hirdetés

Mit tehetsz, ha panzióba adott kutyáddal baj történik? Dr. Kajó Cecília jogász válaszol

László Enikő, 2021. június 20

Nyáron sokan úgy látják jobbnak, ha kutyájukat inkább otthon hagyják vagy panzióba adják. Mire figyelj ilyenkor?

hirdetés

A korlátozások feloldásával sokan tervezik a jól megérdemelt nyaralást. Azonban nem mindenki viheti magával kedvencét. Ha a kutya feszeng a hosszú utazástól, idegen emberektől, helyektől, jobb, ha otthon marad. Lehet, hogy olyan úticélt választottál, ahol kedvencedet nem fogadják szívesen, és ezért kell rábíznod valakire. Ilyenkor több opció áll rendelkezésedre.

Ha bármilyen okból otthon kell hagynod kutyádat, azt semmiképp se úgy tedd, hogy a lakásban hagyod, aztán megbízol valakit, hogy napi egyszer etesse meg. Ez a legtöbb háziállatnál nem működik. Egy kutyának társaságra, törődésre, foglalkozásra van szüksége. Naponta több sétára, kétszeri étkezésre és persze folyamatos ivóvízre. Mit tehetsz, ha elutazol?

Ha a kutya nem szereti a környezetváltozást

Néhány eb igen rosszul viseli, ha kiszakítják szokásos közegéből. Egy jó barátodat megkérheted, hogy arra az időbe költözzön hozzád, amíg távol vagy, és gondoskodjon kutyádról. Sokan ezt örömmel megteszik, másoknak azonban nem feltétlen kényelmes ez a megoldás. Ha utóbbi eset áll fenn, mutatjuk, mit tehetsz még.

Bízd egy barátodra, családtagodra

Ha van kutyaszerető rokonod vagy barátod, aki jóban van kedvenceddel, rá is bízhatod négylábú társadat. Azonban csak akkor, ha valóban jól kijönnek, illetve ez az adott személy számára sem okoz kellemetlenséget. Figyelembe kell venni, lakása alkalmas-e kutyád vendégül látására, ha kertes házban lakik, biztonságos-e a kerítés. Nincsenek-e lakótársai, akik ellenezhetnék az ebet? Alaposan járj körbe minden kérdést, mielőtt dönthetsz. Egy kutya nagy felelősség, ezt ne feledd sem te, sem az ismerősöd, aki vigyázna rá!

Hogyan válassz jó panziót

Sok gazdi bűntudatot érez, amikor panzióba kell adnia kedvencét. Azonban, ha jól választasz, kutyád számára nem megterhelő a néhány nap távollét. Ehhez az kell, hogy olyan helyre add, ahol biztonságban van és sokat foglalkoznak vele. Itt barátkozhat, játszhat, mintha csak egy nyári táborban lenne. Honnan tudhatod, hogy jó helyre viszed?

Először is nézz utána az interneten. Milyen véleménnyel vannak róla, mik a panzió értékelései? Kutyás csoportokban is érdemes lehet megkérdezni, ki melyik helyet ajánlja, mik a tapasztalatok. Ezután érdemes rajtaütésszerűen ellátogatni a kiválasztott helyre, hogy megnézd, milyen ellátást kapnak a bent lévő kedvencek.

Figyeld meg a már ott lévő kutyákat. Jól érzik magukat, boldognak tűnnek? Érdemes megnézni, tiszták-e a kennelek és az udvar. Rendszeresen takarítják a helyet? A kennelek biztonságosak, nem tud elszökni kedvenced?

Az ott dolgozókat érdemes megkérdezni arról, mit csinálnak egész nap a kutyák, mi a napi program? Mennyire ismerik a bent lévő állatokat? Egy jó panzióban az ebek kapnak egy adatlapot, amin szerepel róluk minden fontos információ. Például van-e allergiája, szed-e gyógyszereket, stb.

Intő jelek

Ha valaki panzióba adja kedvencét, biztosan elkérik annak oltási könyvét. Kullancs és bolha elleni védelemről is szoktak kérni orvosi igazolást. Ha ez kimarad, nem jó helyre adod kutyád. A kennelköhögés, valamint a szívféreg elleni védelemről is gyakran szoktak érdeklődni.

