Kutyatartó vagy? Szabálysértésnek számít és pénzbüntetéssel jár, ha ezt a 7 dolgot nem tartod be
Szénási Szimonetta
2022. július 15 - Képek: Getty Images Hungary
Szénási Szimonetta
2022. július 15 - Képek: Getty Images Hungary
Felelős kutyatartóként számos olyan előírásnak kell eleget tennünk, amelyek be nem tartása szabálysértésnek minősül, és pénzbírsággal sújthatnak érte. Összegyűjtöttük, mire kell ügyelnünk, hogy elkerüljük a büntetést.
Amikor úgy döntünk, kutyát szeretnénk, nagyon fontos, hogy tisztában legyünk az állattartás jogi szabályozásával is. Gazdaként számos előírás vonatkozik ránk, amelyek megsértése vagy elmulasztása pénzbüntetéssel jár, de súlyosabb esetben komolyabb szankciók is alkalmazhatók.
Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII törvényre, valamint az ennek végrehajtására kiadott, a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) kormányrendeletre jogi mérföldkőként tekinthetünk. Előbbi egy keretjellegű jogszabály, a további részletszabályozás kormány-, miniszteri vagy önkormányzati rendeletek formájában történik. Utóbbi pedig az első országos szintű jogszabályozás, amely a kedvtelésből tartott állatokra vonatkozik
Az említett törvény, illetve kormányrendelet részletesen tárgyalja, milyen előírásoknak kell megfelelnünk állattartóként, és azok megsértése milyen büntetést von maga után. Kitér az állatok megfelelő életkörülményeire, a közterületek használatára és a közlekedésben való részvétel szabályaira, valamint meghatározza az állatkínzás fogalmát is. Az alábbiakban pontokba szedtük, mit és milyen mértékben büntetnek ezek alapján.
Ahogy jogászunk, dr. Kajó Cecília elmondta, az állatvédelmi törvényben és az említett kormányrendeletben foglaltak megsértése, elhanyagolása állatvédelmi bírság kiszabásával jár. Ezt úgy számítjuk ki, hogy az állatvédelmi törvényben foglalt alapértéket egy külön kormányrendelet szerinti, a hiányosságokhoz telepített szorzókkal szorozzuk. Így az állatvédelmi bírság összege egészen biztosan több százezres, de esetenként milliós is lehet.
A szabálysértési törvény szintén tartalmaz a kutya közterületre szökésével kapcsolatos tényállást (ahogyan ugyanezt az állatvédelmi törvény is tilalmazza), de az állatvédelmi hatóságok helyett itt szabálysértési eljárásban a rendőrség jár el. A bírság összege pedig nem szorzószámokon alapul, hanem mérlegelés kérdése, és 5 ezer forinttól 150 ezer forintig terjedhet.
Az alábbiakban vegyük sorra, mik azok a mulasztások, amelyek pénzbüntetést vonhatnak maguk után.
Aki kutyáját közterületen, természeti és védett természeti területen, valamint vadászterületen – kivéve a vadász- és a szarvasgomba-kereső kutyákat –, póráz nélkül sétáltatja, vagy kóborolni hagyja, kimeríti a kutyával való veszélyeztetés fogalmát, ami szabálysértésnek minősül.
Ez alól kivételt jelentenek a kutyafuttatók, ahol a kutya szabadon engedhető. Pórázon tartott kutya esetében is ügyelni kell azonban arra, hogy az se más állatot, se embert ne tudjon megharapni. Továbbá pórázon vezetni is csak olyan személynek lehet a kutyát, aki képes irányítani, vezetni és féken tartani a jószágot. Szájkosarat közterületeken csak abban az esetben írnak elő, ha a kutya ismerten agresszív magatartású. Tömegközlekedési eszközön azonban mind a póráz, mind a szájkosárkötelező. Ez alól csak a segítő kutyák mentesülnek.
Állatvédelmi bírságot von maga után az is, ha valaki a veszélyes kutyáját nem zárt helyen tartja (gondolunk itt például az elkerített udvarra), és elmulasztja kihelyezni a ház vagy lakás bejáratára a veszélyes ebre figyelmeztető táblát.
