Egy kutyabetegség, amit az ember is elkaphat

Szinte nap mint nap hallunk különféle kutyabetegségekről, ám vannak olyanok, amelyekről kevesebbet, mint kellene. Ilyen a Giardia is, amely egyaránt jelent veszélyt kutyára, macskára, emberre, madarakra és más emlős fajokra. Dr. Czakó Lenke állatorvostól tíz nagyon fontos kérdésre kaptunk választ.

Minden, amit a betegségről tudni érdemes – íme, tíz kérdés és tíz válasz a kutyanapokat megkeserítő Giardiáról.

A Giardia betegség vagy élősködő?

A Giardia duodenalis egy egysejtű, mikroszkopikus élősködő, melynek nyolcféle genotípusa ismert. A Giardiának kétféle alakja létezik, az egyik a bélhámsejteken él, itt táplálkozik, osztódással szaporodik, majd belőle kialakul egy burokkal körülvett forma, ami a bélsárral ürül. A környezetből ezután szájon át veszik fel ezt az állatok, majd a belekben a burokból kiszabadulnak a fertőző alakok és újra szaporodni kezdenek.

Honnan és hogyan szedhetik össze a házi kedvenceink?

A Giardia nedves közegben sokáig túlél. A kutyák esetében a leggyakoribb fertőzési forrás a pocsolyákból való ivás, bélsárral szennyezett felületek nyalogatása és a coprophagia, vagyis a bélsárevés. A zsúfolt környezet – mint amilyen egy kutyamenhely vagy kutyanapközi is – szintén elősegíti a betegség terjedését és kialakulását.

Mely állatokra jelent veszélyt?

Kutyára, macskára, emberre, madarakra, sok emlős fajra. Kétéltűekben és tengeri gerincesekben is ismert a fertőzés. A kutyákban és a macskákban élősködő genotípusok általában emberben nem okoznak fertőzést.

Miért jelenthetnek veszélyt a házi kedvenceink számára?

A Giardia a bélhámsejtek károsításával és toxintermeléssel okoz gondot a kutyáknak, amely következtében a bélflóra felborul és az emésztés romlik. A hasmenés következménye lehet kiszáradás, de hasnyálmirigy és a májfunkciók is károsodhatnak.

Milyen tünetek hívhatják fel a gazdik figyelmét a fertőzésre?

A legszembetűnőbb tünet a hasmenés, ami többféle alakban fordulhat elő. Legtöbbször vissza-visszatérő hasmenést figyelnek meg a gazdik, ami gyakran magától elmúlik, majd hetek vagy hónapok múlva újra előjön. Van, hogy a bélsár nagy része formált és csak a végén van egy kis hasmenéses rész. A hasmenés általában pépes-nyálkás és akár vért is tartalmazhat. Fiatal állatokban a fejlődésben való elmaradás is figyelemfelhívó lehet.

Mely állatok a legveszélyeztetettebbek?

A gyengébb immunrendszerű – fiatal, fejlődésben lévő vagy idős állat – vagy bármilyen emésztési rendellenességgel küzdő (például nem megfelelő összetételű táppal etetett) állat fokozottabb veszélynek van kitéve a fertőződés szempontjából.

Hogyan gyógyítható a betegség?

A megfelelő diagnosztikát követően (bélsárvizsgálat) célzott gyógyszeres terápiát alkalmazunk a Giardiák elpusztítására, emellett a bélflórát probiotikummal támogatjuk és makacsabb esetekben könnyebben emészthető hidrolizált tápok adását is javasoljuk. Nagyon fontos még a megfelelő fertőtlenítés a kezelés ideje alatt, mivel az állatok a környezetükből visszafertőződhetnek, akár a szőrzetük nyalogatásával is.

Mennyi idő alatt gyógyulnak meg a házi kedvenceink?

Az első kezelés időtartama általában 5-10 nap szokott lenni, de a kórokozó teljes kiirtása gyakran nehéz, és gyakori a visszafertőződés, ezért akár hónapok is eltelhetnek a teljes gyógyulásig. A betegség hatékony kezeléséhez nagyon fontos az állatorvossal való folyamatos konzultáció és az általa előírt gyógyszeres terápia pontos betartása.

Egy fertőzött állat megfertőzhet-e más állatokat? És embert?

A kórokozóval fertőzött környezetből és egymás szőrzetének nyalogatásával a betegség könnyen terjed egyik állatról a másikra.

Fontos még megemlíteni, hogy gyakori a tünetmentes hordozás, vagyis a kutya nem mutat tüneteket, de a kórokozót üríti, ezért az együtt tartott állatokat általában mindig egyszerre kezeljük, tünetektől függetlenül.

A kutyák Giardiája emberben nagyon ritkán okoz tüneteket, de legyengült immunrendszerű embereknél mindenképpen fokozott odafigyelést igényel a betegség. Az emberek általában szennyezett vizekből fertőződnek – ivás vagy akár fürdőzés során –, főleg a fejlődő országokban, ahol a vízminőség rosszabb.

Hogyan előzhetjük meg a betegséget?

A betegség kialakulásának megelőzésére javasolt a gyakori és rendszeres mancstisztítás séták után, és az, ha megakadályozzuk, hogy bélsarat egyen, vagy pocsolyákból igyon az állat. Mindezen kívül nagyon hasznos a közös futtatóba járó gazdik közötti kommunikáció, és a már megbetegedett állatok elkülönítése a fiatal vagy gyenge immunrendszerrel rendelkező társaiktól.