hirdetés

Egészen más megvilágításból ismerhettük meg a kutyákat a Debreceni Egyetem konferenciáján: ilyen érdekes témákat érintettek

László Enikő, 2022. október 6 - Képek: Getty Images Hungary

A kutyákról mindannyian tudjuk, hogy évezredek óta hűséges társaink, feltétel nélkül szeretnek minket és akár az életüket is kockára teszik azért, hogy azt tegyék, ami szerintünk a feladatuk. De egészen más megvilágításba is kerültek az ebek a Debreceni Egyetem állatok világnapján tartott konferenciáján. A következőkben összegezzük, miről is esett szó az előadásokon.

hirdetés

Izgalmas konferenciát tartott a Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kara, ahol néhány éve kezdődött el az állatasszisztált pedagógia oktatása alapszakon és szakirányú továbbképzésben. Az esemény az ember-állat perspektíváit járta körül etológiai, gyógypedagógiai, pszichológiai, kulturális antropológiai, pedagógiai és rekreációs nézőpontokból. És, hogy mit jelent ez a gyakorlatban? A következőkben mutatjuk!

Az állatasszisztált tevékenységek etológiai és pszichológiai vonatkozásai

A szekciót Dr. Topál József vezette és az előadók mindegyike az állatasszisztált terápiák témakörét vette górcső alá. Sokan nem gondolnak bele, de ez a tevékenység egy terápiás kutyának komoly kihívást jelent, ugyanis bizonyítottan megnő a foglalkozások során az ebek kortizolszintje, valamint olyan, számukra természetellenes viselkedéseket kell eltűrniük, amit egy átlagos kutya általában elkerül. Például előfordulhat, hogy a foglalkozásokon résztvevő emberek merev tekintettel nézik az állatot, lefogják, megölelik, de ritkább esetekben a sérült személyek akár meg is támadhatják. Ilyenkor pedig a kutya nem vonulhat el, hiszen arra van képezve, hogy ezeket eltűrje.

A felelős terápiás kutyázás

A szekció a felelős terápiázásra kívánta felhívni a figyelmet. Dr. Sátori Ágnes állatorvos azt vallja, hogy ezeken a foglalkozáson, esetleg a kutyák kiképzése alatt is szükségszerű lenne egy állatorvos jelenléte, aki felismeri, amikor az állat nem érzi komfortosan magát. Fontos, hogy legyenek olyan doktorok, akik alapos ismeretekkel rendelkeznek a terápiás kutyákról, hiszen ezeket az ebeket szükségszerű lehet máshogyan oltani, bizonyos szűréseket elvégezni, táplálékkiegészítőkkel ellátni.

Csoportos terápia keretein belül is hatalmas eredményeket lehet elérni kutya segítségével.

A doktornő kiemelte, hogy a terápia ugyan nem mindig hatásos, de a legfontosabb az, hogy ne ártson. Ugyanis egyes helyzetek akár traumát is okozhatnak a kutyának, olykor balesetek is történnek és a zoonózisos betegségektől is óvni kell az ebet. Sokan azért aggódnak, hogy a kutya átad valamit a résztvevőknek, de abba kevesebben gondolnak bele, hogy éppen ő lehet az, aki elkap valamit (például börtönökben). És azt sem szabad elfelejteni, hogy az ebek könnyedén átveszik az emberek érzelmeit. Ez pedig szintén negatív hatással van rájuk.

Mennyire fontos, hogy a kutyának is jó legyen?

Érdekes volt az a Horák Tamara által írt szakdolgozat is, melyet Dr. Sátori Ágnes bemutatott. A publikáció egyik kérdése az volt, hogy ki mit vár el egy terápiás állattól. Felvezetőket, szülőket és pedagógusokat kérdeztek meg. Utóbbiaknál például az állat egészségessége fel sem merül. A felvezetők 7%-a szerint ez a legkevésbé fontos tulajdonság egy terápiás kutyánál. A pedagógusok 90%-a viszont fontosnak tartotta ezt, 88%-uk pedig azt is, hogy az eb jól érezze magát a foglalkozáson. A felvezetőknek a 77%-a tartotta ezt teljesen szükségesnek. Bár kicsi az ellentábor aránya, mégis aggasztó.

Az ember-állat kapcsolat szociokulturális sajátosságai

Egy másik szekció az ember-állat kapcsolat szociokulturális sajátosságait elemezte. Többek között szó volt az isztambuli kóbor kutyák útitársi szerepéről, és Dr. habil Lovas Kiss Antal előadásában a társállatként tartott ebek helyzetéről a fogyasztói társadalomban. Az állattartás ugyanis régen leginkább teljesítményorientált volt (például pásztorkutyák), ma már az állattartás komoly iparággá nőtte ki magát, jelentős gazdasági haszonnal járó terület az iparban (például állateledel-gyártás, egyéb kiegészítő cikkek).

