hirdetés

Kutyák, akik a borászatok megmentői: elképesztő, mit ki nem szagolnak!

László Enikő

2022. március 11 - Képek: Getty Images Hungary

Nemcsak drogokat, robbanószereket vagy embereket képesek megtalálni, hanem akár több ezer éves leleteket vagy apró kártevőket is.

hirdetés

A kutyáknak rendkívüli szaglásuk van – legalább százezerszer olyan jó, mint az emberé. Míg az emberek 6 millió szaglóreceptorral büszkélkedhetnek, a kutyák akár 300 millióval is rendelkeznek. Nem csoda, hogy arra tanítják őket, hogy szaglás alapján felismerjék a tárgyak széles skáláját, a bombáktól kezdve a vírusokon át a termékeny tehenekig.

Bronzkori leletek

A halottkereső kutyák, vagyis az emberi maradványokat felderítő ebek több évtizeddel ezelőtti esetekben is kiszagolják a bomló maradványokat. De vajon a kutyák orra képes-e nyomon követni a több ezer éves szagokat? 2015-ben Vedrana Glavaš horvát régész és Andrea Pintar kutyakiképző úgy döntött, hogy kutyákat tesztelnek a horvátországi Velebit-hegységben, ahol Glavaš egy 3000 éves erőd és nekropolisz egy részét fedezte fel. A 2018-ban megjelent tanulmányuk szerint a halottkereső kutyák sírokat találtak temetkezési ládákkal, valamint emberi ujj- és lábujjcsontokkal. A kutatás szerint a kutyák az emberi bomlás molekuláit keresik. Glavaš úgy véli, hogy a terület sziklás, porózus karszttája jól megőrzi ezeket a molekulákat, talán jobban, mint a sima talaj.

Rákos megbetegedés

2013-ban egy 75 éves férfi kereste fel orvosát, miután kutyája folyamatosan nyaldosott egy kisebb elváltozást a férfi füle mögött. Kiderült, hogy az elváltozás rosszindulatú melanoma. A különböző ráktípusok sajátos szagmintával rendelkeznek. Egyes kutatók úgy vélik, hogy a rák kimutatása ezzel a módszerrel korai (még szemmel nem látható) időszakban megtörténhet, így a betegséget időben felismerhetik, és megállíthatják. A Penn Working Dog Center rákazonosító programja arra tanítja a kutyákat, hogy a petefészekrákos betegektől származó szövet- és vérmintákat azonosítsanak. A kutatók azt remélik, hogy sikerül elkülöníteni a kutyák által azonosított szagokat, és kifejlesztenek egy elektronikus érzékelőt, amely korábban kiszűri a rákot.

Rovarirtó kutyák

Bizony nemcsak rágcsálóirtó kutyák léteznek, hanem rovarirtók is. Ők elsősorban ágyi poloskákat szagolnak ki. Ezek a kártevők rendkívül sok kellemetlenséget okoznak az embereknek, és nagyon nehéz tőlük megszabadulni. Ez az 5-7 mm nagyságú, barna színű lény általában az ágy matracán telepszik meg, és az éjszaka folyamán szívja az ember vérét. Az Egyesült Államokban már igen elterjedt, hogy kutyákkal vizsgálják át a lehetséges előfordulási helyeiket. Az ebek jelentősen kevesebb idő alatt mérik fel a terepet és sikerességi rátájuk is megbízható.

De a rovarirtó kutyák akár múzeumokban is dolgozhatnak, mint Riley, a weimari vizsla. Az állat 2018-ban kezdte meg munkáját a Bostoni Szépművészeti Múzeumban. A rovarok komoly gondot jelentettek az intézménynek, mivel megrongálták az alkotásokat. De Riley teszi a dolgát, és rögtön jelez, ha a kártevők felütnék a fejüket. A látogatók pedig imádják a világ első, múzeumban dolgozó kutyáját.

A borászatok megmentői

Noha nem ritka, hogy egy borász kutyája ácsorog a szőlők között, néhány ebet valójában a pincészetekben helyeznek el. A kutyák ugyanis kiszimatolják a kártevőket és a szennyeződéseket, hogy megóvják a szőlő, hordó és bor minőségét szerte a világon.

Az olyan kémiai vegyületek, mint a TCA (2,4,6-triklór-anizol), tönkreteszik a bort azáltal, hogy beszennyezik a dugót, a fahordókat és a csomagolást. Így 2012-ben Ambrosia, Moro és Odysé nevű labrador retrieverek csatlakoztak a chilei székhelyű TN Coopers szövetkezet csapatához, hogy segítsenek kimutatni a TCA-t a kézzel készített boroshordókhoz használt fában.

Ellentétben azokkal az eszközökkel, amelyek a TCA és más haloanizolok jelenlétét vizsgálják a levegőben, a kutyák pontosan meghatározzák, melyik hordó, raklap vagy dugó szennyezett. Egy 1000 hordóval teli raktárban ez rendkívül hasznos készségkészlet – magyarázza Alejandro Fantoni Jr., a szövetkezet egyik vezetője. Amikor egy kutya szennyeződést érez, az orrát az illat felé fordítja, és megdermed.

A tudományos kutatások arra is rámutatnak, hogy az ebek segíthetik a borászokat. Ausztráliában Sonja Needs, a Melbourne-i Egyetem szőlészeti és állattudományi kutatója sikeresen kiképzett egy Luther nevű németjuhászt, hogy az Eutypa gombás betegséget a szőlőben, valamint a Brettanomyces romlást okozó élesztőt fahordókban és pincészetek gépein észlelje. Azt kutatja, hogyan segíthetnének a detektáló kutyák a filoxéra elleni védekezésben, amely kipusztíthatja a szőlőültetvényeket.

Szinte nincs, amit ne tudnának kiszagolni

Természetesen az ebek még számos más dolgot képesek kiszagolni. A klasszikusok közé tartozik a robbanó-, kábítószer, a cigaretta vagy a pénz. A mentőkutyák eltévedt, romok alá temetett embereket találnak meg. A híres Mancs például a víz alatt lévő áldozatot is megtalálta. A pandémia miatt számos ebet képeztek ki a koronavírus azonosítására.

De más kutyák veszélyeztetett fajok ürülékét képesek kiszagolni. Az ausztrál erdőtüzek után számos eb keresett mentésre szoruló koalákat. Magyar keresőkutyák a veszélyeztetett rákosi viperát kutatják fel, míg külföldön a szélturbinák denevéráldozatait keresik meg. A kutyák fantasztikus szimata bármire képes, és egy kis jutalomért cserébe készségesen rendelkezésünkre állnak.

archeológus kutyák keresőkutya leletek rovarirtó kutya rovarkereső kutya szagazonosító kutyák személykereső kutya tetemkereső kutya viperakereső kutya

Kapcsolódó cikkek

További cikkeink

A macskák is a kedvenceid?
Látogass el az Az én macskám oldalunkra is!