hirdetés

Ha úgy érzed, hogy állatorvosi műhiba miatt pusztult el vagy szenvedett maradandó károsodást kedvenced: jogász segít, hogyan indulj el

Hangai Lilla

2023. február 9 - Képek: Getty Images Hungary

Amikor a műtőasztalon nem várt esemény következik be, és a kedvenc nem ébred már fel többet, vagy maradandó károsodást szenved, a gyász szinte megbénítja a gazdit. Fogalma sincs, hogy ebben az esetben milyen úton indulhat el az igazság felé. Hogyan tudja bizonyítani, ha az orvos hibázott és milyen kártérítésben reménykedhet? Legyen szó több százezer forintot érő tenyészszukáról vagy a keverék Morzsiról, az igazság mindenkit megillet.

hirdetés

Létezik az úgynevezett állatorvosi felelősségbiztosítás, amelyet a Kamarai Törvény szerint minden állatorvosnak meg kell kötnie ahhoz, hogy praktizálhasson. Ez a biztosítás arra szolgál, hogy ha az orvos akaratán kívül vét hibát, a károsultat, vagyis a gazdit kompenzálni lehessen.

Ez nagyon egyszerűen hangzik, de a valóságban a gyásszal küzdő tulajdonos vagy a károsult tenyésztő úgy érezheti, hogy semmi sincs a kezében. Egy megtörtént eseten keresztül szeretnénk szemléltetni, hogy a gyakorlatban milyen lehetőségeink vannak. Dr. Kajó Cecília jogász volt segítségünkre a témában.

Az állatorvosi felelősségbiztosításról tömören

Az állatorvosi felelősségbiztosítás témájában korábban született egy részletes cikkünk, azt itt tudod elolvasni. Most szeretnénk gyakorlatibb oldalról megközelíteni a lehetőségeket. Előtte azonban a könnyebb érthetőség kedvéért itt is tisztázzuk az állatorvosi felelősségbiztosítás alapismereteit.

Abban az esetben, ha a Polgári Törvénykönyvben foglaltak szerint valóban kár keletkezett – például az altatásból nem ébred fel a kutya –, és az felróható az állatorvosnak, úgy neki kell megtérítenie a kárt. Az állatorvosi felelősségbiztosításnak köszönhetően azonban nem saját zsebből kell rendeznie a költségeket, hanem a biztosítótársaság fizeti ki a tulajdonosnak járó összeget.

És itt jön a dolgok neheze, itt szorul össze a gazdi torka, ha lehet még jobban, hogy akkor hogy is vágjon ebben bele. A tapasztalat szerint ugyanis ezek az ügyek évekig is elhúzódhatnak; jelentős számukban a bíróság mondja ki az ítéletet. Természetesen olyan esetek is előfordulnak, amikor az érintett fél és az állatorvos vagy az állatorvost alkalmazó cég bíróságon kívül egyezik meg.

Valós események alapján

A megtörtént eset a következő: A gazdi bevitte kedvencét egy rutin chipezésre az állatorvosi rendelőbe. Az állatorvos olyan óvatlan volt, hogy a chipet sikerült az egyik nyaki csigolyába beoltania, amitől az állat a helyszínen lebénult. Elvitték egy másik rendelőbe, hogy vizsgálják meg és mondják meg, pontosan mi történt a folyamat során. A röntgenfelvételeken világosan látszott, hogy hol van a chip, vagyis hogy hol nem kellene lennie. Megpróbálták feltárni, de sajnos nem volt sikeres a műtét. Az állat jelenleg fájdalommentesen él, de örök életére béna marad, inkontinens és 24 órás felügyeletet igényel.

A mikrochip segítségével az elveszett kedvencek visszatalálhatnak gazdáikhoz.

A biztosító részletes kórlapot és számlákat kért az eset bizonyításához. Nemcsak a konkrét képalkotó vizsgálatról meg feltáró kezelésről, hanem minden egyébről is, ami a gondozás során szükséges lehet (pelenka, gyógytáp stb.) A gazdinak ebben az esetben szerencséje volt, ugyanis egy rövid ügyintézést követően – amit azonnal részletesen kifejtünk –, megkapta a kedvencére költött összeget. A fenti történetből kiindulva egyszerűnek tűnhet a folyamat, és néha valóban ilyen átlátható is. Ám sok esetben számos nehezítő körülménnyel kell szembenézniük a tulajdonosoknak.

Segítünk: így indulj el

A felelősségbiztosítás.hu ismertetője alapján az alábbi események esetében lehet igénybe venni a felelősségbiztosítást: állat-vizsgálat, diagnosztika, prevenció és gyógykezelés, tartós egyedi megjelölés (kutyáknál transzponder), egyszerűbb szülészeti és sebészeti beavatkozások, vizsgálati mintavétel.

