hirdetés

Mit tegyünk, ha a Harap utca 3. alatt megnyílott a Kutyatár? Dr. Kajó Cecília írása a piacokon árult kutyákról

László Enikő, 2022. június 16 - Forrás: Dr. Kajó Cecília /Képek: Getty Images Hungary, police.hu

Sajnos a jó idő beköszöntével egyre súlyosabb probléma, hogy a különböző vásárokon, piacokon kutyákat árulnak. Apró ketrecekben, gyakran a tűző napon várják a szomorú szemű kiskutyák, hogy valaki hazavigye őket. Mivel sokan megsajnálják ezeket az állatokat, a kereslet sem csökken irántuk. A következőben Dr. Kajó Cecília jogász írását olvashatod a témával kapcsolatban.

hirdetés

Kell-e tennünk valamit, tehetünk-e egyáltalán valamit a kutyák vásárokon való árusítása ellen? Kiindulópontként le kell szögezni, hogy nem tilos kutyát árulni anélkül, hogy valaki tenyésztő lenne, amennyiben betart bizonyos minimumfeltételeket. A kölyköknek legalább 8 hetesnek kell lenniük, előtte csak az anyaállattal együtt forgalmazhatók.

A chip kötelező

Rögtön felmerül a kérdés, hogy tanácsos-e ilyen hamar elválasztani őket az anyaállattól és egymástól? Nem sérül-e a szocializációjuk? Nem idézünk-e elő később olyan viselkedészavarokat, „gyengébb idegrendszert”, ami az állat egész életére rányomhatja a bélyegét? Életkortól függetlenül kölyökkutyát csak beültetett transzponder-azonosítóval lehetséges forgalmazni. Vagyis nem a kutya mellett, kis zacskóban kínáljuk azzal a szöveggel, hogy „túl kicsi még a beültetéshez”, és hogy majd az állatorvos később beülteti neki. A veszettség elleni védőoltás a három hónapos kort elért kutyáknál 30 napon belül kötelezően esedékes. Az első kombinált oltást 9-10 hetes kor körül ajánlják a vele járó féreghajtással együtt. Tehát, bár a jogszabály megengedi, hogy 8 hetesen kivigyük őket a vásárba, a saját és más állatok egészsége veszélyeztetése nélkül nem nagyon tudjuk azt kivitelezni (kiválóan szét lehet így például a parvót hordani települések között).

Erre is érdemes figyelni

Amennyiben kereskedelmi jelleggel forgalmazzuk őket (nyilvánvalóan haszonszerzési céllal), úgy FELIR-azonosítót is kell regisztrálni a NÉBIH oldalán, ami önmagában nem teszi legálissá más feltételek hiányában a forgalmazást. Ugyanakkor a nyomonkövetést nagyban elősegíti (ahogyan például a törzskönyv is önmagában nem azt a célt szolgálja, hogy minőséget tanúsítson, hanem pusztán a kutya származását és beazonosítását szolgálja azzal, hogy lehet olyan rendszereket kiépíteni mellé, amely már a minőséget is garantálja).

Ki az illetékes?

Az állati vásárokat, börzéket jellemzően önkormányzatok tartják fenn. A felsorolt minimumfeltételeket követelhetik (vagy kellene követelniük) a vásárban résztvevő eladókon. Az már közös felelőssége az eladónak a vásár szervezőjével együtt, hogy olyan hideg, illetve meleg idő elől védelmet nyújtó körülmények között kerüljön eladásra az állatállomány, amely valljuk be, kevés vásár sajátja. Legtöbb esetben dobozokban, ládákban a tűző napon szédelgő, vagy a hidegben didergő állatokat látunk. Ilyenkor szólhatunk a piacfelügyelőnek, illetve annak a hatósági állatorvosnak, aki az ilyen állatos vásár felügyeletét ellátja.

Több negatív példa kering sajnos arról, hogy mennyiben hatékonyak ezek a jelzések és a velük kapcsolatban megtett lépések. Azonban, hogy ne mindig csak negatív példákat hozzunk, büszkén említem meg az Állatmentő Szolgálat Alapítvány néhány hónappal ezelőtti tárgyalásait. Nyitott és állatszerető hozzáállású polgármestereket találtak Dabason és Monoron is, ahol az alapítvány és az önkormányzat tárgyalásai után úgy döntöttek, hogy megtiltják a kutyavásárt, illetve felülvizsgálják annak lehetőségét, hogy a jövőben lovakkal se lehessen kereskedni.

Milyen kutyát kaphatsz a vásárokon?

Lehet szemérmeskedni, de tény, hogy állatvásárokon, börzéken jellemzően a szaporítók kínálják eladásra portékáikat. Vegyünk-e kölyökkutyát szaporítótól? Mik lehetnek a buktatók?

A kutyák egészsége rendkívül lebutított témakör. Könnyű elintézni azzal, hogy ha fajtatiszta a kutya, akkor „túltenyésztett-beltenyésztett”. Holott a beltenyésztettség gyakorlatilag (nyilván jelentősen leegyszerűsítve) a fajtatiszta kutyák sajátja, hiszen egy zárt populációról beszélünk. De nyilván nem mindegy, hol nézem a populációt. A faluban, Magyarországon, Európában vagy világszinten, ahol például adott fajtánál másfél millió egyednél beszélhetünk „túltenyésztettségről”.

