hirdetés

Az ember és legjobb barátjának szívmelengető története: kutyás fotós poszt a történelemből

Hangai Lilla

2023. szeptember 22 - Képek: Getty Images Hungary

Kedvenceink évezredek óta mellettünk vannak a legnehezebb pillanatokban is. Legyen az háború, földrengés, gyász vagy szívtörés. Nem kérdeznek semmit és nem is várnak semmit. Örülnek, hogy ott lehetnek nekünk, és örülnek, hogy szükségünk van rájuk.

hirdetés

Néha úgy érezzük, hogy azt a fajta önzetlen szeretetet, amit nyújtani képesek, képtelenség meghálálni. Talán így van, de sosem szabad abbahagyni a próbálkozást! Kutya és ember között a kezdetektől kivételes kapcsolat van. És amióta képesek vagyunk a pillanatokat maradandóvá tenni, azóta őket is fényképezzük. Nem is húzzuk tovább az időt, jöjjenek a régi kutyás fotók!

Taxiiii!, 1956 New York

Forrás: A History of Dogs Instagram

A hölgy neve Gloria Walker, a kép pedig az 1956 júniusi Playboyba készült, amikor is ő volt a hónap playmate-je.

Szívtépő, 1942 március 30.

Forrás: A History of Dogs Instagram

1942. február 19-én Franklin Roosevelt elnök aláírta a 9066. számú végrehajtási rendeletet, amely elrendelte a japán származású amerikai állampolgárok otthonaikból való eltávolítását és internálótáborokba helyezését. Bainbridge Island volt az első hely, ahol életbe lépett a rendelet; 6 napot kaptak a csomagolásra.

A képen Mr. és Mrs. Moji látható King nevű kutyájukkal. Amikor tudomást szereztek a kényszerű költözésről, a szomszédra bízták a kutyát. Ahogy elindultak a komphoz, a kutya felugrott, a teherautóra, hogy velük tartson. Az őrök nem tudták Kinget leparancsolni a járműről, így Mrs. Mojinak kellett az ebet visszavinnie a házhoz. King a család távozása után olyan mély depresszióba esett, hogy egyáltalán nem volt hajlandó enni és sajnálatos módon éhen pusztult.

Légyszi, csak egy kicsit!, 1949 New York

Forrás: A History of Dogs Instagram

A legjobb barátom, a múzsám, 1940

Forrás: A History of Dogs Instagram

Charles Schulz, a Peanuts képregény megalkotója megoszt egy hűsítő kólát gyerekkori barátjával, Spike-kal. Schulz elmondta, hogy Spike-ról mintázta Snoopy külső és belső tulajdonságait is.

„Spike volt a legintelligensebb és a legbölcsebb kutya, akit valaha ismertem. Csodálatos szókincse volt – olyan szavakból, amelyeket megértett. Meg tudtam mondani Spike-nak, hogy menjen le a pincébe, hozzon nekem egy krumplit, és ő megcsinálta. Hosszú beszélgetéseink voltak – nagyszerű hallgatóság volt. Ő egyszerűen csak okos volt, és a legjobb barátom valaha.” – mesélt róla elérzékenyülve Schulz.

Családtag, 1910

Forrás: A History of Dogs Instagram

Le se tagadhatnák egymást!, 1977

Forrás: A History of Dogs Instagram

Boss, az afgán agár és gazdája Eliane Lush 1977-ben megérkeznek a Crufts Dog Show-ra. Abban az évben Boss 9327 kutyával 141 különböző fajtából kelt versenyre.

101 kiskutya, valamikor 1961 előtt

Forrás: A History of Dogs Instagram

A Walt Disney Stúdióban, Burbankban a művész mellett egy valódi dalmata áll. Az animátorok számára azért biztosítottak kutyákat, hogy azokat tanulmányozva még hitelesebb rajzokat tudjanak készíteni. A művészek több mint 3000 liter tintát használtak fel a rajzok elkészítéséhez. A filmet 1961. január 25-én mutatták be a mozikban, és több mint 102 millió dollárt hozott, így az év legjobb bevételű filmje lett az Egyesült Államokban.