Magyarországon 2013 óta kötelező a 4 hónaposnál idősebb kutyák megjelölése elektronikus transzponderrel, vagy ahogy a köznyelvben használjuk, mikrochippel. Ennek beültetését kizárólag állatorvos végezheti el, aki egyúttal a kutya regisztrációját is elvégzi. A chip a tulajdonos adatai mellett rögzíti a kutya nevét, fajtáját, a veszettség elleni oltások típusát, beadásuk dátumát, valamint azt is, hogy veszélyesnek minősítették-e az ebet.
A kutyák veszettség elleni rendszeres védőoltását Magyarországon jogszabály írja elő. Ennek értelmében az állattartó köteles minden három hónaposnál idősebb ebet veszettség ellen saját költségén a szolgáltató állatorvossal beoltatni. A három hónapos kort elért kutyát 30 napon belül be kell oltatni, majd az első oltást követően 6 hónapon belül meg kell ismételni az oltást. Ezt követően évenként kell veszettség elleni oltásban részesíteni az ebeket. Az oltás hiányával kapcsolatban a járási hivatalok tudnak élelmiszerlánc-felügyeleti bírságot kiszabni, ami elsőre furán hangzik, de akkor érthető, ha tudjuk, hogy a jogalkotó szerint itt a veszettség elleni védekezésben fontosabb a járványügyi közérdek, mint az adott egyedi állat sorsa.
Aki közterületen, hivatalos intézményben vagy tömegközlekedési eszközön nem szedi össze a felügyelete alatt álló kutya ürülékét, vagy nem takarítja el az általa okozott bármiféle szennyezést, szintén szabálysértési bírsággal sújtható.
A jogszabályok arra is kitérnek, milyen életkörülményeket kell biztosítani a kutyának. Amennyiben ezen feltételek nem teljesülnek (például rövid láncon vagy szűk helyre bezárva tartják az állatot), úgy a gazda szintén büntethető.
Az állatnak tilos indokolatlan vagy elkerülhető fájdalmat, szenvedést vagy sérülést okozni, az állatot károsítani, így különösen az állatot nem szabad:
A fenti felsorolás példálózó jellegű, vagyis nem kizárólag ezeket a magatartásokat tilos elkövetni, hanem a meghatározott eredménnyel járó valamennyi tevékenység szankcionálandó. A kedvtelésből tartott állatokkal kapcsolatosan általános elvárás a kíméletes bánásmód.
Az állatvédelmi hatóság az állatok kíméletére vonatkozó előírások megsértése, valamint állatkínzás esetén köteles haladéktalanul eljárni, vagy a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság intézkedését kezdeményezni.
Az állatvédelmi bírság mértékét, megállapításának módját, a kiszabására és felhasználására vonatkozó részletes szabályokat az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII. 31.) kormányrendelet tartalmazza. Kisebb fajsúlyú ügyeknél előfordulhat, hogy az állatvédelmi bírság helyett csak figyelmeztetést kap az adott személy.
Az állatvédelmi törvény az állatvédelmi bírság alapösszegét 2021. január 7-től a korábbi 15 ezer forintról 75 ezer forintra emelte. Ezt a jogsértés körülményeitől függően meg kell szorozni a bírságrendelet 1-4. melléklete szerinti szorzókkal (1-10).
Az állatvédelmi jogszabályokban meghatározottak megsértése esetén meg kell vizsgálni pontosan az adott magatartást. Tehát hány állattal szemben, milyen jellegű hiányosságot tárt fel a hatóság, milyen jellegű mulasztást követett el az állattartó. Például nem akadályozta meg állata szökését, nem oltatta, nem chippeltette, a korábban hatósági döntésben előírt kötelezéseket nem hajtotta végre, és még sorolhatnánk. Így a 75 ezer forintot az egyes hiányosságok mellé rendelt szorzószámmal kell megszorozni. Ha több hiányosság áll fenn, akkor a szorzószámok összegével kell megszorozni az alapösszeget.
Az állatvédelmi bírsághoz képest a szabálysértési bírság kiszabásánál az is fontos, hogy három éven belül elkövetett azonos tényállású jogsértés esetén a kiszabott bírság minimum a korábbi másfélszerese, maximum az adott jogsértésre meghatározott legmagasabb összeg alkalmazható. Szándékos elkövetés esetén kötelező az adott tényálláshoz tartozó legmagasabb szorzót alkalmazni.
