hirdetés

Vadkacsavadász retriever fajtaleírás: a különleges hangú kutya, aki a vadászhoz csalogatja zsákmányát

László Enikő, 2022. január 17 - Képek: Getty Images Hungary

Ez a sokoldalú, ám ritka fajta kiválóan teljesít vízimadarakra való vadászatokon, de sportkutyaként és szeretetteljes családtagként is megállja a helyét.

hirdetés

Rendkívül alkalmazkodóképes, vidám és ragaszkodó, éppen ezért a vadkacsavadász retriever mindaddig ideális társ, amíg gazdái lépést tudnak tartani vele. Játékos, intelligens és kedves kutya, akinek már neve is sokatmondó. Eredetileg vízimadarak vadászatára tenyésztették, ugyanis a kissé küllemben rókára hajazó eb különleges ugrálásával csalja a vadász közelébe a potenciális zsákmányt.

Vadkacsavadász retriever kölyök.

Eredete

A fajta keletkezése a 19. század elejére tehető. A mai Új-Skócia területén élő mikmak indiánok megfigyelték, hogy a rókák úgy vadásznak a vízimadarakra, hogy játékos ugrálásukkal hívták fel figyelmüket. A kíváncsi kacsák pedig közelebbről is szemügyre akarták venni, mi történik, így a rókák könnyen elkaphatták őket. Ezt a vadászati taktikát nevezik tollingnak. Az indiánok kutyáikat is így képezték, így az állat közelebb csalogatta a potenciális zsákmányt, a többi pedig már az ember dolga volt. A 19. században Angliában és Kanadában a vadászok elkezdtek olyan kutyákat kifejleszteni, amelyek a vízbe mentek, hogy visszahozzák a lelőtt madarakat. Ezek a különböző retriever fajták azoknak a helyeknek a nevét viselték, ahol kialakultak, mint például a Labrador és a Chesapeake-öböl.

De a vadászok Új-Skócia délnyugati részén, a Little Rivernél egy lépéssel tovább mentek. Létrehoztak egy kutyát, aki magához vonzza és vissza is hozza a madarakat. Egyes legendák szerint a vadkacsavadász retrievert a rókákból tenyésztették ki. De sokkal valószínűbb az az elmélet, miszerint a mikmak indiánok kutyáit keresztezték más retrieverekkel, cocker spániellel, ír szetterrel és egyes források szerint collie-kkal is. Így jött létre a vörös színű vadász, a Little River Duck Dog. Az új fajta sokáig csak szülőföldjén volt elterjedt, 1945-ben azonban, amikor a Kanadai Kennel Klub bejegyezte, új nevet kapott: Nova Scotia Duck Tolling Retriever. Magyarul kissé egyszerűbb a fajta neve: vadkacsavadász retriever.

A fajta igen különleges módon segédkezik a zsákmány elejtésében. A vízparton ugrálva felhívja magára a kíváncsi madarak figyelmét. Az elrejtőzött vadász labdát vagy botot dobál a kutyának, aki játszik vele. Erre a szárnyasok egyre közelebb merészkednek hozzá. Amikor már elég közel vannak, a vadász lő, az eb pedig odaviszi neki a zsákmányt.

Fajtastandard

A vadkacsavadász retriever a legkisebb a hat retriever közül. Közepes testű eb, akinek marmagassága nemtől függően 45-51 cm. Testsúlya körülbelül 17-23 kg. Retriever rokonaitól mérete mellett színe is megkülönbözteti. Bundája közepesen hosszú, vízlepergető dupla szőrzet. Vöröses, narancssárgás árnyalatú, olykor fehér jegyekkel tarkított. A farkon lévő fehér folt segít a vadásznak szem előtt tartania társát. Feje enyhén ék alakú, állkapcsa erős, szája puha. Orra színe hússzínű vagy fekete. Szeme barna, mandula alakú. Tekintete éber, barátságos, intelligens. Füle háromszög alakú, közepesen nagy és lelógó. Háta széles, mellkasa mély, ágyéka izmos. Végtagjai egyenesek, járása könnyed, rugalmas. Ujjai között úszóhártyák találhatók. Farka lelóg, de amikor figyel, a hát fölé kunkorodik. Várható élettartama 10-14 év.

Jelleme

A vadkacsavadász retriever több tulajdonsága is hasonlít a többi retrieverhez. Kitartóan végzi feladatát, intelligens és vidám természetű, kedves társ. Könnyen tanul, de következetes és szeretetteljes nevelésre van szüksége már kölyökkorától kezdve. Értelmes és önálló fajta, aki imád játszani és mozogni. Éppen ezért kutyás sportokban remekel. Ilyen lehet például az agility vagy vízszeretete miatt a vízi sportok is. Nagyon játékos, így gyerekek számára is remek társ. Nem agresszív, azonban idegenekkel szemben kissé visszahúzódó. Házőrzésre nem való, de mindig jelez, ha valaki közeledne a porta felé. Más kutyákkal is jól kijön, jellemzően nem agresszív.

Ideális környezet

Ez a fajta olyan gazdának való, aki hajlandó naponta játszani kedvencével, és a hosszabb sétákról sem feledkezik meg. Aktív családok számára jó választás a vadkacsavadász retriever, aki akár túrázni is szívesen elkísér, de trükköket is hamar elsajátít. Habár szeret mozogni, az erre vonatkozó igénye mérsékelt, nem olyan kirívó, mint például egy border collie-é. Ha kellőképp ki van elégítve fizikális és mentális igénye, a kanapén is szívesen pihen. Leginkább kertes házba ajánlott, ugyanis hajlamos igen vokális lenni. Különleges, magas hangú „sikolya”, amivel jelez, zavaró lehet a szomszédok számára egy lakásban.

Az alábbi videóban hallhatod különleges hangját:

Tisztaságmániások számára ez a fajta egyáltalán nem ajánlott, ugyanis vízkedvelő eb lévén imád mindenben megmártózni, amiben csak lehet. És ez sokszor egy nagy pocsolyát vagy sártócsát jelent. A vadkacsavadász retriever vidám természetével azonban könnyen levesz a lábadról, és garantáltan bearanyozza mindennapjaid.

Ápolás

Szerencsére a fajta ápolása nem nagy feladat, hacsak nem épp a sárban hempergett. Bundáját elegendő hetente párszor átkefélni, ügyelve arra, hogy szőre ne filcesedjen. A vedlési időszakokban ezt naponta tedd meg. Ezen felül nincs is más dolgod ápolásával, csupán karmai hosszúságára, szemei és fülei tisztaságára kell ügyelni.

Gyakori egészségügyi problémák

Viszonylag egészséges fajta, de néhány betegség őt sem kerüli el. Tipikusan ilyen a csípőízületi diszplázia, ami a nagyobb testű ebeknél gyakran előfordul. Ezért a felelős tenyésztők szűrik erre kutyáikat, a problémás egyedeket pedig kizárják a tenyésztésből. Emellett szembetegségek (PRA, azaz progresszív retina atrófia), illetve Addison-kór fordulhat elő nála.

(Felhasznált források: Szinák János – Veress István: A világ kutyái II., David Alderton: Kutyák)

Kövess minket a közösségi oldalainkon is!
hirdetés
Webshop
További cikkeink

Keresés az oldalon