hirdetés

Ennyi szót ismer egy átlagos kutya a kutatók szerint: többet, mint gondolnád!

László Enikő, 2022. január 16 - Képek: Getty Images Hungary

A tudósok ugyanazokat a nyelvi értékelési eszközöket használták a kutyák vizsgálatára, amelyeket a gyermekek számára terveztek.

hirdetés

Az ELTE kutatói évek óta vizsgálják a kutyák szótanulási képességeit. Többek között azt elemezték, hogy milyen gyorsan sajátítanak el új szavakat, vagy a kivételesen tehetséges ebek hány szót képesek megjegyezni adott idő alatt. A nemrég zajlott Genius Dog Challange-ben például hat border collie-nak kellett hétről-hétre új játékok neveit megtanulnia. A kivételesen okos ebek például egy hét alatt 12 tárgy nevét jegyezték meg. De mi a helyzet a hétköznapi kedvencekkel, akik nem rendelkeznek efféle tehetséggel?

Fontos, hogy megértsenek minket

A kutyát és az embert erős kötelék fűzi egymáshoz, amely több ezer évre nyúlik vissza. Idővel az ebeket olyan tulajdonságok alapján szelektálták, amelyek társaságkedvelőbbé, lojálisabbá és együttműködőbbé tették őket. A háziasított kutyák hasznosnak bizonyultak a vadászatban. Manapság pedig igen sokféle szerepet töltenek be. Léteznek kutató-mentő kutyák, pásztor- vagy juhászkutyák, szolgálati ebek, terápiás vagy személyi segítő négylábúak is.

Az, hogy képesek-e betölteni ezeket a szerepeket, nagyrészt azon múlik, hogy mennyire reagálnak az emberi jelzésekre. Ezek gyakran verbális parancsok és alapvető megnyilatkozások különböző kontextusokban (például játékidőben vagy séta közben), de nem verbális jelzések is, például gesztusok.

Már száz éve kutatják a kutyák beszédértését

A tudósok már az 1920-as években megpróbálták felmérni a kutyák beszédértési képességét. Egy 1928-as tanulmány dokumentálta egy Fellow nevű németjuhász azon képességét, hogy válaszoljon a gazdája által kiadott szóbeli parancsokra. Fellow 68 szót és kifejezést tudott felismerni, köztük olyan kifejezéseket, mint például: Menj ki és várj meg! Egy 2004-es tanulmány megállapította, hogy Rico, a border collie több mint 200 tárgyat (például különféle labdákat és játékokat) tudott azonosítani és gazdájához vinni, ha az mondta nevüket.

Ezek a vizsgálatok azt mutatják, hogy a kutyák következetesen és eltérően tudnak reagálni a kimondott szavakra és kifejezésekre, ami egyáltalán nem meglepő még az első kutyatulajdonosok számára sem. A kanadai kutatók azonban alaposabban és empirikusan akarták megvizsgálni, hogy a tipikus ebek milyen mértékben reagálnak a szavakra. Fellow, Rico és a legtöbb hasonló vizsgálatban részt vevő kutya például nagyon jól képzett volt.

Hány szót ismer egy hétköznapi kutya?

Számos viselkedési mutató alapján az átlagos kutya mentális képességei egyenértékűek egy 2 év körüli gyerekével. Szintén nagyon hasonló a szavak megértése, egy új tanulmány szerint az ebek átlagosan 89 szóra reagálnak.

„Célunk volt, hogy átfogó, gazdák által készített leltárt dolgozzunk ki azokról a szavakról, amelyekről a tulajdonosok úgy gondolják, hogy kedvenceik következetesen reagálnak” – írta Catherine Reeve és Sophie Jacques, a tanulmány két szerzője.

Annak érdekében, hogy számszerűsítsék a kutyák által felfogható szavak számát, a kutatók ugyanazt az eszközt alkalmazták, amelyet a pszichológusok a csecsemők korai nyelvi megértésének és fejlődésének felmérésére használnak.

Chaser, a border collie élete során több mint ezer szót tanult meg. Megértette a mondaton belül elhelyezkedő főneveket, igéket, viszony- és határozószókat, valamint kizárásos alapon ismert fel új tárgyakat, ha azok nevét más objektumokkal egy kontextusban említették neki első alkalommal.

Összesen 165 különféle fajta gazdáját kérdeztek meg arról, hogy kedvenceik milyen szavakat és kifejezéseket értenek meg. Minden tulajdonosnak saját magáról is tettek fel kérdéseket, amelyek relevánsak a vizsgálat szempontjából, például a kutyakiképzési tapasztalatokról és a háztartás tagjainak összetételéről, valamint a kutyáiról (azaz fajta, életkor, nem, képzési háttér).

A gazdák átlagosan 89 kifejezést azonosítottak, amelyekre kedvenceik következetesen reagáltak, és ezek fele parancsnak minősült. Természetesen voltak kiugró értékek: egy okos eb 215 szóra reagált. A legkevésbé reagáló kedvenc mindössze 15 szóra reagált.

Mely fajták reagálnak a leginkább?

A legtöbb reakciót mutató fajták közé tartozik az ausztrál juhászkutya, a border collie, a németjuhász, a bichon frise, a Cavalier King Charles spániel és a csivava. A kevésbé reagáló fajták közé tartozik a beagle és a whippet, valamint a boxer és a cane corso.

Milyen szavakra reagálnak?

A leggyakoribb szavak, amelyekre a kutyák reagáltak, elsősorban a saját nevük volt, valamint a parancsszerű szavak, mint az „ül”, „gyere”, „le”, „maradj”, „várj”, „nem”, „oké” és „hagyd”. De sok kutya meg tudta érteni az olyan főneveket is, mint a „jutalomfalat”, „reggeli”, „vacsora”, „szemét”, „kaki”, illetve a „labda” és „mókus”.

Egy szóra adott reakciónak számított, ha az állat felnézett, hangot adott ki, futott, csóválta a farkát, vagy a kért műveletet végrehajtotta.

„A jelenlegi tanulmány megteszi az első fontos lépést egy olyan eszköz kifejlesztése felé, amely lehetővé teszi annak azonosítását, hogy a kutyák mely szavakra reagálhatnak a legvalószínűbb módon. Bár léteznek kutatások az ebek szavakra adott válaszairól, ezek nagy része korlátozott volt a terjedelemben (például néhány parancs vagy tárgyszó tanítása) vagy a minta nagyságában (például egyetlen kutya kiképzése). A jelenlegi tanulmány összhangban van a meglévő kutatásokkal, amelyek arra utalnak, hogy a kutyák különösen ügyesen reagálhatnak a parancsokra, nem pedig a tárgyi szavakra” – írták a kutatók.

Azonban arra figyelmeztettek, hogy ezek az eredmények nem igazolják, hogy a kutyák valóban megértik a szavak jelentését. Reagálhattak az emberek által kimondott különféle szavakra az operáns vagy klasszikus kondicionálás miatt, mint amilyen az alap kutyakiképzésben előfordul (az „ül” szót alkotó hangok végül jutalommal járnak). A kutyák azt is megtanulhatják, hogy passzívabban társítsanak bizonyos szavakat alkotó hangokat eseményekhez vagy tárgyakhoz, ha ismétlődő párosítással megtanulják a köztük lévő asszociációt. Ezt a folyamatot a tudósok statisztikai tanulásnak nevezik.

hirdetés
Webshop
További cikkeink

Keresés az oldalon