Kutyák, akik a borászatok megmentői: elképesztő, mit ki nem szagolnak!

Nemcsak drogokat, robbanószereket vagy embereket képesek megtalálni, hanem akár több ezer éves leleteket vagy apró kártevőket is.

A kutyáknak rendkívüli szaglásuk van – legalább százezerszer olyan jó, mint az emberé. Míg az emberek 6 millió szaglóreceptorral büszkélkedhetnek, a kutyák akár 300 millióval is rendelkeznek. Nem csoda, hogy arra tanítják őket, hogy szaglás alapján felismerjék a tárgyak széles skáláját, a bombáktól kezdve a vírusokon át a termékeny tehenekig.

Bronzkori leletek

A halottkereső kutyák, vagyis az emberi maradványokat felderítő ebek több évtizeddel ezelőtti esetekben is kiszagolják a bomló maradványokat. De vajon a kutyák orra képes-e nyomon követni a több ezer éves szagokat? 2015-ben Vedrana Glavaš horvát régész és Andrea Pintar kutyakiképző úgy döntött, hogy kutyákat tesztelnek a horvátországi Velebit-hegységben, ahol Glavaš egy 3000 éves erőd és nekropolisz egy részét fedezte fel. A 2018-ban megjelent tanulmányuk szerint a halottkereső kutyák sírokat találtak temetkezési ládákkal, valamint emberi ujj- és lábujjcsontokkal. A kutatás szerint a kutyák az emberi bomlás molekuláit keresik. Glavaš úgy véli, hogy a terület sziklás, porózus karszttája jól megőrzi ezeket a molekulákat, talán jobban, mint a sima talaj.

Rákos megbetegedés

2013-ban egy 75 éves férfi kereste fel orvosát, miután kutyája folyamatosan nyaldosott egy kisebb elváltozást a férfi füle mögött. Kiderült, hogy az elváltozás rosszindulatú melanoma. A különböző ráktípusok sajátos szagmintával rendelkeznek. Egyes kutatók úgy vélik, hogy a rák kimutatása ezzel a módszerrel korai (még szemmel nem látható) időszakban megtörténhet, így a betegséget időben felismerhetik, és megállíthatják. A Penn Working Dog Center rákazonosító programja arra tanítja a kutyákat, hogy a petefészekrákos betegektől származó szövet- és vérmintákat azonosítsanak. A kutatók azt remélik, hogy sikerül elkülöníteni a kutyák által azonosított szagokat, és kifejlesztenek egy elektronikus érzékelőt, amely korábban kiszűri a rákot.

Rovarirtó kutyák

Bizony nemcsak rágcsálóirtó kutyák léteznek, hanem rovarirtók is. Ők elsősorban ágyi poloskákat szagolnak ki. Ezek a kártevők rendkívül sok kellemetlenséget okoznak az embereknek, és nagyon nehéz tőlük megszabadulni. Ez az 5-7 mm nagyságú, barna színű lény általában az ágy matracán telepszik meg, és az éjszaka folyamán szívja az ember vérét. Az Egyesült Államokban már igen elterjedt, hogy kutyákkal vizsgálják át a lehetséges előfordulási helyeiket. Az ebek jelentősen kevesebb idő alatt mérik fel a terepet és sikerességi rátájuk is megbízható.

De a rovarirtó kutyák akár múzeumokban is dolgozhatnak, mint Riley, a weimari vizsla. Az állat 2018-ban kezdte meg munkáját a Bostoni Szépművészeti Múzeumban. A rovarok komoly gondot jelentettek az intézménynek, mivel megrongálták az alkotásokat. De Riley teszi a dolgát, és rögtön jelez, ha a kártevők felütnék a fejüket. A látogatók pedig imádják a világ első, múzeumban dolgozó kutyáját.

A borászatok megmentői

Noha nem ritka, hogy egy borász kutyája ácsorog a szőlők között, néhány ebet valójában a pincészetekben helyeznek el. A kutyák ugyanis kiszimatolják a kártevőket és a szennyeződéseket, hogy megóvják a szőlő, hordó és bor minőségét szerte a világon.

Az olyan kémiai vegyületek, mint a TCA (2,4,6-triklór-anizol), tönkreteszik a bort azáltal, hogy beszennyezik a dugót, a fahordókat és a csomagolást. Így 2012-ben Ambrosia, Moro és Odysé nevű labrador retrieverek csatlakoztak a chilei székhelyű TN Coopers szövetkezet csapatához, hogy segítsenek kimutatni a TCA-t a kézzel készített boroshordókhoz használt fában.

Ellentétben azokkal az eszközökkel, amelyek a TCA és más haloanizolok jelenlétét vizsgálják a levegőben, a kutyák pontosan meghatározzák, melyik hordó, raklap vagy dugó szennyezett. Egy 1000 hordóval teli raktárban ez rendkívül hasznos készségkészlet – magyarázza Alejandro Fantoni Jr., a szövetkezet egyik vezetője. Amikor egy kutya szennyeződést érez, az orrát az illat felé fordítja, és megdermed.

A tudományos kutatások arra is rámutatnak, hogy az ebek segíthetik a borászokat. Ausztráliában Sonja Needs, a Melbourne-i Egyetem szőlészeti és állattudományi kutatója sikeresen kiképzett egy Luther nevű németjuhászt, hogy az Eutypa gombás betegséget a szőlőben, valamint a Brettanomyces romlást okozó élesztőt fahordókban és pincészetek gépein észlelje. Azt kutatja, hogyan segíthetnének a detektáló kutyák a filoxéra elleni védekezésben, amely kipusztíthatja a szőlőültetvényeket.

Szinte nincs, amit ne tudnának kiszagolni

Természetesen az ebek még számos más dolgot képesek kiszagolni. A klasszikusok közé tartozik a robbanó-, kábítószer, a cigaretta vagy a pénz. A mentőkutyák eltévedt, romok alá temetett embereket találnak meg. A híres Mancs például a víz alatt lévő áldozatot is megtalálta. A pandémia miatt számos ebet képeztek ki a koronavírus azonosítására.

De más kutyák veszélyeztetett fajok ürülékét képesek kiszagolni. Az ausztrál erdőtüzek után számos eb keresett mentésre szoruló koalákat. Magyar keresőkutyák a veszélyeztetett rákosi viperát kutatják fel, míg külföldön a szélturbinák denevéráldozatait keresik meg. A kutyák fantasztikus szimata bármire képes, és egy kis jutalomért cserébe készségesen rendelkezésünkre állnak.