8 betegség, amiket kutyusod társaságban szedhet össze: a kennelköhögéstől a szopornyicáig

Ugyan a kutyusok számára elengedhetetlen a társas érintkezés, még a legnagyobb elővigyázatosság mellett is történhetnek balesetek.

Hiába a kötelező oltások és a higiéniai előírások, elég egy óvatlan szimatolás, egy barátságos orrnyalás vagy egy rossz helyen kivitelezett földmajszolás, és már kész is a baj. A kutyusok legtöbbször az alábbi betegségeket kaphatják el a kis barátaikkal folytatott hancúrozás során.

Szopornyica

Ez a rendkívül ragályos vírusos megbetegedés cseppfertőzéssel vagy szájon át terjedhet. Bár a védőoltás megoldást jelent a problémára, Magyarországon jelenleg nem kötelező, csak ajánlott beadatni. Épp ezért nem csak elhanyagolt kóbor kutyáktól, hanem bármilyen fertőzött állattól elkaphatja azt a kedvenced.

A betegség tünetei igen változatosak:

• magas láz
• kötőhártya-gyulladás
• szem- és orrváladékozás
• nehézlégzés, köhögés
• hányás és hasmenés
• étvágytalanság
• letargia
• az orr és a talpak elszarusodása, megkeményedése
• idegrendszeri szimptómák

Kennelköhögés

Ezt az egészségügyi problémát számos különböző kórokozó jelenléte idézheti elő. A bűnös általában a kutya korona-, a parainfluenza, a szopornyica, az adeno-, a herpesz- és a reovírus, esetleg a Bordatella bronchiseptica nevű baktérium.

A kennelköhögés cseppfertőzéssel, fertőzött nyállal, vagy közvetlen testi kontaktus útján terjed. Azokon a helyeken, ahol sok kutya tartózkodik összezárva, rendkívül nagy a fertőzés kialakulásának esélye az egészséges egyedek szervezetében.

A betegség tünetei az alábbiak lehetnek:

• köhögés, zihálás
• étvágytalanság
• hőemelkedés vagy láz
• könnyezés
• orrfolyás
• megnagyobbodott mandulák

Kutyainfluenza

Az ebekre nem azok az influenzavírusok veszélyesek, mint az emberre. A CIV H3N8 és a CIV H3N2 típusok a tömeges tartás, a rossz higiéniai körülmények, vagy a közös evőeszközök, játékok használatának következtében terjednek cseppfertőzéssel. Lefolyása egyes esetekben tünetmentes, ám a hordozó állat ilyen állapotban is képes fertőzni. A kutyainfluenza esetében előfordulhat láz, orrfolyás, tüsszögés, könnyezés, levertség, étvágytalanság is.

Parvovírus-fertőzés

A “parvo” a fiatal kutyusokra a legveszélyesebb, de ők jó esetben már időben megkapják az immunizáló oltást. A betegség fertőzött egyeddel, vagy annak bélsarával, hányásával való közvetlen kontaktus által terjed. Jellemző emésztőrendszeri tünetekkel jár:

• láz
• véres hasmenés
• letargia
• hányás
• komoly súlyvesztés

Külső élősködők

A kullancsok, a bolhák és a rühatkák a már gazdaállattá vált kutyáról terjedhetnek át, vagy a külvilágból mászhatnak rá kedvencedre. A tünetek a kórokozó fajtájától függően alakulnak ki, de a heves vakarózás, rágcsálás és az érintett bőrfelület duzzanata, kivörösödése, illetve a kiütések szinte minden esetben megjelennek.

Kutyusodat a legtöbbjükkel szemben védetté teheted az állatorvos által javasolt, többnyire külsőleg adagolható készítményekkel.

Gombás fertőzés

A gombák nem csak a bőrt, a légutakat és az emésztőrendszert is megfertőzhetik. Nem csak a többi állat szervezetéből, hanem a séta során megszimatolt, megnyalt talajból is bejuthatnak kedvenced testébe, ahol aztán kedvező körülmények között szaporodásnak indulnak. Típustól függően előidézhetik a

• légzőrendszer gyulladásos megbetegedéseit
• hasmenést, a felszívódási zavart és hasi fájdalmat
• bőrirritációt, annak zsírosodását, kellemetlen szagúvá válását, hiperpigmentációját és a kóros szőrhullást

Belső paraziták

Az úgynevezett endoparaziták a kutyák belső szerveiben, szöveteiben élnek. A fonálférgek már a kutyamagzatot is megfertőzhetik az anyán keresztül, illetve tejének fogyasztása által is a kölyök szervezetébe juthatnak. Az alomtársak széklete is kiváló táptalaja a kórokozóknak. A fertőzés simogatás útján is átterjedhet emberre. Főleg a kisgyerekekre jelent veszélyt, akiknél számos esetben fészkeli be magát a szembe vagy az agyvelőbe.

A galandférgeknek szükségük van egy köztigazdára, például bolhalárvára. Ő a talajra került székletből lakmározva bejuttatja saját szervezetébe a féregízeket, melyek aztán lárvává alakulnak. Így a külső élősködők átvihetik a fertőzést egy másik állatra. Szintén simogatással terjed a betegség, mely embernél emésztési és enyhe idegrendszeri panaszokat okoz.

A belső parazitafertőzés tünetei felnőtt ebeknél gyakran észrevétlenek maradhatnak, legfeljebb hasmenés és hányás alakulhat ki. Kölyköknél feltűnő lehet a növekedés lelassulása, a soványság, a duzzadt has és a fénytelen bunda. Szerencsére a fertőzés kezelhető, megelőzhető rendszeres féreghajtással.

Leptospirózis

Ez egy baktérium okozta zoonózisos, tehát emberre is veszélyes megbetegedés, melynek kórokozói a fertőzött emlősök, főképp a rágcsálók vizeletében találhatóak meg. Leginkább azokra az ebekre veszélyes, akik gyakran járnak mocsaras területen, illetve természetes vizek környékén. Ivás, úszás, vagy csak a szennyezett vízzel való érintkezés is megbetegítheti őket. A leptospirózist kórokozója emellett jelen lehet a rágcsálók által levizelt hulladékban, takarmányban vagy a talajban is.

Kétféle tünetegyüttest különböztetnek meg, az egyik a vérzéses, a másik a sárgasággal járó forma. A betegség sok esetben halálos kimenetelű és magas láz, elesettség, véres hasmenés és hányás, étvágytalanság kísérheti.

A sárgasággal járó típus gyakran a fenti szimptómákkal indul, majd lassan besárgulnak a nyálkahártyák, sőt a bőr is. A betegség kialakulását követően időben megkezdett antibiotikumos kezeléssel még meg lehet menteni a kutyát. A legjobb döntés azonban az immunizáció, melyet évente beadandó védőoltás által szerezhet meg az eb.

(Képek: Getty Images Hungary)