hirdetés

Állatrendőrség alakul Magyarországon, de rögtön vitákat indított: jogászt kérdeztünk az igazságról

Ferenczi Deborah, 2021. október 15

A Nemzeti Állatvédelmi Szolgálat az Állatrendőrség felállításának keretében megkezdi működését Budapesten, illetve Pest megyében- jelentette be idén ősszel Fülöp Erik, a NÁSZ elnöke, független országgyűlési képviselő. Ezzel nagy vitákat kavart.

hirdetés

Viszonylag régebb óta lehetett hallani a hírét, hogy készülőben van egy állatrendőrség megalakulása. Ugyan nem a hivatásos állomány tagja, mégis kapcsolódik a hatóságokhoz. Ezt a szervezetet állatrendőrség gyűjtőfogalom alá vették, mely egyfajta koordinációs szerepet tölt be.

Mi is az a NÁSZ?

A NÁSZ, vagyis Nemzeti Állatvédelmi Szolgálat egy olyan szervezet, mely a hatóságokkal együttműködve tevékenykedik, ugyanakkor nem az állomány tagja. Az első feladatuk, hogy a már meglévő törvényeket fokozottabban érvényesítsék. A második, hogy a kóbor állatállományt folyamatosan ellenőrizzék és kezeljék a problémát. Míg a harmadik célpont a gazdásítási arány dinamikus növelése volt. Folyamatos jelleggel állatmentésekben vesznek részt, majd a mentett állatok elhelyezéséről, illetve ellátásáról gondoskodnak. Annak érdekében, hogy ne történjenek folyamatos túltenyésztések illetve, hogy csökkenjen a kóborállat-állomány, folytonos ivartalanítási akciókat hajtanak végre. Továbbá ellenőrzik a megyéhez tartozó területen élő állatok biztonságát és biztosítottságát. Illetve ezen felül edukációs kampányokat tartanak gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt, mellyel az állatvédelem fontosságára hívják fel a figyelmet. Mindezek mellett mindvégig munkájuk során a hatóságokkal fognak együttműködni.

A megalakulását nagyon sok állatvédő szervezet ellenzi, így megkérdeztük dr. Kajó Cecília jogászt, hogy az ő véleménye szerint pontosan mi is ennek a kezdeményezésnek a lényege, és miért megosztó ennyire: 

Számomra az állatrendőrség-mozgalom hasonló a jogszabály-módosítási lázhoz. Idővel elmúlik… Amíg az ember kezdő, lelkes, és viszi a tűz, addig könnyen felül az ilyen azonnali megoldást ajánló megoldásoknak, ami olyan, mint a fogyasztó tea ígérete, az ember megissza és rögtön lefogy. Mivel nincs ráírva a használati utasításra, hogy ne fogyasszuk étellel együtt, lehetséges, hogy úgy is működik, ha három fánkot öblítünk le vele.

De ha rendszerben gondolkodunk és át akarjuk venni más országok jó gyakorlatát, akkor távolabbra kell tekintenünk.

Milyen szabályozás lépjen érvénybe?

A bűnelkövetőket alapvetően a jog választja el a nem bűnelkövetőktől, adott ország jogrendszere határozza meg „a” bűnöző fogalmát, “a” bűncselekmény fogalmát. Ha ez a definíció nem teljesen ugyanaz, sőt jelentősen más tartalommal bír, rögtön felismerhető például a következtetés, hogy értelmetlen statisztikákat, kutatási eredményeket kritika nélkül átvenni és alkalmazni. Egyszerűen nem ugyanazt a helyzetet írják le, nem ugyanazokat a folyamatokat és dinamikákat tárják fel eltérő jogrendszerű vagy eltérő jogszabályokkal rendelkező országokban.

Mi következik még ebből? Egy és ugyanazon ember bűnelkövetőnek minősülhet egy adott országban, míg egy másik országban nem az, következésképpen egyik országban alanya lehet kriminálpszichológiai vizsgálatoknak, míg máshol nem.

A különböző jogrendszerek általában hasonlóan ítélik meg az emberöléseket, az erőszakos cselekményeket, de például a szexuális bűncselekmények vagy a homoszexualitás megítélése homlokegyenest ellenkező lehet. Most akkor a kutatási fókusz mi legyen? A legenyhébb vagy a legszigorúbb megítélésű országok szabályozása?

Hogyan működne itthon egy ilyen jellegű intézmény?