A postás legnagyobb ellensége

Forrás: A History of Dogs Instagram

Albert Einstein drótszőrű foxterrierjével, Chicóval, aki Chico Marxról után kapta a nevét. (A Marx Brothers vígjátéktársulat legidősebb tagja.) A fizikus egyszer azt nyilatkozta, hogy kedvence azért üldözi mindig a postást, mert sajnálja őt, hogy olyan sok levelet kap.

A képen szerepel még Helen Dukas, Einstein titkárnője is, aki egyike volt annak a két megbízottnak, akik birtokolták Einstein halála után az összes kéziratának irodalmi, szerzői, publikációs jogait és jogdíjait is.

A csatatéren is bátran és elegánsan, 1939

Forrás: A History of Dogs Instagram

Két airedale terrier egy kutyás edzőtáborban Angliában. Az egyik speciális gázálarcot visel, a másik pedig egy sebesült katonának való élelmiszeradagot szállít.

Mint a gazda, mint a kutya

Forrás: A History of Dogs Instagram

A dátum sajnos ismeretlen. Harold Lloyd és kutyája Speck egymáshoz illő szemüveget viselnek.

Inuit család, valamikor 1903 és 1915 között

Forrás: A History of Dogs Instagram

A kép a Lomen Brothers alkotása és Nome városában, Alaszkában készült.

Se veled, se nélküled, 1919 körül

Forrás: A History of Dogs Instagram

A képen Roald Dahl író látható gyerekként édesanyjával Sofie-val és kutyájukkal Ty Mynydd-i kertjükben.

1944-ben, mielőtt világhírű író lett volna, Dahl légiattasé asszisztensként, majd fedett ügynökként dolgozott a washingtoni brit nagykövetségen. Ebben az évben a következő levelet írta édesanyjának:

„Múlt héten egy barátom a nagykövetségen, Paul Scott Rankin szabadságra ment. Megkért, hogy vigyázzak a hatalmas barna bulldogjára, Winstonra. Azt mondtam, hogy nem bánom, egészen rendesen nézett ki. De Winston nem egy közönséges öreg kutya. Hülye, léha és mogorva; állandóan morog, horkant és nyáladzik. Paul azt mondta, hagyjam, hogy a hálószobámban aludjon és akkor minden rendben lesz. Állandóan horkant, de ezt kellemesnek fogom  találni. Szóval az első éjszaka Winston a hálószobámban aludt; egész éjjel horkolt, morgott és nagy zajt csapott, én pedig nagyon keveset aludtam.

Reggel bevittem a nagykövetségre, és hagytam, hogy az irodámban legyen, de folyamatosan és nagy kedvvel szellentett. Egyszer még aközben is, mikor a titkárnőnek diktáltam. Ott helyben ki kellett tessékelnem, nehogy azt higgyen a titkárnő, hogy én voltam az. De kaparászta az ajtót, így újra be kellett engednem és kinyitnom az összes ablakot. A nap hátralévő részében továbbra is rendszeresen és elégedetten szellentgetett, én pedig nagyon fáztam a nyitott ablakoknál. Egyszer, amikor kimentem az irodámból, hogy találkozzak valakivel, mire visszajöttem, az íróasztalom tetején ült titkos papírok között. Leraktam a földre és újra szellentett.”

A levél ezzel nem ért véget. Dahl részletesen kitárgyalta még Winston vacsoráját Norvégia koronahercegével és találkozását a brazil nagykövettel is. Levelét a következő tanáccsal zárta: „Soha ne vegyél bulldogot!”

Akárhogy is, mi valahogy mégis úgy érezzük, nagyon is élvezte Winston társaságát.

Nektek vannak-e régi kutyás családi fotóitok vagy történeteitek? 

fotó kutya történelem kutyás történelem kutyatartás történelem

Kapcsolódó cikkek

További cikkeink