Nem jó jel, ha nem engedik, hogy megnézd, hol töltik a kutyák mindennapjaikat. Csak olyan helyre vidd kedvencedet, ahol körbe is lehet nézni, és nem az ajtóban veszik el tőled az ebet!

Kinek a felelőssége, ha panzióba adott kutyádnak baja esik?

Dr. Kajó Cecília jogászt kérdeztük arról, hogy mit tehet egy gazda, ha panzióba adott kutyája megsérül vagy elveszik.

Milyen szerződést írjunk alá, egyáltalán szokás ez?

A szó elszáll, az írás megmarad – tartja a régi mondás. Viszonylag kevés élethelyzethez kötnek jogszabályok szerződéskötési kötelezettséget, és a hétköznapokban laikusként is sokszor nyűgnek érezzük a „papírt”. Én mindig azt mondom, inkább előre legyünk okosak, minthogy utólag kapkodjunk a bajban fűhöz-fához. Inkább „pazaroljuk” az időt szerződéskötésre, papírozásra, minthogy utólag bármilyen baj bekövetkeztekor azzal szembesüljünk, hogy egy-egy helyzet kapcsán jelentősen másképp emlékezünk valamire, mint a másik fél. A szerződéskötés lényege, hogy mindkét félnek vannak jogai és kötelességei is, és nem pusztán adathalmaz, nem egy sima átvételi elismervény a kutyáról, hanem az alapvető csomópontokat mindenképpen tartalmazó okirat kell, hogy legyen. Vagyis a kutyatulajdonos részéről igazolandó kötelesség, hogy a kutya rendelkezik érvényes oltással, kapott külső-belső élősködők ellen kezelést, féreghajtást, van beültetett chipje és az azzal kapcsolatos regisztráció a petveten naprakész adatokat tartalmaz.

A kutyatulajdonos joga, hogy előzetesen megtekinthesse a tartási helyet a panzión belül, hogy a panzióztatás időtartama alatt igénye szerint tájékoztatást kapjon az állat állapotáról, és bármilyen baj esetén a legrövidebb időn belül értesítsék. A panzió részéről alapvető kötelesség a szolgáltatás pontos megnevezése és beárazása, vagyis hogy mettől meddig tart a panzióztatás, abba beleértendő-e a szállítás is pl. háztól házig, illetve joga van a panziónak bármely fontos tény, információ elhallgatása esetén a szolgáltatást megtagadni a tulajdonostól és azonnali értesítés mellett azt kérni, hogy az ebet vigyék el. Ilyen eset például, ha a tulajdonos elhallgatta, hogy kutyája kiszámíthatatlan, veszélyes viselkedésű állatokkal vagy netán emberekkel szemben.

Mi történik, ha sérülés éri, esetleg megtámadja egy másik kutya? Ez kinek a felelőssége, ki állja ilyenkor az állatorvosi költségeket?

A kártérítési felelősség szabályai a Polgári Törvénykönyv szerint alakulnak, vagyis az „aki másnak kárt okoz, köteles azt megtéríteni” általános szabálya alkalmazandó. Ezt nyilván árnyalja, hogy konkrét ügyben kit milyen kár ért, vagyoni vagy személyi sérülés történt-e, és nagyon fontos, hogy kinek milyen szerepe volt a károkozásban. Ha nem sikerül megegyezni a költségek vállalásában, akkor 2 millió forintos értékhatár alatt fizetési meghagyás kibocsátását kezdeményezhetjük közjegyzőnél, aminek melléklete a kórlap, kezelések, ellátáshoz szükséges felszerelések számlái. Fordított esetben, ha a kutya olyan kárt okoz a panzióban, amelyet már nem lehet tolerálni a „szokásos amortizáció” keretében, úgy fordítva is alkalmazható ez az eszköz. Ha valaki nem fizet vagy ellentmond (tehát tagadja, hogy neki ilyen fizetési kötelezettsége lenne és indokolja is) az ügy átalakul polgári perré, és a továbbiakban már bíróság előtt folyik tovább az ügy.

