A top 10 “leglustább” kutyafajta – vannak ilyenek egyáltalán?

Szinte minden kutyafajta esetében, amelyikről eddig fajtabemutatót készítettünk, a szakértők – nagyon helyesen – elmondták, hogy mekkora az adott fajta mozgásigénye, hogy mennyit érdemes sétálni vele naponta és ez általában nem kevés.

Sokakban joggal vetődik fel a kérdés, hogy OK, ez így rendben van, de mi a helyzet abban az esetben, ha valaki inkább a kevésbé aktív életformát preferálja, ha kevés az ideje, de ennek ellenére szeretne egy kutyát maga mellé? Milyen fajtát válasszon magának egy olyan gazdijelölt, akinek, bármilyen ok miatt egészen biztosan nem lesz napi 2-3 órája kutyasétáltatásra, tehát melyek azok a fajták, amelyeknek erre igazából nincs szüksége?
Az alábbiakban kísérletet teszünk arra, hogy megmutassuk nektek a kutyavilág 10 „lelustábbnak” mondott fajtáját, akikből egészen biztosan nem lesznek hosszútávfutók és nem vágynak a gyakori és aktív mozgásra. Itt azonnal korrigáljuk is az általunk leírtakat, hiszen ezen fajták esetében többségében nem lustaságról van szó, hanem majdnem minden esetben valamilyen más ok áll az alacsony szintű mozgásigény mögött, ami lehet az adott fajta termete, múltja, vagy akár anatómiai felépítése is.

10. Pekingi palotapincsi

Ez a nagy múltú, a kínai császári udvarokban kialakított kis termetű társasági kutya kényelmesen szereti tölteni a napjait és nem igazán vágyik a több kilométeres felfedező utakra, futásra, hosszú labdáztatásra . Minderre egyébként részben a karaktere, részben pedig rövid lábai és nyomott orrszerkezete miatt nem is lenne képes. Az ő igazi birodalmuk a meleg szobák világa, ahol a gazdival heverészve érzik igazán jól magukat.

9. Shih Tzu

Ismét egy kis termetű, nagy múltú kínai fajta, aminek története is nagyon hasonló a 10. helyezettéhez. Ugyan kicsit nagyobbak, mint a palotapincsik, de a mozgásigényükben és aktivitásukban nincs nagy eltérés. Habár a kínaiak oroszlánkutyának is nevezik őket, távol áll tőlük az oroszlánok gyorsasága és szilajsága.

8. Csaucsau

A szintén kínai csaucsau, habár nagyobb termetű és vannak olyan források, amelyek szerint egykoron vadászatra is használták őket, nem igazán nevezhető túlságosan mozgékony, vagy nagy mozgásigényű fajtának. Habár jó őrzővédő képességekkel  rendelkeznek, speciális karakterük miatt szeretik a kényelmet és nem igazán vágynak más kutyák társaságára sem.

7. Basset hound

Nos, ez a már eleve kényelmet sugárzó külsejű kutyafajta egykoron a francia vadászok egyik kedvence volt és ki gondolná, hogy a meglőtt vadak felkutatására használták. Sajnos, mint oly sok más fajtát, őket is elérte a túltenyésztettségből fakadó kutyasors, napjaink rendkívül rövid lábú és bőrös basset-jei nemhogy a vadászatra, de a mozgásra is alig alkalmasak, sokkal inkább kedves és jó szándékú szobakutyaként és családi kedvencként funkcionálnak.

6. Mopsz

Ismét egy fajta, ami kínai múltú és egykoron vagyonokat ért egy-egy példány belőlük. A ma ismert formáját angol tenyésztők alakították ki a 20. század során, amivel tulajdonképpen megmentették a fajtát és népszerűvé is tették egyben mindenhol a világon. Nyomott orra és rendkívül tömzsi teste miatt nem egy atlétikai bajnok, kicsi a mozgásigénye, habár a szobán belül szívesen elbolondozik a gazdival.

5. Francia bulldog

Napjaink egyik sztár kutyája, ami szinte minden ország népszerűségi listájának első öt helyezettje közé helyezi ezt a tömzsi, rövid orrú kutyafajtát. Habár a jó vérvonalú tenyészetekből származó francia bulldogok tudnak meglepetéseket okozni a bennük rejlő energiákkal, de általában alacsony aktivitású fajtának mondhatóak és fizikailag nem is bírják a hosszú ideig tartó mozgást.

4. Bernáthegyi

A kutyavilág jó szándékú óriásai, akik ősei egykoron a lavinák által eltemetett embereket mentették a svájci hegyi hágókon. A bernáthegyik napjainkra már sokkal nagyobbá váltak, bőrösebb felépítésűek és mozgásuk lassú. Mivel lételemük a hideg és a havas környezet, egyre melegedő természeti környezetünk sem igazán kedvez e kutyafajta mozgásigényének.

3. Nápolyi masztiff

Ha az érdeklődő megszemlél egy, a 20. század közepén tartott mastino-ról készült képet, egy nagy termetű, szikáran izmos munkakutyát lát. Ha napjainkban teszi ezt, egy radiátorra hasonlító hátú, hatalmas testű, lassú mozgású kutyával szembesül,
tisztelet a kevés kivételnek. A napjainkra jellemző testfelépítése és hatalmas súlya miatt ez a harcos ősökkel rendelkező remek fajta már minimális mozgásigényű, amit nevezhetünk kényelmességnek is.

2. Angol masztiff

Az angol masztiff jelenleg a világ legnagyobb termetű és súlyú kutyafajtája és értelemszerűen mozgásigénye is e hatalmas termethez alkalmazkodik. Egy esetenként 100 kg-ot is elérő kutyától természetesen ne várjunk hosszútávfutói erényeket és meleg időben egyéb aktív mozgásformákat se nagyon. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy vészhelyzetben az angol masztiffra ne lehetne számítani, de elsődleges fegyverük mindig is a tömeg és az erő lesz, nem pedig a gyorsaság.

1. Angol bulldog

Tudjuk, abszurd dolog, hogy e lista első helyén a kutyás történelem egyik leghatékonyabb munkakutyájának, az angol ősbulldognak a leszármazottai állnak, de sajnos ez a helyzet. A napjainkban ismert és elterjedt angol bulldog a középkori bulldogok és mopszok keverésével alakították ki, hol máshol, mint Angliában. Felnőtt korukban komótosak, sok mozgást nem igényelnek, kifejezetten preferálják a lakásban tartást. Napjainkban már rendkívül ritkának nevezhetőek az ősökre jellemző mozgékonysággal rendelkező, munkaképes angol bulldogok.