A „jó gazda gondossága” fogalom bekerült az állatvédelmi törvény mellett a büntetőjogi kódexbe is januártól. A szaporítás akár bűncselekmény is lehet 2022-től. Már nemcsak az állatvédelmi hatóságoknak, hanem az állatkínzás miatt nyomozó hatóságoknak is alkalmazniuk kell a fogalmat. De mi is az a szaporítás, kik is azok a szaporítók? Attól egyébként, hogy jogszabály konkrétan nem definiálja, hogy „a szaporító az, aki…” attól még tudjuk, kiről beszélünk. Mi az a tevékenység kutyák reprodukciója esetében, amit el tudunk fogadni, és amit már nem? A jó gazda gondossága fogalom ehhez való hozzákötése több mint a semmi, logikailag jó – nem biztos, hogy elegendő, hogy a gyakorlatban ezt jogalkalmazók hogy mérik majd fel, nehéz kérdés.

A felelős tenyésztés mitől felelős?

A tenyésztő azért felel, hogy a nála élő és tőle kikerülő kutyák jólléte teljesüljön, akkor ehhez mi szükséges? Kell először is egy koncepció, mert az nem tenyésztés, hogy a Morzsi kutyát összerakjuk a szomszéd Buksival. Ez mindig hosszú távú dolog a genetikai öröklődés miatt, megtartani a fajtának a jellemzőit főleg, ahol a fajtát funkcióból tenyésztem, nem küllemre. Kell hozzá szaktudás, kell a fajhoz és a fajtához érteni, egy csivava és egy német dog esetében komoly különbségek vannak. A szaporodásbiológiához, genetikához alapfokon érteni kell, azért hogy optimalizáljuk a kutyák jóllétét.

Kell feltétlenül pénz a tenyésztés beindításához. Amikor a szuka ellik, császároztatni, ultrahangozni kell, szűrővizsgálatok kellenek, megfelelően takarmányozni kell, ez mind pénzbe kerül. „A tenyésztők pénzt kérnek egy életért”. Igen, mert pénzt fektetnek bele. Állatok esetében nyilván nincs tb-re elérhető orvosi ellátás, a minőségi, folyamatos állatorvosi ellátás egyebek mellett pedig drága. A felelős tenyésztéshez  a pénz mellett rengeteg idő is szükségeltetik.

Az egész nem abból áll tehát, hogy melyik nőstény és kan kutya hajlandó összeállni egymással, amiből ha lejött az alom, indulhatunk a piacra. Triviális dolog, hogy ha a szuka tüzel, bármelyik kannal hajlandó párosodni. A tenyésztésnek a legfontosabb szakmai pontja a fedeztetés. Akkor dől el minden, hogy milyen génállományokat keresztezek, maga a szelekció, a kiválasztás az elmúlt évezredek óta ezen múlik.

Tartási körülmények

Az anyakutya tartási körülményei nagyon fontosak. Humán vonalon tudjuk, hogy az állapotos nőknek mire kell vigyázniuk. Nem tanácsos alkoholt fogyasztani, dohányozni, drogozni, a stresszfaktorokat ki kell szűrni. A kutyánál is hasonló hatások érhetik a magzatokat. Ha az anyakutya a saját ürülékében él egy kis dobozban, rengeteg társával együtt egy telepen, átvágott hangszállal, az nyilván az utódokra is kihat. A hangszálvágás, illetve bemetszés nemcsak azért rossz meg elítélendő, mert Magyarországon tiltott, barbár beavatkozás. Viselkedés szempontjából a vokalizáció a kommunikáció eszköztára. Az anyaállatot nyilvánvalóan zavarja, hogy nem tud rendesen ugatni, a kölykeivel pedig nem tud jól kommunikálni.

Fotó: police.hu

A kölyköknek 10 napos kor körül nyílik a fülük, szemük. 20 napos kortól jön a szenzitív szakasz, ahol ha nincsenek meg a megfelelő ingerek, az ember közegéhez való viszonyulás, utána már borzasztó nehezen lehet kijavítani a viselkedési problémákat. A szaporítótelepeken vajon milyen kommunikáció, nevelés zajlik anyaállat-kölykök között? Bár egy kölyök négy hetesen már tud önállóan enni, de a fejlődése nem tart még ott, hogy biztonsággal szembe tudjon nézni a külvilággal. Még nagyon függ az anyjától és az alomtársaktól.

Nagyon sok minden vezethető vissza tehát arra, hogy egy kutya a disznóólból származik-e. A vásárokon kínált portéka nagyja pedig sajnos ilyen.

Dr. Kajó Cecília, a Bojtár Telefonos Állatvédelmi Jogsegély-szolgálat Egyesület titkára

Dr. Kajó Cecília igazgatásszervező, jogász, 25 éve dolgozik közigazgatásban. Szakterülete a közigazgatási jogon belül elsősorban a birtokvédelem, állatvédelem és a hatósági eljárásjog.

Több évig dolgozott állatvédelmi hatósági feladatkörben, ahol minél több állatvédő szervezetet próbált megismerni és velük jó kapcsolatot kialakítani, hogy ne csak az állattartó szankcionálása és a papírmunka történjen meg, hanem az állatok sorsának gyakorlati megváltoztatására is sor kerülhessen.

A Bojtár Telefonos Állatvédelmi Jogsegélyszolgálat Egyesület titkáraként tanácsot elsősorban állatkínzással, valamint birtokvédelmi-szomszédjogi jogvitákkal kapcsolatban tud adni.

Kövess minket a közösségi oldalainkon is!
hirdetés
Webshop
További cikkeink

Keresés az oldalon