Mit lehet tenni, ha csak otthon vesszük észre, hogy a kutya nincs jól?

Ahogy maga a panzióba fogadást kísérő szerződés, úgy az elbocsátást lezáró okirat sem tűnik felesleges papírozásnak, hiszen itt is jelentősen másképp emlékezhetnek a felek, hogy ki milyen állapotban adta át és vette át a kutyát. Érdemes ilyenkor egy olyan tartalmú „átvételi elismervényt” készíteni, amelyben leírják, hogy a kutyát külső sérüléstől mentesen, jó általános állapotban, jó kedélyállapotban adták át, akár egy-két fotót vagy videót is elmenteni egy számítógépes mappába arra az esetre, ha később bármilyen vita keletkezne az ügyben. A szemmel nem látható külső sérüléseken túl előfordulhat, hogy a kutya „benyalt” valamit. Szerencsére az állatorvos-tudomány ma már ott tart, hogy nagy biztonsággal a legtöbb betegség lappangási-fertőzési idejére bekalibrálható időtartamokat ismert. Így ha a panzióban kapott el valamilyen fertőzést, az nagy biztonsággal bizonyítható. Ilyenkor megint először egyezségre kell törekedni, ennek hiányában következhet a hivatalos út. Ha olyan nyegleséggel, nemtörődömséggel találkozunk, ami megüti az ingerküszöbünket, vagy olyan bűnös gondatlansággal például komoly fertőzések esetén (pl. giardia vagy szopornyica) mindenképpen tanácsos, ha a NÉBIH-hez teszünk egy bejelentést.

Mi történik, ha a kutya elveszik? Feljelenthető érte a panzió? Érheti a gazdát valamiféle kárpótlás?

A szökésért alapvetően nyilvánvalóan az a felelős, akinek az ellenőrzésére, felügyeletére bízták az állatot. Az állatvédelmi törvény éppen ezért fogalmaz úgy az „állattartó” definíciója esetében, hogy tágabb körben húzza meg a fogalom jelentését, nemcsak az állat gazdája, tulajdonosa minősül állattartónak, hanem akinek a gondozására, felügyeletére bízták azt. Ilyenkor nyilván a legkisebb gondunk, hogy melyik fogalom mit takar, de ennek alapján például a panzió mint állattartó is sújtható állatvédelmi bírsággal, amiért a felügyelete alatt álló állat szökésének megakadályozásáról nem gondoskodott. De visszatérve a panzió felelősségére, azt mindenképpen árnyalja, ha gyors reakcióidővel azonnal értesíti a gazdát, gondoskodik arról, hogy a petveten a megjegyzés rovatban be legyen írva az „elveszett” státusz. Azonnal keresőposztot publikál az internetes felületeken, és elkezdi a környéken keresni a kutyát. Ha az eb végleg elveszett, és soha többé nem lesz meg, akkor az ügynek polgári jogi felelősségre vonás lehet a következménye: vagyis ez a jog nyelvén szerződésszegésnek minősül, és kártérítést alapozhat meg.

Dr. Kajó Cecília, a Bojtár Telefonos Állatvédelmi Jogsegély-szolgálat Egyesület titkára

Dr. Kajó Cecília igazgatásszervező, jogász, 25 éve dolgozik közigazgatásban. Szakterülete a közigazgatási jogon belül elsősorban a birtokvédelem, állatvédelem és a hatósági eljárásjog.

Több évig dolgozott állatvédelmi hatósági feladatkörben, ahol minél több állatvédő szervezetet próbált megismerni és velük jó kapcsolatot kialakítani, hogy ne csak az állattartó szankcionálása és a papírmunka történjen meg, hanem az állatok sorsának gyakorlati megváltoztatására is sor kerülhessen.

A Bojtár Telefonos Állatvédelmi Jogsegélyszolgálat Egyesület titkáraként tanácsot elsősorban állatkínzással, valamint birtokvédelmi-szomszédjogi jogvitákkal kapcsolatban tud adni.

(Képek: Getty Images Hungary)

hirdetés
További cikkeink

Keresés az oldalon