hirdetés

Egy nagymama és shiba inujának bensőséges kapcsolata gyönyörű fotókon: zsepit mindenképpen készíts elő!

Hangai Lilla

2023. március 15 - Képek: Yasuto Photography Instagram

Akár kutyákról, macskákról vagy más állatokról van szó, az emberek életre szóló kapcsolatokat alakíthatnak ki velük. YASUTO japán fotós ezt a különleges köteléket jeleníti meg fotósorozatában. A képeken idős nagymamája és szeretett shiba inu fajtájú kedvence látható, amint a lenyűgöző színekben pompázó természetben az évszakok változása alatt szeretetben és békességben élvezik egymás társaságát.

hirdetés

A sorozat azért ragadta meg a figyelmünket, mert a kompozíciók nemcsak kreatívak és látványosak, de hibátlanul mutatják meg, hogy milyen mély kötődés alakulhat ki kutya és ember között. A hölgyről csak úgy sugárzik a kedvesség és odaadás, a kutyus pedig elragadtatva nézi őt mintás mellénykéjébe burkolózva, mindeközben levelek, fák, virágok veszik körül őket. Az idillt egy versben sem lehetne szebben megjeleníteni, mint ezeken a fotókon. És a pláne az, hogy mégsem lettek elcsépeltek vagy hatnak túlzásként.

Pár szóban a koncepcióról

YASUTO 2018 óta készíti ezeket a szívmelengető fotókat az év különböző időszakaiban a mamiról és Fuku-chanról. A shiba inukról tudni kell, hogy különösen hűséges ebek, tipikus példái az egygazdás kutyáknak. Néhány helyen tévesen Hacsikót is ilyen fajtának írják, de a leghűségesebb kutyus egy akita inu volt valójában. Ha lehet ilyet mondani, Fuku-chan még a fajtája átlagát is túlszárnyalja, rendkívüli módon ragaszkodik YASUTO „baa-baa”-jához.

A nagypapa halála után kezdte el készíteni a fotókat, és a My Modern Metnek elmondta, hogy nagyon megbánta, hogy nem örökítette meg őt még életében többször, ezért döntött úgy, hogy a nagymamájával kapcsolatban már nem esik ebbe a hibába.

A négylábúak szerepe a Japán kultúrában

A kutya szó japán megfelelője az inu, amely több fajta nevében is megjelenik; úgy, mint a kisha inu, akita inu, tosa inu vagy a már említett shiba inu. Ez a fajta jelenleg a toy uszkár és a csivava mellett a legnépszerűbb az országban. Főleg a helyhiány miatt kedvelik különösen a kistestű blökiket.

A források szerint az ebeket már a Jomon-korszakban (i.e. 10 000) háziasították. A fehér egyedeket különösen szerencsésnek tartották, így gyakran szerepelnek a népmesékben. Az Edo-korszakban Tokugawa Tsuneyoshi, az ötödik sógun és lelkes buddhista elrendelte minden állat védelmét, különösen a kutyákét. Szabályai olyan szélsőségesek voltak, főleg a korában, hogy Inu sógunnak csúfolták.

Szerepük nem csak kedvencként jelentős. A szellemi hierarchiában közvetlenül az emberek alatt és minden más állat felett foglalják el a helyüket. A kutya-boom Japánban 2003-ban robbant. Mára már ott tartanak, hogy több van együttesen a kutyákból és a macskákból, mint a 16 év alatti gyermekekből.

A kutyák az országban egyéb nemes feladatokat is szép számban ellátnak. A terápiás négylábúk óriási szerepet játszanak a fogyatékkal élők megsegítésében, a kórházi betegek vigasztalásában és az idősebb korosztály társaiként is folyamatosan bizonyítják rátermettségüket. Élő példa erre a Fuku-chan is.

fotó fotós időskori kutyatartás japán kutya fotózás kutya történelem kutyás kultúra kutyatartás shiba inu történelem

Kapcsolódó cikkek

További cikkeink

A macskák is a kedvenceid?
Látogass el az Az én macskám oldalunkra is!