hirdetés

Felelősségbiztosítás kutyákra: Ukrajnában kötelező bizonyos fajtákra megkötni

Ferenczi Deborah, 2021. december 9 - Képek: Getty Images Hungary

Ukrajnában új törvényt hoztak, miszerint egy megadott listán szereplő kutyákra - melyen különösképpen nagyobb testű, jó kiállású, erős kutyák szerepelnek - kötelező jelleggel szükséges felelőségbiztosítást kötni. Dr. Kajó Cecília jogászt kérdeztük a témáról.

hirdetés

Az ukrán miniszteri kabinet jóváhagyta azt a törvényjavaslatot, amely kötelezővé teszi bizonyos gazdiknak a biztosítás megkötését. Az adott listán több mint 50 kutyafajta szerepel.

Mi az a felelősségbiztosítás?

Azt jelenti, hogy abban az esetben, ha az adott kutya egy harmadik személynek kárt okoz, akkor azt a gazdi rendezi, és felelősséget vállal érte. Ezt a törvény szerint kötelesek az állatok tulajdonosai a regisztrációkor vagy az átíráskor megkötni. Így abban az esetben, ha bekövetkezne a baleset, mindenképpen a gazdit illeti a felelősség.

Milyen kutyák szerepelnek a listán?

A listán az olyan nagyobb testű, erősebb ebek szerepelnek, mint a kaukázusi juhász, a kelet-európai juhászkutya, a dobermann, a masztiff, a cane corso, a kangal, a rottweiler, a bullmasztiff, a bulldog. Még hosszan lehetne sorolni, hogy mely fajták kerültek be az ötven ,,legveszélyesebb kutya” közé. Ez az intézkedés kissé talán sztereotipikusnak bizonyul, hiszen nagyon sok minden múlik azon is, hogy az adott kutyát miként nevelik fel. Nem véletlen, hogy viták kísérik a törvényt minden oldalról.

 

Az új törvényről dr. Kajó Cecília jogászt kérdeztük. Nem az ukrán helyzetet elemezte, hanem a hazai viszonyokba, az itthon legveszélyesebbnek tartott kutyák világába engedett bepillantást.

Indokolt-e az adott törvényjavaslat – mi a helyzet hazánkban? 

A Hang a Kutyákért Alapítványnak segítettünk nemrég közérdekű adatokat kérni az ORFK-tól, ahonnan megtudtuk, hogy az elmúlt két évben 145 kutyatámadás miatt indult eljárás, ebből 93 gondatlanságból elkövetett minősítést kapott. Ennek egyik legfontosabb jellemzője, hogy enyhébb szankcióval jár, mint a szándékos cselekmények, és nyilván a szándékos cselekményekkel ellentétben egy kis plusz odafigyeléssel bőven el lehetne kerülni őket. A 93-ból 80 esetben a jogi minősítés gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértés lett. Ez azt jelenti, hogy a kutya által okozott sérülés 8 napon túl gyógyult. Védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személy ellen elkövetett súlyos testi sértés gondatlan vétsége 6 esetben fordult elő, ez azt jelenti, hogy ittas vagy éppen eszméletlen személyt támadtak meg a kutyák. Életveszélyt okozó gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértés 5 volt az elmúlt két évben.

Kutyatámadások Magyarországon

Ez a szám bár kicsinek tűnhet, de ebből a típusú bűncselekményből sajnos egy is sok – senki nem szeretné a hozzátartozóját, szeretteit, barátait úgy látni, hogy majdnem meghaltak egy kutyatámadás során. Itt nemcsak a fizikai, de a pszichés rehabilitáció is nagyon elhúzódik. Feltéve, ha egyáltalán sikerül szakember segítségével feldolgozni az “élményt”, és újra bizalommal tekinteni egy állatra. Idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett súlyos testi sértés 2 esetben történt. Ez a szám is borzasztóan sok, ha megvizsgáljuk, hogy mi a sértetti kör. A legkiszolgáltatottabb, leggyengébb, legelesettebb embertársaink, akik sok esetben magukról is alig tudnak gondoskodni, vagy kihívást jelent nekik egy hétköznapi egyszerű dolog, például a bevásárlás. Egy ilyen ember elleni kutyatámadás pszichés következményei feltehetően sosem dolgozhatóak fel, élete végéig félni fog az állatoktól.

Mit jelent a gondatlanság? 