A kártérítési követelést az érintett állatorvossal mindenképpen írásban kell közölni, és pontosan jelölni kell a dokumentumban azt, hogy miért és milyen összegben követelsz. Továbbá csatolni kell hozzá minden olyan iratot, ami rendelkezésre áll: kórlap, receptek, leletek, számlák, boncolási jegyzőkönyv stb. A Magyar Állatorvosi Kamara kifejti, hogy ahhoz, hogy az állat elhullásának okát bizonyítani tudjuk, minden esetben boncolás szükséges. Dr. Kajó Cecília elmondta, hogy boncolásra külön erre akkreditált intézmény jogosult csak, tehát például az Állatorvostudományi Egyetem vagy a NÉBIH Állatdiagnosztikai Labor. A jelenlegi árlista szerint ez az utóbbinál 17 500 forintba kerül.

Az állatorvos ezt követően továbbítja a felé benyújtott kártérítési kérelmet, melyet ezután a biztosítótársaság kezel majd a nevében. Ha a biztosító megalapozottnak találja a kérelmet, kifizeti a károsultat. Amennyiben ez nem történik meg, a károsultnak lehetősége van polgári pert indítani az állatorvos felé.

A Generali.hu információi szerint az orvosnak kötelessége azonnal jelezni a biztosító felé, de legkésőbb 30 napon belül, ha károkozás történt. A kárbejelentésnek az alábbi adatokat kell tartalmaznia a teljesség igénye nélkül: a kár értékét, a káresemény részletes leírását, az orvos felelősségének elismerésére vagy megtagadására irányuló nyilatkozatát, az eljáró hatóság megjelölését és az általuk kiadott határozatot.

Jogosan merülhet fel bárkiben a kérdés, hogy mennyire könnyű bizonyítani az igazunkat egy ilyen esetben, mennyire vagyunk kiszolgáltatva a rendszernek? „A felelősségbiztosításnál kvázi elismeri az orvos hogy hibázott. Ha ez nem történik meg és pereskedésre kerül a sor, ott nyilván nincs elismerés. Ehhez van szükség a boncolásra, vagyis egy külső szakvéleményre. A felelősségbiztosításnál a kvázi elismerés mellett azért természetesen szükség van bizonyítékra is, de nem kell olyan erősnek lennie, mint egy akkreditált labor vagy egy igazságügyi szakértő véleménye.” – magyarázta Cecília.

Tudunk-e különbséget tenni egy fajtatiszta négylábú és Morzsi között?

Az például egyértelmű, hogy egy fajtatiszta tenyészszukának vagy egy kiképzett segítőkutyának könnyen meghatározható ára van. De hogyan fejezhetjük ki egy kártérítési követelésnél a keverék Morzsi értékét, aki velünk volt, amikor lediplomáztunk, mikor meghalt a nagymamánk, és mikor megszületett az első gyermekünk?

„Bírósági joggyakorlata ennek gyakorlatilag nincsen. Részben azért, mert egy előzetes költséghatékonysági számításnál kijön az, hogy nem éri meg pereskedni. Jóval többet költünk ügyvédre és az eljárásra, mint amit valaha is esélyünk van megnyerni.

Olyan ítéletről már olvastam, ahol terápiás célú kutya pusztulásával összefüggésben igazságügyi szakértői véleményt nyújtottak be, és sérelemdíjat (nem vagyoni kártérítést) követeltek azért, mert megnehezedett a tulajdonos további élete.

Egy állat értékének felbecslése egyébként nem jogkérdés, hanem szakkérdés, tehát erre hivatott, névjegyzékből kirendelhető igazságügyi szakértőt kell rá fogadni. Neki nyilván egyszerűbb dolga van, ha fajtatiszta, törzskönyves az állat, vagy munkakutya vagy terápiás eb. Így az értékük megfogható és forintosítható.” – magyarázta Cecília.

A tenyészszuka és a kölykök

És vajon mi történik akkor, ha a császármetszés alatt történik nem várt komplikáció, és a kölykök vagy a szuka, esetleg egyikük sem éli túl a műtétet?

„A várható kölykök jogi státusza érdekes: attól függően, hogy ‘önállóan már képesek lettek volna-e életben maradni (de még koraszülöttnek minősülnének)’ vagy ‘egyáltalán nem lennének képesek önálló életre’ kritériumok alapján a polgári jogi kategóriájuk eltérő. (Erről részletesen szintén Cecília cikkében itt olvashatsz.)

A megbecsülhető értékük, jelen esetben a kártérítés attól is függhet, hogy mi volt az elvárás velük kapcsolatban. Lefoglalózta-e őket már valaki, vagy az anyaállat életére mekkora kockázattal volt a pusztulásuk a hibás beavatkozás, kezelés révén. Ez mind szakértői kérdés, nem a jogászok feladata eldönteni.