A kutyatartás pedig számos eltérő ideológia alapján történik, így keverednek a pontos etológiai, biológiai és kiképzési ismeretek, ami félrevezető tévhitek és elavult nézetek elterjedéséhez vezet. Így a napjainkra jellemző kutyatartás áthagyományozott tudásból, gyakorlati tapasztalatokból és hiedelmekből tevődik össze. Ismereteink hiánya pedig igen káros is lehet, és olyan tévhitek elterjedéséhez vezet, mint például az, hogy kutya nem való lakásba, a keverék kutya okosabb a fajtatisztánál vagy az, hogy egy szukának legalább egyszer szülnie kell.

Emellett a média is nagy befolyással van a kutyatartókra, ahol hasznos és nem valós információk egyaránt terjednek. A fogyasztóközpontú témák pedig nem mindig veszik figyelembe az állat érdekeit. A kutyák reklámokban, filmekben való szerepeltetése pedig szinte biztos siker, mivel érzelmileg szorosan kötődünk hozzájuk, és aranyosnak tartjuk őket.

Az idealizált kép veszélyei

A szakmabeliek, filmesek, marketingesek pedig ezt bőven ki is használják. Sokszor egy idealizált képet sugallanak az ebekről, például reklámokban sosem ürítenek, általában boldogan szaladgálnak, vidáman játszanak a tökéletes kert gyepén. Póráz nélkül sétálnak az erdőben, a gyerekek pedig ölelgetik őket (amit ugye a legtöbb kutya kifejezetten nem szeret). Ha pedig valami rosszat csinálnak (sáros láb, hulló szőr), akkor a reklám megoldást kínál a nézőnek egy termék formájában.

Ezek az idealizált képek pedig megragadnak az emberek fejében, és előfordulhat, hogy a leendő gazdi csupán érzelmek alapján dönt egy kutyafajta mellett, mert látta valahol, hogy milyen cuki. De nem tájékozódik, és amikor a kutya nem hozza az irreális elvárást, menhelyre kerül. Ez pedig súlyos probléma. A fogyasztói társadalom megteremt egy igényt, és ha a vágyak nem egyeznek az elvárással, a fogyasztó eláll a fogyasztástól. A menhelyi állatok 28%-a felelőtlen választás miatt válik gazdátlanná Dr. habil Lovas Kiss Antal szerint.

Így hódították meg a kutyák a világot

Az előadássorozatot Varga György és Dr. Kubinyi Enikő folytatta. Előbbi arról beszélt, hogy hogyan változott meg a kutyás térhasználat Budapesten az évszázadok során. Míg régen kifejezetten illetlen viselkedésnek bizonyult ebbel sétálni, ma már minden város igyekszik még kutyabarátabbnak lenni. Dr. Kubinyi Enikő pedig arról tartott előadást, hogy az egyre elmagányosodó társadalmunkban hogyan válik a kutya társunkká.

László Borbála előadása szintén érintette a korábban említett filmes témát, az ő előadása a hollywoodi kutyák szerepköreiről szólt. A filmek eltárgyiasítják az ebeket, emberi tulajdonságokkal ruházzák fel őket, egy-egy jellegzetességüket nagyítják fel és tagadják azok komplexitását. A kutya sokszor csak mint „cuki kép” jelenik meg, esetleg a hűség szimbólumaként és csak ritkán úgy, mint egy valódi kutya. Sok a közeli róluk, szemeiket olykor számítógéppel felnagyítják, hogy még nagyobb hatást érjenek el.

A konferencián a kutyák szerepe a rekreációs folyamatokban is fontos témakör volt. Több előadás is szólt az ebek gyerekekre vonatkozó pozitív hatásáról, például a mozgás fejlesztéséről, állatasszisztált óvodai foglalkozásokról. Beteg, gyászoló, szocializációs- vagy mozgásproblémákkal küzdő kicsiken egyaránt segíthetnek a kutyák. De egy hétköznapi felnőtt embernek is, ugyanis segítségükkel többet mozgunk (egy kutyatartó 40 perccel többet mozog átlagosan, mint az, akinek nincs ebe), javul a társasági életünk, a hangulatunk, ezáltal pedig egészségesebbek leszünk.

Kövess minket a közösségi oldalainkon is!
hirdetés
Webshop
További cikkeink

Keresés az oldalon