A gondatlanság egyébként azt jelenti a büntetőjogban, hogy valaki látja előre cselekménye lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában. Vagy nem is látja előre a következményeket, de saját hibájából: nem a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést tanúsítja. A kutyatámadások döntő többsége a gondatlanság első fordulata lehet inkább: önsétáltató-kóborló kutyák az utcán, a “nem lesz semmi baja”, meg a “mindig hazatalál” kutyák, akik akár nem egy balesetet okoztak azzal, hogy az úttesten lófrálva vétlen sofőröket kényszerítettek arra, hogy elrántsák a kormányt, vagy éppen jónéhány embert megtámadtak már, mire egy aktuális sértett feljelentést tett és azonosíthatóvá vált az állattartó.

Legharapósabb kutyafajták

A legharapósabb kutyafajtákról egyébként több, megbízhatónak gondolt statisztika létezik. Maguk a biztosítók a hozzájuk beérkezett kárigények alapján első helyre rangsorolják mindenképpen a terrierfajtákat. Illetve meglepő módon tudományos statisztikákban első helyet foglal el a labrador. Talán mindenki a népszerűség miatti “túltenyésztésre” és az ezzel járó esetleges idegrendszeri problémákra gondol, ami aztán “harapósságban” csúcsosodhat ki. Lehet, hogy így van, én ehhez nem értek, viszont nyilván a népszerűség hatalmas egyedszámmal jár a világon, a labrador örök családi kedvenc. Így a többi fajtához képest jóval nagyobb egyedszám jóval több harapást vagy támadást vonzhat maga után, ha leosztjuk arányosan lakosságszámra. Maga a felelősségbiztosítás fajtához kötése nem ördögtől való ötlet szerintem, feltéve ha van mögötte komoly hatástanulmány, kutatás és nemcsak sztereotípiákra épít (lásd Magyarországon az igen nehezen kikopó “harci kutya” kifejezést).

Hazánkban a biztosítás nincsen fajtához kötve

Itthon jelenleg fajtafüggetlen a veszélyesség minősítési eljárás. Vagyis ha egy bármilyen fajtájú, fajtajellegű vagy keverék kutya megtámad valakit és fizikai sérülést okoz, vagy ha magatartásából alappal lehet következtetni arra, hogy ilyen sérülést fog okozni, akkor vizsgálat indul. A járási hivatal szakemberei hatósági eljárás keretében vizsgálják meg a helyzetet, és ha “ráragasztották” a veszélyes eb minősítést a kutyára, akkor tartására jóval szigorúbb feltételek vonatkoznak, mint más társaira.

Hogyan működik itthon a minősítési eljárás?

Maga a minősítési eljárás egyébként roppant érdekes dolog. Valahol nem is a kutyát vizsgálják, hanem a gazdát, hogy alkalmas-e arra, hogy a kutyát visszafogja, felügyelje. Képes-e arra, hogy felelős állattartó legyen, “bármi” is történjék a kutya körül. Volt szerencsém jónéhány évvel ezelőtt részt venni egy helyszíni szemlén, ahol egy állatorvos szakember vizsgálta a kutyát, vagyis ahogy mondtuk, inkább a gazdát. Különböző szituációkat kellett teremteni, kommunikálni emberrel-állattal egyaránt. Váratlan helyzeteket produkálni, tüsszenteni, leejteni egy táskát, ezalatt a szakértő figyelte a kutya és a gazda reakcióit. Az ügy érdekessége az volt, hogy a kutya jóval intelligensebb volt hétköznapi társainál. A gazda jelekkel irányította és rengeteg parancsot tudott kézjelek alapján elvégezni. Az ügy hátterében mint oly sokszor, nem az állattartási hiányosság vagy a veszélyhelyzet dominált, hanem egy szomszédkonfliktus.

Dr. Kajó Cecília, a Bojtár Telefonos Állatvédelmi Jogsegély-szolgálat Egyesület titkára

Dr. Kajó Cecília igazgatásszervező, jogász, 25 éve dolgozik közigazgatásban. Szakterülete a közigazgatási jogon belül elsősorban a birtokvédelem, állatvédelem és a hatósági eljárásjog.

Több évig dolgozott állatvédelmi hatósági feladatkörben, ahol minél több állatvédő szervezetet próbált megismerni és velük jó kapcsolatot kialakítani, hogy ne csak az állattartó szankcionálása és a papírmunka történjen meg, hanem az állatok sorsának gyakorlati megváltoztatására is sor kerülhessen.

A Bojtár Telefonos Állatvédelmi Jogsegélyszolgálat Egyesület titkáraként tanácsot elsősorban állatkínzással, valamint birtokvédelmi-szomszédjogi jogvitákkal kapcsolatban tud adni.

hirdetés
Webshop
További cikkeink

Keresés az oldalon