hirdetés

Ha esik, ha fúj, ha kánikula van: ezért bírja a kutya a strapát a négy évszakban!

Bodri Melissza, 2021. július 23

Az időjárási viszontagságok valamennyi állatfaj számára kihívást jelentenek. A téli hideg és a nyári hőség nem csupán az embereket, hanem a kutyákat is próbatétel elé állítja. De vajon hogyan képesek ehhez alkalmazkodni?

hirdetés

A tikkasztó meleg, a hideg szél, a kemény fagyok bizony megviselhetik a kutyákat, még akkor is, ha lakásban élnek. Bizonyos fajták jobban alkalmazkodnak a hideghez, míg mások a magasabb hőmérséklethez szoktak hozzá. Különböző tulajdonságaik által viszonylag jól idomulnak a kültéri elemekhez, ugyanakkor nem árt észben tartani, hogy minden kutya más, és egyes típusoknak eltérőek az igényei. Például egy alaszkai malamut kevésbé bírja a hőséget, ugyanakkor a hideg, zord környezet nem biztos, hogy egy afgán agárnak való.

A nyári meleget sok kutya nem bírja

Túlélés a vadonban

A kutyák vadon élő társai, a farkasok remekül képesek alkalmazkodni az időjárási viszontagságokhoz. Réteges bundájuknak köszönhetően akár a mínusz 40 fokos hőmérsékletet is elviselik, a lábujjaik közt futó erek pedig szabályozzák a hőmérsékletet, így megkímélik őket a fagyástól. Kiváló hallásuknak, szaglásuknak és állóképességüknek köszönhetően képesek megküzdeni a vadon kihívásaival. De mi a helyzet az ebekkel? Azzal, hogy a mai kutyák ősei az emberhez szegődtek, azt jelentette, hogy nem kellett többet élet-halál harcot vívniuk a természet elemeivel, és ezáltal nagyobb biztonságot élvezhettek. Manapság a háziasított négylábú testfelépítése, szőrzete, szelídebb viselkedése merőben különbözik a farkasétól, ugyanakkor bizonyos tulajdonságai által még mindig képes alkalmazkodni az időjárási viszonyokhoz.

A farkasok nagy túlélők.

A szőrzet szerepe

Minden kutyának eltérő a szőrzete, abban viszont valamennyien megegyeznek, hogy az évszakok váltakozásával vedleni kezdenek. Ez ősszel és tavasszal történik meg, amikor a hideg télre vagy a meleg nyárra készülnek, és az időjárási viszonyoknak megfelelő bundát öltenek. Bár a szőrhullás sok gazdi számára csak bosszúságot jelent, ez a folyamat csak azt jelzi, hogy az eb felkészül a meteorológiai változásokra. Bizonyos egyedek vastagabb, míg mások gyérebb szőrzettel rendelkeznek, ez általában függ a fajtától és attól, hogy eredendően milyen környezeti viszonyokhoz alkalmazkodtak ezek az állatok.

A bernáthegyinek vastag, sűrű bundája van, mely megvédi őt az időjárási viszontagságoktól.

Hőszabályozás

A kutya testhőmérséklete viszonylag állandó, hiszen jól fejlett hőszabályozó képességének köszönhetően testhő ingadozása alacsony. Ha meleg van, a kutya lihegéssel hűti magát és a talppárnáik is segítenek levezetni a felesleges hőt. Sajnos bizonyos nyomott orrú, lapos arcú fajták (például francia bulldog) anatómiájuknál fogva kevésbé képesek magukat hűteni. Ezért ezekre az állatokra fokozottan kell ügyelni, nehogy hőgutát kapjanak.

Egyes négylábúak egész jól bírják a hideget, köszönhetően a bundájuk és bőrük alatt lévő zsírszöveteknek. Néhány eb viszont fajtajellegből adódóan nem érzi jól magát hűvösebb időben, így rájuk különösen kell figyelni. Ha a kutya fázik, akkor remegni kezd, ezáltal az izomrángások meleget szabadítanak fel, így biztosítja az állat természetes testhőmérsékletét.

A francia bulldognak nagy melegben légzési nehézségei lehetnek.

Alkalmazkodás a környezethez

Bizonyos kutyák erőteljesebb, izmos felépítésük által képesek a hatékony munkavégzésre még hideg, zord körülmények között is. Például a termetes újfundlandit arra használták, hogy akár a jeges tengervízben is képes legyen fuldoklókat menteni. A masszív, vaskos bernáthegyi pedig sikeresen kutatta fel a hóban elveszett túlélőket.

Tehát egyes jószágoknál, például a munkakutyáknál mindig is meghatározó volt a testfelépítés és a megfelelő fizikum. Ugyanis a mozgékony, atletikus, keménykötésű jószágok képességeik által tökéletesen tudtak igazodni az adott körülményekhez, és a szeszélyes időjárási tényezőkhöz.

(Képek: Getty Images Hungary)

hirdetés
Webshop
További cikkeink

Keresés az oldalon