Ezek lennének a legnehezebben tanuló fajták? Mutatunk néhány ellenpéldát!

Ahogyan az emberek, úgy a kutyák között is vannak zsenik, és olyanok is, akik nem feltétlen a legélesebb kések a fiókban. Az intelligencia bizonyos mértékben fajtafüggő, de emellett teljesen egyéni is. Az is gyakran előfordul, hogy kutyád pontosan érti, mit szeretnél tőle, de egyszerűen azért nem teljesíti, mert értelmetlennek tartja.

1994-ben Stanley Coren pszichológus, kutyaszakértő írt egy könyvet, aminek címe The Intelligence of Dogs, azaz a Kutyák intelligenciája. Ebben a kiadványban rangsorolta az általa legokosabbnak vélt fajtákat, ezzel egyetemben pedig a legkevésbé intelligenseket is. A sorrend felállításánál figyelembe vette az ebek egyéni problémamegoldó képességét (adaptív intelligencia), engedelmességét, munkakedvét, illetve ösztönös intelligenciáját. Utóbbi azt takarta, hogy a kutyák milyen mértékben teljesítik azon feladataikat, amire ki lettek tenyésztve. A Coren által legkevésbé okosnak vélt fajták listája így néz ki:

1. Basset Hound
2. Angol masztiff
3. Beagle
4. Pekingi palotakutya
5. Angol véreb
6. Orosz agár
7. Csau csau
8. Angol bulldog
9. Basenji
10. Afgán agár

A beagle-gazdik különösen meglepőnek találták, hogy kedvencük szerepel a listán, de persze senkinek sem esik jól, ha kutyáját butának tekintik. Éppen ezért bemutatunk a fent említett fajták közül néhány ebet, akik rácáfolnak a listára.

Csau csau, aki egy világhírű tudós kedvence

Hogyan is nevezhetnék Sigmund Freud kedvenc fajtáját butának? A csau csau felkerült a listára, azonban ezzel a világhírű tudós biztosan nem értene egyet. A pszichoanalízis atyja élete során számos kutyát tartott, Jofi nevű hű társa pedig remek asszisztensként is szolgált. A csau csau ugyanis kiváló emberismerő hírében állt. A szorongó páciensektől távol tartotta magát, jelenlétével azonban nyugtatta az embereket. Ha pedig a kezelés a vége felé tartott, Jofi felállt, és az ajtó felé indult.

Tehetségkutató az okos basset houndoknak és beagleknek

A basset hound és a beagle szimata csalhatatlan, ha ez a két kutya szagot fog, nincs megállás. Bár előbbiről elterjedt vélekedés, hogy lusta, rendkívül kitartó tud lenni, ha számára érdekes nyomot talál. A beagle kiváló falkakutya, nagyon barátságos, éppen ezen jó tulajdonságai miatt használják gyakran kísérletekre. A két fajtának korábban tehetségkutatót is rendeztek, melyen a résztvevők bizonyíthatták, hogy egyáltalán nem olyan buták, mint azt sokan gondolják. Az előítéletre egy basset-beagle keverék, Buddy Mercury is rácáfolt már, amikor hatalmas népszerűségre tett szert zongorajátékával.

Az említett tehetségkutató:

Angol véreb, a legjobb szimatú a kutyavilágban

A legjobb szaglással rendelkező kutyákról készült toplistán első helyen szerepel az angol véreb. (A második helyen a basset houndot, a harmadikon a beaglet említik.) Így a fajta szinte sértésnek is veheti, hogy nem tartják túl éles eszűnek. Lehet, hogy nem teljesít minden trükköt, amit gazdája kíván tőle, de szaglási tehetsége vitathatatlan. Kíválóan kutat fel eltűnt személyeket, így egyáltalán nem szolgál rá a buta jelzőre.

Miért szerepelnek ezek a nyomkövetésben brillírozó fajták a listán?

A szakértők szerint azért, mert viszonylag nehezebb őket tanítani csodálatos szimatuk miatt. Sokkal inkább hajlamosak orrukat követni, mint az ember utasításait. Az agarak pedig sokkal szívesebben vesznek üldözőbe valamit, mint hogy engedelmeskedjenek egy számukra értelmetlen parancsnak. Az efféle rangsorolás hasonló ahhoz, amikor az emberek intelligenciáját hasonlítják össze. Lehet, hogy valaki nem egy zseni matematikából, ellenben humán tárgyakból kitűnő. Minden csak attól függ, milyen tematika alapján rangsorolunk. Nem szabad egy kutyát butának nevezni azért, mert valamiben nem jó. Amiben ő tehetséges, azt más, okosabbnak tartott fajták képtelenek lehetnek teljesíteni.

(Képek: Getty Images Hungary)