hirdetés

Létezik, hogy klausztrofóbiás a kutyàm? Ezért fél zárt helyeken egyedül maradni

Ferenczi Deborah

2022. április 17 - Képek: Getty Images Hungary

A klausztrofóbia a kis, zárt terektől való félelem, mely viszonylag gyakran előfordul emberek esetében. De tudtad, hogy a kutyák is szenvedhetnek tőle?

hirdetés

Ha a kutyád szűk helyen tartózkodva idegessé válik, akkor előfordulhat, hogy nem csupán szorongás, hanem klausztrofóbia áll a háttérben. A kutyák effajta félelme gyakran kötődik például állathordozóhoz, de megnyilvánulhat akár egy kis szobában, akár liftben és egyéb kisebb, viszonylag zárt helyeken.

A klausztrofóbia jelei kutyák esetében

A zárt, szűk helyen egyfajta pánikroham jelentkezik. Ez a félelem többek között azért lehet nagyon domináns, mivel az állat elsődleges ösztöne a menekülés. Ezért ha például egy ládába zárják, és nem tud belőle kitörni, a stressz és a szorongás nagyon erősen jelenhet meg.

A tünetek az alábbiak:

  • Nyüszítés vagy ugatás – ha egy zárt helyen fél a kutyád, akkor általában nyafogni vagy szélsőségesebb esetben ugatni kezd
  • Lihegés – a klausztrofóbiában szenvedő kutya nagy stressznek van kitéve, ha bezárják, és a lihegés ennek az egyik legvilágosabb jele
  • Remegés – ha a kutya azt érzi, hogy csapdába esett egy szűk helyen, anélkül, hogy ki tudna szabadulni, az remegéshez, nyáladzáshoz, és akár bevizeléshez is vezethet.
  • Ingerlékenység és étvágytalanság – egy szorongó és stresszes kutya idegesen járkál, ha zárt térben van. Egy másik jele annak, hogy kutyád klausztrofóbiás, ha az étvágya megváltozik, amint szűk helyre kerül

Veszélyes lehet, ha a stresszt semmi sem csökkenti

Ha a kutya nem hajlandó enni és inni, valószínűleg nem érzi magát biztonságban, és komoly stresszhatás alatt van. Ha a jeleket nem veszik észre időben, az állat önpusztító viselkedést is tanúsíthat, például rágást vagy harapást. Vannak esetek, amikor az ebek akár saját magukban is képesek kárt tenni. Ha a gazdi nem jól reagál, akkor a kutyánál súlyos viselkedési problémák léphetnek fel, mivel fizikai és szellemi szükségleteit senki sem veszi figyelembe.

A tudomány a kutyák klausztrofóbiája mögött

Az állatok klausztrofóbiája a korlátozástól és a bezártságtól való félelem, és egyedenként eltérő intenzitású lehet. Azt, hogy a kutyában kialakul-e, azt a genetika, a kondicionálás, valamint az agyban lévő amigdala befolyásolja. Az amigdala fontos szerepet játszik, mert felelős a félelem kondicionálásáért, valamint az agresszív reakciók jelentkezéséért. A klausztrofóbiás kutya nem fogja tudni elviselni a bezártságot, mert fiatalon nem volt kitéve ennek. Például ha a kölyökkutyákat nem megfelelően képezik ki a kennel használatára, akkor félni fognak a ládában tartózkodástól, különösen, ha azt korábban büntetésként használták. Ellenben ha a gazdik gondoskodnak arról, hogy a ládakiképzés pozitív élmény legyen, nem jelentkeznek ilyen problémák felnőttkorban sem.

A félelemtől szenvedő eb kezelése

Mivel a kutyák klausztrofóbiáját nem neurózis okozza, vannak módok annak biztosítására, hogy ne szenvedjenek tőle. Kulcsfontosságú, hogy az ebet kölyökkorától kezdve képezzék annak érdekében, hogy elkerülje ezt a szorongást. A kölyökkutya szocializációja, valamint a kutyaiskola az egyetlen módja annak, hogy megelőzd az adott problémát. Ha egy négylábú már klausztrofóbiában szenved, viselkedési képzésre lesz szükség, hogy le tudja győzni a zárt terektől való félelmét. A folyamatot ellenkondicionálásnak nevezik, és a cél az, hogy az eb negatív reakcióit pozitív és nyugodt válaszokra változtassa. Egy másik ismert módszer a deszenzitizációs tréning, amelynek célja a triggerre adott túlzott reakciók fokozatos csökkentése. Azaz pozitív asszociációkat hoznak létre az állatokban, amelyek segítenek kezelni és remélhetőleg megszüntetni az adott problémát.

félelem klausztrofóbia klausztrofóbia kutyáknál kutya fél stressz szeparációs szorongás szorongás

Kapcsolódó cikkek

További cikkeink

A macskák is a kedvenceid?
Látogass el az Az én macskám oldalunkra is!