Az USA például a Wikipédia szerint 50 tagállamból és a fővárosból áll közigazgatási szempontból. Államformáját tekintve szövetségi köztársaság, vagyis a legegyszerűbben fogalmazva bizonyos szakterületeknek tagállami és szövetségi rezsimje is kialakult.

Akik Magyarországon állatrendőrséget követelnek, tisztában vannak-e azzal, hogy az 50 tagállam mindegyikében és a fővárosban is működik-e ilyen (mi nem tudjuk, de elkezdtük kutatni)? Az állatkínzást szövetségi vagy tagállami szinten szabályozzák-e (ezt sem tudjuk, de ezt is kutatjuk), egyáltalán mindenhol azonos common law jogrendszer van-e (Louisiana rögtön kivétel a gyarmati előzmények sajátosságai miatt, ott például vegyes jogrendszer van, a polgári jogi szabályok például a napóleoni kódex alapján alakultak ki)? Mik a hasonlóságok és különbségek a különböző szervek között, milyen jogrendszerbeli alapokon, milyen jogszabályokhoz tapadva alakították ki ezeket az intézményeket? Vagy csak az állatrendőrségekről szóló népszerű ismeretterjesztő műsorok miatt gondolták úgy, hogy itthon ez az intézmény akadálymentesen bevezethető és működtethető?

Nem azonos a jogrendszer

Ha az USA-ban tehát nem ugyanaz (és miért is lenne) az állatkínzás fogalma, az állatkínzó fogalma, nem ugyanaz a jogrendszer, a büntetések végrehajtásának rendszere, miért is szeretnénk kritika nélkül átvenni intézményeket? Vagy olyan kutatásokat, amelyek az intézmény amerikai létjogosultságát támasztják alá, mert mondjuk a sorozatgyilkosok előéletében (az amerikai sorozatgyilkosok előéletében!) kimutatható a korai állatkínzások későbbi erőszakos cselekményeket érintő kockázatkiemelő hatása? Akik azt mondják, hogy az állatrendőrség az egy olyan rendőrökből álló rendészeti szerv, egység, intézmény, amely állatkínzásokat derít fel és juttat minél hatékonyabban vádemelési szakaszba, azok a jelenlegi rendőrség hatékonyabb működését kérik számon. Ehhez semmilyen új intézmény létrehozására nincs szükség, hanem több pénzt, paripát, fegyvert kell biztosítani az állománynak.

A hatósággal együttműködve fog az adott szervezet működni.

Nem szabható ki börtönbüntetés

Akik azt mondják, hogy állatrendőrségnek hívnak egy újonnan létrehozott civil szervezetet, amely úttörő módon koordinál, tanácsot ad, bejelentéseket intéz, nyomon követ eljárásokat, az nem tesz mást, mint létrehoz egy ezredik állatvédelmi szervezetet, amelyhez hasonlóak szerte az országban vannak, csak nem ennyire megtévesztő a nevük. Nem szabad személyes sértésként venni, ha erre valaki felhívja a figyelmet, főként akkor nem, ha állatvédelmi politikusként olyan jelmondatokkal győzzük meg követőinket, hogy “az állatvédelmi törvény szigorításával több letöltendő börtönbüntetés szabható ki!” Amikor világos az eljárásokat ismerők számára, hogy az állatvédelmi törvény szigorításával egyetlen fővel több személy sem kerülhet börtönbe, hiszen azt a közigazgatási szervek alkalmazzák és bírságot szabnak ki vagy például eltiltást alkalmaznak általa, de sohasem szabadságvesztést, a bíróságok ugyanis ezeket a Btk. alapján szabják ki.

Dr. Kajó Cecília, a Bojtár Telefonos Állatvédelmi Jogsegély-szolgálat Egyesület titkára

Dr. Kajó Cecília igazgatásszervező, jogász, 25 éve dolgozik közigazgatásban. Szakterülete a közigazgatási jogon belül elsősorban a birtokvédelem, állatvédelem és a hatósági eljárásjog.

Több évig dolgozott állatvédelmi hatósági feladatkörben, ahol minél több állatvédő szervezetet próbált megismerni és velük jó kapcsolatot kialakítani, hogy ne csak az állattartó szankcionálása és a papírmunka történjen meg, hanem az állatok sorsának gyakorlati megváltoztatására is sor kerülhessen.

A Bojtár Telefonos Állatvédelmi Jogsegélyszolgálat Egyesület titkáraként tanácsot elsősorban állatkínzással, valamint birtokvédelmi-szomszédjogi jogvitákkal kapcsolatban tud adni.

(Képek: Getty Images Hungary) 
hirdetés
Webshop
További cikkeink

Keresés az oldalon