Miért ás el mindent a kutya? Ősi ösztön vagy unalom vezérli

Nincs is szükségük földre, a dolgaik elrejtésében gyakorlott ebek bármilyen vacokba, zugba képesek elsuvasztani kedvenc tárgyaikat. Sőt, a maradék ételt is.

Van abban valami izgalmas az eb számára, amikor egy rendkívüli értéket képviselő objektumot végre biztonságba helyezhet, tudván, azt már senki nem veheti el tőle. Természetesen más okai is lehetnek ennek az ősi időkből fakadó viselkedésnek, mely egy bizonyos határon túllépve problémássá válhat.

Túlélési ösztön

Deborah Fenton, az Animal Behavior College trénere biztosítja a gazdit arról, hogy ez nem komiszság, egyszerűen azt súgja a kutyusok belső hangja, hogy tartalékoljanak, gyűjtsék a megszerzett javakat. Olvasatukban ugyanis kiszámíthatatlan, hogy mikor jutnak újra élelemhez, és ez kiváltképp igaz a stresszes környezetben élő vagy szorongó kutyákra.

Cesar Millan csak megerősíteni tudja ezt a tényt. Amikor a vadon élő kutyafélék elejtenek egy zsákmányállatot, azt a konkurens falkák játszi könnyedséggel szimatolják ki. Ha nyílt színen hagyják, megszerzik előlük, tehát marad az ásás. Előfordul az is, hogy az állat nem tudja egyszerre megenni az egész vadat, ezért elteszi későbbre.

Amellett, hogy rejtekhelyül szolgál, a föld mélye rendszerint hűvösebb, mint a felszíne, s ez értelemszerűen óvja a tetemet a korai megromlástól. Egyes vélemények szerint az elásás még a hús ízét is pozitívan befolyásolja. Igaz, egy olyan állat számára, amely az ürüléket is francia croissant-ként habzsolja, ez a szempont valószínűleg elhanyagolható.

Túl sok a jóból

Ha gyanúsan sokszor temeti el valahová kedvenced a maradékot, esélyes, hogy többet adsz neki enni, mint amennyit egyszerre el tud fogyasztani. Előfordul, hogy csak a szeme kívánja a sokadik jutalomfalatot, amiért kuncsorog, aztán végül eldugja, nehogy kárba vesszen. Némelyik kutya annyira okos, hogy képes előre tervezni, s félreteszi a becses rágcsálnivalót, hogy később is élvezhesse azt.

Kiváló unaloműző

Az a kutyus, amelyik sokat van egyedül, vagy nincs kellően kielégítve játékszenvedélye, a rejtegetésbe menekülhet. Egyrészt így elfoglalja magát testileg és szellemileg is, másrészt valószínűleg te is felfigyelsz majd huncutságaira, így figyelmet kap tőled. Ez az egyik legértékesebb tényező az életében, tehát úgy érzi, megéri olyasvalamit csinálnia, amivel kivívhatja tőled.

Ha a te kutyádra is jellemző ez a szokás, rendszeresen nézd át az összegyűrt takaróját, a fekhelyét, a kanapé réseit, illetve a szűk zugokat, mert ilyen helyekre szereti eldugni féltett kincseit!

Hogyan szoktathatod le a rejtegetésről kedvencedet?

A legjobb, ha tettenéred a kis csibészt, ilyenkor hangos “Nem!”-mel fejezheted ki rosszallásodat irányába. Ha befejezi, amit csinál, rád figyel, sőt, oda is megy hozzád, jutalmazd és dicsérd meg!

Az eb testi-szellemi kiegyensúlyozottsága sokat javíthat ezen a viselkedésformán. Például bizonyosodj meg arról, hogy eleget sétáltok-e és megkapja-e a megfelelő ingereket ahhoz, hogy mentálisan friss maradjon. Amennyiben a stressz okozza a rejtegetési kényszert, úgy az azt kiváltó tényezőt érdemes felkutatni, és lehetőség szerint megszüntetni.

Bár tudjuk, hogy legszívesebben mindent megadnál szeretett kutyusodnak, csak akkor jutalmazd, ha valamit jól csinált! Ha ok nélkül, számolatlanul osztogatod a jutalomfalatokat, az beindíthatja az ásási kényszert, hiszen az eb nem akarja majd elpazarolni a kemény munkával (értsd: nagyra nyitott szemekkel kivitelezett kunyerálással) megszerzett ételt.

(Képek: Getty Images Hungary)