Ezért különlegesen kék a szibériai huskyk szeme: Nem azért, amiért más kutyáknak vagy az embereknek

Azt egyelőre sajnos senki sem tudja, hogyan szerezte meg a szibériai husky a kék szemhez szükséges mutálódott gént vagy hogy mióta van jelen a kék szem a fajtánál és hogy ez jelent-e számukra bármilyen előnyt a téli időjárásban, a hóban. Még az is lehet, hogy a szépségükön kívül ezek a jeges szempárok valódi funkciót nem töltenek be.

A kék szemszín nem a kék pigment eredménye, hanem a pigment hiánya a szem íriszében. A fény ugyanazon a mechanizmuson keresztül szóródik, mint az égbolt esetében; az is ennek köszönheti kék színét. A védőpigmentek hiánya miatt a kék szemű emberek érzékenyebbek lehetnek az ultraibolya napsugarakra, ám ez kutyáknál nem bizonyított. Vajon mi a különbség az ember és a husky kék szeme között?

A husky kék szeme több okból is különleges

A kutyáknál a kék szem gyakran előfordul a merle mintázat (például ausztrál juhászkutya), az extrém fehér foltosodás (például dalmata), a roan mintázat (például ausztrál pásztorkutya) valamint az albinizmus esetében. Ezekben az esetekben a gének ahogy alakítják a szőrzet színét és mintázatát, úgy hatással vannak a szemek színére is. A szibériai huskyk kék szemének oka azonban különbözik ezen szőrzetmintázat-társítások okaitól egy 2018-as tanulmány eredményei szerint. A kutatásban 6000 kutya adatait használták fel.

A tanulmány középpontjában a kék szemű kutyák és a barna szemű kutyák közötti genetikai különbségek vizsgálata állt. Ezt a különbséget a 18. kromoszómán találták meg az ALX4 néven ismert gén közelében. Ez a gén fontos szerepet játszik a szem fejlődésében. A mutálódott gén, az úgynevezett DlogR megváltoztatja azt, ahogy az ALX4 kódolja a pigment lerakódását a szemben fejlődés közben. A kék szemű szibériai huskyknál nagy valószínűséggel egy extra, megkettőzött DNS-részlet helyezkedik el ebben a régióba.

Ez a mutáció eltér attól, amely az embereknél vagy a legtöbb más kutyafajtánál a kék szemeket okozza. A husky mellett a tanulmány az alaszkai klee kai-ban (a szibériai husky, a schipperke és az amerikai eszkimó kutya segítségével kitenyésztett fajta), néhány ausztrál juhászkutyában és egy ausztrál pásztorkutyában is megtalálta a gént, de egyetlen  alaszkai malamutnál sem mutatták ki.

A gén jelenléte mással is összefügg

Bár úgy tűnik, hogy a gén domináns (a kék szemű huskyk 53%-ának csak egy példánya volt a mutáns génből), a kék szemszín nem mindig csak ennek köszönhető. A barna szemű kutyák nagy része is hordozta a mutáns gén egy példányát. (Ez valószínűleg más helyeken található génekhez kapcsolódik.) Például a melanisztikus maszk génjét hordozó kutyáknál sokkal nagyobb valószínűséggel jelent meg a barna szeme még a DlogR mutáció esetén is.

Ennek ellenére a mutáns kék szemű gén jelenléte magyarázatot adott arra, hogy a kék szemű szibériai huskyk többsége (108 kutya közül 82 kék szemű, vagyis 75%-uk) miért olyan, amilyen. Nem volt különbség, hogy mindkét szem kék, csak az egyik kék, vagy csak az egyiknek egy része kék vagy mindkét szem egyes részei kékek.

Ugyanaz a gén, de barnák a szemek?

Ahogy az előbb is írtuk, a barna szemű kutyák nagy része is hordozta a mutáció egy példányát. De akkor miért nem volt kék a szemük? Ezt egyelőre senki sem tudja. Összefüggésben lehet a kutya máshol elhelyezkedő génjeivel. Néha előfordul, hogy a gének kölcsönhatásba léphetnek más gének hatásaival, vagy akár elfedhetik azokat egymástól független helyeken. Például az előbb is említett melanisztikus maszkot okozó gént hordozó kutyáknál sokkal valószínűbb volt a barna szem, még akkor is, ha volt kék szemű mutációjuk.

Valószínűsíthetően valahogy a melanisztikus maszk génje pigmentképződést okoz a szemben, annak ellenére, hogy a kék szem gén domináns. De ez még mindig nem tudható le ennyivel, ugyanis néhány barna szemű kutya nem rendelkezett a melanisztikus maszk génjével. Ez azt sugallja, hogy a szibériai huskyk kék és barna szemszínével kapcsolatban még számos megválaszolatlan kérdés maradt.