Rejtettheréjűség tünetei és kezelése kutyáknál: miért veszélyes, ha elodázzuk a műtétet?

A rejtettheréjűség egy viszonylag gyakran előforduló fejlődési rendellenesség. Ha nem kezelik időben, számos problémát okozhat a kutyának.

Sokszor hallani, hogy a rejtettheréjűség kutyáknál egyáltalán nem veszélyes, holott ez így nem helytálló! Mivel gyakori fejlődési rendellenességről van szó, így fontos, hogy minél több gazda tisztában legyen a teendőkkel.

Ha a fejlődő herék nem ereszkednek le a herezacskóba, hanem fent maradnak a hasüregben, esetenként a lágyékgyűrűben, akkor rejtettheréjűségről beszélünk. Előfordulhat, hogy mindkét here fent marad (kriptorchizmus), de az is, hogy csak az egyik (monorchizmus).

Diagnózis

Egészséges kölyköknél a herék általában kéthónapos koruk előtt leszállnak a herezacskóba, de hat hónapos koruknál semmiképp sem húzódik tovább a folyamat.

Rejtettheréjűség gyanúja esetén az állatorvos ultrahanggal vizsgálja meg a kutyát, illetve végigtapintja a hasi és az ágyéki szakaszt, hogy megbizonyosodjon a herék helyzetéről.

A heregolyók gyakran az úgynevezett inguinalis csatornában maradnak. Ez az ágyéktájon található, és magába foglalja a herékhez vezető ondózsinórt. Ha a here a csigolyatájékon reked, úgy kézzel is kitapintható, a mélyebben elhelyezkedő heréket azonban csak ultrahanggal lehet megvizsgálni.

Tévedés, hogy nemzőképtelenek

Tévhit, hogy rejtettheréjűség esetén a kutya nem képes utódnemzésre. Mind a két-, mind az egyoldali rejtettheréjű kutyák tudnak szaporodni. Azonban fontos tudni, hogy a rejtettheréjűség öröklődik.

Emiatt gyakran az érintett kanokat kizárják a tenyésztésből, sőt nemcsak az úgynevezett hererejtő egyedet, de a testvéreit is, hiszen ők is továbbörökíthetik a rendellenességet.

Az orvosok a pontos okokat egyelőre nem tudják. A kutatók az eddigi tudásanyag alapján úgy gondolják, hogy a rejtettheréjűség kutyáknál az ivari kromoszómához kötött recesszív tulajdonságként öröklődik. Az öröklődés mellett a vemhesség idején valamilyen környezeti hatás is okozhatja a problémát.

A rejtettheréjűséget éppen ezért megelőzni nem, csak kezelni lehet.

Gyógyszeres kezelés

Fiatal kutyáknál, 2-6 hónapos kor között a rejtettheréjűség az esetek 50-60 %-ában megszüntethető. A kísérletek tanúsága szerint a legjobb eredményt az állatok 4 hónapos kora előtt lehet elérni. Ilyenkor a kutyának adott humán nemi hormonok jó eséllyel oldják meg a problémát, és segítik elő a herék leereszkedését. A hat hónapos kort betöltve ennek a valószínűsége azonban minimális.

Növeli a rákos megbetegedés kockázatát

Ha már nincs lehetőség a gyógyszeres kezelésre, úgy ajánlott mindkét herét egyidejűleg eltávolítani. Mert bár a rejtettheréjűség a kutyáknál legtöbbször nem okoz klinikai tüneteket, a kutatások szerint esetükben mintegy tízszer nagyobb a hererák kockázata, mint az egészséges társaiknál.

Ráadásul nagy az áttétképződés esélye is, így műtét során az orvos a kutya hasűri szerveit és a tüdejét is megvizsgálja. Arra, hogy a fennmaradt herét vagy heréket műtéti úton juttassák el a herezacskóba, nincs lehetőség.

A fájdalom vagy a véres vizelet bajt jelez

Mint írtuk, maga a rejtettheréjűség ritkán jár bármiféle tünettel vagy fájdalommal. Akut hasi fájdalmat a visszamaradt here ondózsinórjának megcsavarodása okozhat, ami megszakítja a herék vérellátását.

A nőstényekéhez hasonló viselkedés, például a guggolva pisilés is intő jel lehet: rosszindulatú, ösztrogéntermelő daganat okozhatja a viselkedésváltozást.

Egyes fajták veszélyeztetettebbek

Egyes fajtáknál – főleg a toy és mini típusoknál – gyakoribb a rejtettheréjűség. Ugyanígy a pásztorkutyáknál, a boxereknél és staffordshire bullterriereknél is többször fordul elő. A fajtatiszta egyedeknél a rejtettheréjűség kockázata 1,2-3,3 %-kal nagyobb, mint a keverék kutyáknál. Emellett érdekes módon a jobb here kétszer olyan gyakran marad vissza, mint a bal.