Ha pereskedésre kerül a sor, akkor lehetőség van többfelé osztani a követelést: a konkrét kár és az elvárható jövőbeli haszon levezetése mind követelhető igény lehet egy keresetlevélben.” – kaptuk meg a felvilágosítást Cecíliától.

Szakértőnk tanácsként azt is elmondta, hogy mindenképpen fontos a fajtaspecifikus problémákat a szerződésbe beleírni. Akár alomról alomra módosítani is szükséges lehet ezt az időközben átélt tapasztalatok ismeretében.

Szakértői tanácsok laikusoknak

Szerettük volna Cecília véleményét arról is kikérni, hogy ha tudod, hogy kedvenced műtét előtt áll, vagy tenyésztőként az anyagi helyzetedet is nagyban befolyásolja egy esetleges műhiba, mire kell odafigyelned.

„A biztosító a részletes dokumentáció birtokában az általam ismert esetekben eddig mindig fizetett. Az, hogy nincs az állatorvosi „műhibás” kártérítési pereknek komoly bírósági joggyakorlata, részben annak köszönhető, hogy törekszenek a megegyezésre a felelősségbiztosítás keretein belül. Hiszen nem szeretnék sem perben, sem másképp kiteregetni, hogy hibáztak. Ezt még praxismenedzsmentből is tanítják, hogy elsődleges a megegyezésre törekvés, nem kellenek sem a fölösleges jogi eljárások, sem a médiafelhajtás.”

Ha nem sikerül megegyezni mégsem, általában polgári joggal és kártérítéssel foglalkozó ügyvédhez kell fordulnunk.

Továbbá Cecília kitért arra is, hogy hogyan érdemes nekivágni a blöki kezeltetésének: „Ha már családtagként kezeljük az állatot, akkor viselkedjünk úgy az egészségügyi státuszával kapcsolatban is. Legyen neki is egy külön dossziéja, ahol az eddigi beavatkozások, kezelések dokumentációját gyűjtjük. A krónikus betegségekről, a szedett gyógyszerekről mindenképpen tájékoztatni kell az orvost! Egy komoly rendelőben bármely beavatkozás előtt tájékoztatnak minket a kockázatokról, amelyek még a legegészségesebb állatoknál is felmerülhetnek. Illetve alá is kell írnunk egy nyilatkozatot, hogy ezeket mind tudomásul vettük. Ezekből mindenképpen kérjünk egy példányt, ha automatikusan nem kaptuk meg.”

A történet margójára

Ahogy Cecília korábban már említette: az állatorvosoknak praxismenedzsmentből tanítják, hogy igyekezzenek peren kívül megegyezni. Érdemes a károsult feleknek is ezt az attitűdöt szem előtt tartani, ugyanakkor semmi esetre se fogadjunk el ”csak itt és most élő” ajánlatot. Aludjunk rá néhányat, beszéljünk jogásszal, gondoljuk át a dolgot. Amennyire csak lehet, hideg fejjel határozzunk.

„A felelősség kétoldalú, könnyű rákenni mindent az állatorvosra, de sajnos bőven vannak olyan esetek is, amikor a gazdi hibázik. Túl későn viszi az állatát kezelésre, elhallgat vagy elfelejt információkat. Olyan is előfordul, hogy bármilyen okból elégedetlen az orvossal, a kezelés befejezése előtt távozik és elviszi egy másikhoz az állatot. Csak elfelejt erről beszámolni az új orvosnak. Az állatorvos nem mindenható, az állattartó pedig komoly felelősséggel bír családtagként tartott kedvencéért.” – zárta a beszélgetést Cecília.

Dr. Kajó Cecília, a Bojtár Telefonos Állatvédelmi Jogsegély-szolgálat Egyesület titkára

Dr. Kajó Cecília igazgatásszervező, jogász, 25 éve dolgozik közigazgatásban. Szakterülete a közigazgatási jogon belül elsősorban a birtokvédelem, állatvédelem és a hatósági eljárásjog.

Több évig dolgozott állatvédelmi hatósági feladatkörben, ahol minél több állatvédő szervezetet próbált megismerni és velük jó kapcsolatot kialakítani, hogy ne csak az állattartó szankcionálása és a papírmunka történjen meg, hanem az állatok sorsának gyakorlati megváltoztatására is sor kerülhessen.

A Bojtár Telefonos Állatvédelmi Jogsegélyszolgálat Egyesület titkáraként tanácsot elsősorban állatkínzással, valamint birtokvédelmi-szomszédjogi jogvitákkal kapcsolatban tud adni.

a jogász válaszol állatorvosi felelősségbiztosítás állatorvosi műhiba állatorvosi vizsgálat Állatorvostudományi Egyetem császármetszés Dr. Kajó Cecília elhalálozás kutya műtét kutyatenyésztő

Kapcsolódó cikkek

További cikkeink

A macskák is a kedvenceid?
Látogass el az Az én macskám oldalunkra is!