslatokra való felugrálást. Az is jó megoldás lehet, ha sétáltatáskor nyakörv helyett hámot használsz.

(Képek: Getty Images Hungary)