Közterületeken a közterület-felügyelő, természeti és védett természeti területen a természetvédelmi őr, helyi jelentőségű védett természeti területen az önkormányzati természetvédelmi őr, az önkormányzat közigazgatási területéhez tartozó termőföldeken pedig a mezőőr is szabhat ki helyszíni bírságot, amennyiben a helyszíni intézkedés során a szabálysértés elkövetését az eljárás alá vont személy elismeri. Ennek összege 5 ezer forinttól 50 ezer forintig terjed. 6 hónapon belül elkövetett újabb szabálysértés esetén azonban ez az összeg magasabb, de legfeljebb 70 ezer forint.
Amennyiben a megbírságolt személy nem fizeti ki a kiszabott összeget, úgy a bíróság a büntetést szabálysértési elzárásra, illetve közérdekű munkára változtathatja (meghatározott feltételekkel). Ezen felül élhetnek elkobzással (akkor is, ha a nevezett személy nem büntethető).
Ha az állattartó az állatvédelmi jogszabályokban foglalt rendelkezéseket nem, vagy nem megfelelően teljesíti, és ez által az állat vagy ember egészségét súlyosan veszélyezteti, az állatvédelmi hatóság az állat tulajdonosának költségére elrendelheti – a feltételek biztosításáig – az állat megfelelő helyre való szállítását és a várható tartási költségek tulajdonos általi megelőlegezését. Ha az állattartó az állatvédelmi hatóság által előírt időpontig gondoskodik a jogszabályszerű állattartási feltételek biztosításáról, úgy az elszállított állatot részére vissza kell szolgáltatni. Ellenkező esetben az állatvédelmi hatóság az állatot elkobozza.
Az állatvédelmi bírság kiszabása helyett vagy mellett a gazdát állatvédelmi oktatáson való részvételre is kötelezhetik. Amennyiben ennek nem tesz eleget, vagy csak a képzés egy részét végzi el, úgy emiatt is pénzbírságot róhatnak ki rá. Egy képzési nap 50 ezer forintnak felel meg, és amennyiben a büntetés ilyen formájú „átváltása” történik, úgy a bírság minimum összege 100 ezer forint.
Abban az esetben pedig, ha az állattartó szándékosan vagy ismételten sérti meg az állatok védelméről szóló jogszabályok vagy hatósági határozatok valamelyikét, ezzel az állatnak maradandó károsodást okoz, vagy az állat elpusztul, és az állatvédelmi hatóság úgy ítéli meg, hogy pénzbírsággal és oktatással nem biztosított a jószág vagy jövőbeni állatok biztonsága, úgy bírság kiszabása mellett, a jogsértés súlyától függően az illetőt 2-8 évre eltilthatja az állattartástól.
A határidőre meg nem fizetett állatvédelmi bírság a különféle adókhoz hasonlóan behajtandó köztartozásnak minősül, és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hajtja be. A bírság összegét általában letiltják az illető jövedelméből, ritkább esetben végrehajtási eljárást indítanak ellene. Fizetési képtelenség esetén lehetőség van részletfizetési kérelem benyújtására is. Fontos kiemelni, hogy a bírság megfizetése nem mentesíti a jogsértőt az egyéb jogkövetkezmények alól!
Súlyosabb esetekben szabadságvesztést is szabhatnak ki az elkövetőre. Erről a bíróság dönt.
Dr. Kajó Cecília igazgatásszervező, jogász, 25 éve dolgozik közigazgatásban. Szakterülete a közigazgatási jogon belül elsősorban a birtokvédelem, állatvédelem és a hatósági eljárásjog.
Több évig dolgozott állatvédelmi hatósági feladatkörben, ahol minél több állatvédő szervezetet próbált megismerni és velük jó kapcsolatot kialakítani, hogy ne csak az állattartó szankcionálása és a papírmunka történjen meg, hanem az állatok sorsának gyakorlati megváltoztatására is sor kerülhessen.
A Bojtár Telefonos Állatvédelmi Jogsegélyszolgálat Egyesület titkáraként tanácsot elsősorban állatkínzással, valamint birtokvédelmi-szomszédjogi jogvitákkal kapcsolatban tud adni.
Kövess minket!
Kapcsolódó cikkek